Infostart.hu
eur:
380.93
usd:
322.07
bux:
132429.62
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Ali Hamenei, Irán legfőbb vallási vezetője.
Nyitókép: X / Israel Observer

500 fölött a halottak száma Iránban, a bukás szélén álló iszlám rezsim durva terrorral reagál a tömegtüntetésekre

Bár halálbüntetés is járhat érte, tömegével égetik el a tereken a hidzsábjukat a nők Iránban, így tiltakozva az iszlám rezsim elnyomása ellen. Az internet letiltása miatt nem lehet ellenőrizni, de egy jogvédő szervezet szerint több, mint 500 embert öltek meg az iráni tüntetések idején. A kórházak megteltek, van, ahol az utcán terítették ki halottakat, hogy a családjuk azonosítsa őket. A hatalom szerint Amerika és Izrael tüzeli a tiltakozásokat.

Az Iránból kiszivárgott információk szerint többszáz tiltakozót öltek meg a biztonsági erők az utóbbi három napban folytatódó országos tüntetések során.

Egy, az Egyesült Államokban működő jogvédő szervezet, a Human Rights Activists in Iran szerint eddig legalább 490 tüntető és 48 biztonsági alkalmazott halálát sikerült megerősíteniük, miközben több mint tízezer embert tartóztattak le. A jogvédők hangsúlyozzák: az adatokat a média elhallgatja és a szinte teljeskörű internet-blokkolás miatt nem lehet pontosnak nevezni és valószínűleg több áldozat lehet.

A beszámolók szerint

az elmúlt napokban drámaian eldurvult a hatalom fellépése. Több városban katonák zárták le az utakat, és orvosok arról számoltak be, hogy egyre több tüntetőt lőnek fejbe vagy nyakon, gyakran egészen közelről.

Vasárnap olyan felvételek is megjelentek, amelyeken tucatnyi hullazsákot látni a teheráni halottasház környékén az utcán, ahol a hozzátartozókat arra kényszerítették, hogy ott azonosítsák szeretteiket.

Egy norvégiai székhelyű jogvédő szervezet szerint nem ellenőrzött értesülések akár kétezer halottról is szólnak.

A tiltakozások immár harmadik hete tartanak, és a szakértők szerint erőszakosabbak és kiterjedtebbek, mint a 2022-es, vagy a 2019-es megmozdulások, amelyeket szintén vérbe fojtottak. A demonstrációk kezdetben az elszabaduló infláció miatt mentek ki az utcára, mára azonban több mint száz városban a vallási vezetés, és Ali Hamenei legfőbb vezető távozását követelik.

Közben a rezsim retorikája is durvult.

Vezető tisztségviselők már halálbüntetéssel fenyegetik a tüntetőket, az igazságügyi vezetés pedig „Isten elleni bűncselekménynek” minősítette a megmozdulásokat.

Elemzők szerint a hatalom egyre inkább katonai, nem pedig rendészeti problémaként kezeli az utcai tiltakozásokat.

Donald Trump amerikai elnök azzal fenyegetőzött, hogy az Egyesült Államok beavatkozik, ha a hatóságok tovább gyilkolják a tüntetőket, bár amerikai katonai vezetők szerint egy esetleges csapás komoly megtorlást válthatna ki, és ezzel fenyeget az iráni vezetés is. Az iráni parlamentben, ahol a képviselők azt skandálták, hogy „Halál Amerikára!”, a házelnök figyelmeztette Washingtont: támadás esetén Izrael és az amerikai bázisok is célponttá válhatnak.

Mindezzel párhuzamosan szombat este ismét hatalmas tömegek vonultak az utcára Teheránban és más nagyvárosokban, egyes helyeken járműveket gyújtottak fel, miközben a hadsereg nehézfegyverekkel szállta meg több kisebb város utcáit. Az internetkimaradás immár több mint hatvan órája tart, ami jogvédők szerint közvetlen veszélyt jelent az irániak életére.

A jogvédők hangsúlyozzák: a hatalom nem kíméli a fiatalokat sem. Egyes beszámolók szerint a szülőknek sokszor úgy kell eltemetniük gyermekeiket, hogy rendesen el sem tudják búcsúztatni őket. Ennek ellenére az ellenzéki hangok szerint a tiltakozások nem csillapodnak, mert sok iráni úgy érzi: nincs már mit veszíteni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.04. szerda, 18:00
Papp Bence
labdarúgóügynök, Tóth Alex képviselője
Riasztó jelentés érkezett: az EU olyan csapdát állított magának, amiből lehetetlen kimászni

Riasztó jelentés érkezett: az EU olyan csapdát állított magának, amiből lehetetlen kimászni

Az Európai Unió új iparpolitikája és a zöld átállás egyre inkább nyersanyag-ellátási korlátokba ütközik: az energetikai átálláshoz szükséges kritikus fontosságú nyersanyagok jelentős részét az EU teljes egészében importra szorulva szerzi be, gyakran egyetlen partnertől. A jelentés megállapítja, hogy bár Brüsszel és a tagállamok felismerték a problémát, a stratégiai célok hiányos és elavult adatokra épülnek, a 2030-ra kitűzött kitermelési, feldolgozási és újrafeldolgozási referenciaértékek hasraütés-szerűek, miközben az importfüggőség csökkentését célzó intézkedések eddig nem hoztak mérhető eredményt. Az uniós belföldi termelés és feldolgozás bővítése lassan halad, az újrafeldolgozás számos kulcsanyag esetében elhanyagolható, a stratégiai partnerségek és projektek pedig gyakran nem garantálják, hogy a megtermelt nyersanyag ténylegesen az európai piacra kerül. Az e-mobiliátásra építő magyar iparpolitika számára is aggasztóak az Európai Számvevőszék új jelentésének megállapításai.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×