Infostart.hu
eur:
388.88
usd:
336.99
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
A Venezuela elleni amerikai katonai beavatkozást ünneplik Panamában élõ venezuelaiak Panamavárosban 2026. január 3-án. Az éjjel amerikai katonák egy Venezuela elleni hadmûveletben a fõvárosban, Caracasban elfogták Nicolás Maduro venezuelai elnököt és a feleségét, majd az Egyesült Államokba szállították õket.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Gabriel Rodríguez

Kifelé nyílnak a venezuelai börtönajtók Nicolás Maduro kritikusai számára

Száztizenhat politikai foglyot - köztük két olasz állampolgárt - engedett szabadon hétfőn a venezuelai kormány, és további szabadon bocsátásokat helyezett kilátásba.

A kormányközleményben kiemelték, hogy a szabadon bocsátásokra az ügyiratok átfogó, még Nicolás Maduro, az Egyesült Államok által elmozdított államfő kezdeményezésére indított vizsgálat nyomán került sor, hozzátéve, hogy az ügyiratok tanulmányozása Delcy Rodríguez ügyvezető elnök hivatali ideje alatt folytatódik.

A börtönhatóságok tájékoztatása szerint az embereket az alkotmányos rend megzavarása és az ország stabilitása aláásásának vádjával börtönözték be.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök az X-en üdvözölte Caracas lépését, hozzátéve, hogy Alberto Trentini és Mario Burlo már Olaszország venezuelai nagykövetségén van, valamit köszönetet mondott a hatóságoknak és minden, Burlo és Trentini szabadon engedésén dolgozó olasz intézménynek az együttműködésért.

A Foro Penal nevű venezuelai emberi jogi szervezet a bejelentésre reagálva azt közölte, egyelőre csupán 24 ember - köztük a két olasz - elengedéséről van tudomása.

Caracas a múlt héten jelentette be, hogy megkezdi a Maduro elnöksége idején bebörtönzött politikai foglyok szabadon bocsátását, Delcy Rodríguez mindazonáltal csütörtökön leszögezte: a bebörtönzöttek szabadon engedése nem jelenti azt, hogy Caracas alávetné magát Washingtonnak.

A szabadon engedésekre mostanáig szakaszosan került sor, helyszíni beszámolók szerint pedig a bebörtönzöttek családtagjai napok óta gyülekeznek a börtönök kapui előtt.

Emberi jogi szervezetek becslései szerint a latin-amerikai országban jelenleg 800-1200 politikai fogoly van börtönben.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×