A napokban több száz rabot engedtek szabadon venezuelai börtönökből, miután kábítószer-kereskedelemre vonatkozó vádakkal bíróság elé állították az Egyesült Államokban Nicolás Maduro elnököt, akit egy összehangolt amerikai katonai művelet keretében Venezuelában fogtak el. A Foro Penal nevű venezuelai emberi jogi szervezet még decemberben azt közölte, hogy nagyjából 900 politikai fogoly lehet rácsok mögött a dél-amerikai országban.

Nagy Sándor Gyula Latin-Amerika-kutató szerint ez a mostani gesztus már a demokratikus átmenet előkészítő lépése. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára az InfoRádióban azt mondta, a bebörtönözöttek között vannak olyanok is, akiket el sem ítéltek, csak fogva tartják őket „bőven az alkotmányos, kétéves vizsgálati fogságon túl is”. Másokat viszont elítéltek az indoklás szerint államellenes szervezkedésben vagy felkelésben való aktív részvétel miatt. A szakértő szerint ezek a rabok ténylegesen politikai foglyoknak tekinthetők, mert olyan tevékenységekért börtönözték be őket, amelyek az európai vagy az észak-amerikai jogi keretek között a szabad véleménynyilvánítás kategóriájába esnek, Venezuelában viszont börtönbüntetés járt az ilyen megnyilvánulásokért Nicolás Maduro elnöksége alatt.

Ugyancsak letartóztattak sok olyan tüntetőt, akik valamilyen erőszakosabb formában fejezték ki a nemtetszésüket a rendszer működése miatt. Ők leginkább azért kerültek rács mögé, mert füstgránáttal vagy egyéb eszközökkel megdobálták a rendőröket.

A letartóztatottak között vannak olyanok is, akik nyilvánosan támogatták Maria Corina Machado Nobel-békedíjas venezuelai ellenzéki képviselőt és/vagy aktívan részt vettek Edmundo González ellenzéki elnökjelölt választási kampányában.

Nagy Sándor Gyula úgy tudja, 200 politikai fogolyról már biztosan elmondható, hogy szabadon engedték őket, de már folyamatban van a következő hullám, így várhatóan még több százan hazatérhetnek a következő napokban. Összesen majdnem ezer embert tartóztatottak le politikai okokból a Maduro-rezsim alatt, ami elsőre nem tűnik olyan nagy számnak, de az egyetemi tanár ezzel kapcsolatban megjegyezte: ebben a rendszerben nem is csak feltétlenül bebörtönzés zajlott, hanem még kiutasítások is történtek, vagy egyszerűen menekülésre kényszerítették a rezsimmel szemben fellépőket. „Ez egy kicsit olcsóbb megoldása a politikai foglyok és a politikai ellenfelek kezelésének” – fogalmazott a szakértő.

Azt gondolja, ez a mostani gesztus már annak a kampánynak a része, amely során az amerikai kormányzat „elkezdte tekergetni a venezuelai rezsim mindkét fülét, és rákényszeríti arra, hogy az olajeladások és a pénzfelügyelet kapcsán átengedje az irányítást az USA-nak”. Nagy Sándor Gyula szerint

jelenleg az a legfontosabb az Egyesült Államok számára, hogy a venezuelai rezsim békés módon átadja a hatalmat az ellenzéknek.

Ahhoz azonban, hogy az ellenzék újjászerveződjön, egyebek mellett szükség van arra is, hogy a politikai foglyokat kiengedjék a börtönökből. A politikai okokból elítélt emberek közül többen is a következő kampány főbb szereplőivé válhatnak, ők akár képviselőjelöltek is lehetnek.

A Latin-Amerika-kutató szerint jelenleg átmeneti politikai folyamat zajlik Venezuelában, melynek későbbi célja a demokratikus berendezkedés lehet. Arra számít, hogy néhány hónapon belül már akár regionális vagy egyéb választásokat is kiírhatnak a dél-amerikai országban, egy-két év múlva pedig parlamenti- és elnökválasztásig is eljuthat ez a folyamat.

Mi a Trump–Machado-találkozó tétje?

A tervek szerint Donald Trump csütörtökön a Fehér Házban találkozik a Nobel-békedíjas Maria Corina Machadóval. Nagy Sándor Gyula elképzelhetőnek tartja, hogy a találkozón szóba kerül a lehetséges demokratikus átmenet is, és a szakértő arra számít, hogy az ellenzéki venezuelai politikus ennek a folyamatnak a felgyorsításában kéri majd az amerikai elnök segítségét. Az USA viszont jelenleg leginkább abban érdekelt, hogy ne legyen összeomlás, erőszak vagy gerillaháború Venezuelában, mert

az ilyen események akár újabb menekülthullámot is elindíthatnak, ami pedig sértené az amerikai régiós érdekeket.

A Budapesti Corvinus Egyetem tanára elmondta: Washington minden bizonnyal stabil átmenet végigvitelét fogja majd támogatni, ami akár el is húzódhat. Úgy véli, a csütörtöki találkozónak már az is nagyon komoly eredménye lenne, ha Donald Trump a nyilvánosság előtt kijelentené, hogy bízik benne és támogatja, hogy Maria Corina Machadónak meghatározó szerepe legyen a jövő Venezuelájának irányításában.

(A nyitóképen: hozzátartozóik szabadon bocsátását várják emberek az El Rodeo börtönnél a Caracas keleti szomszédságában levő Guatiréban 2026. január 12-én. A börtönhatóságok szerint az alkotmányos rend megzavarása és az ország stabilitása aláásásának vádjával börtönöztek be korábban a napokban szabadon engedett rabokat.)