Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Sahed/Gearny 2 drón
Nyitókép: Depositphotos

Szakértő: drónháborúvá vált az orosz–ukrán konfliktus, ezért jóval véresebb lett

Két éve még a tüzérség, egy éve a rakéták domináltak, de mostanra drónháborúvá vált Oroszország és Ukrajna fegyveres konfliktusa, amivel a harc sokkal véresebb, halálosabb küzdelemmé fajult, ahol nehéz bármiféle áttörés vagy csapatösszevonás – nyilatkozta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője.

„A háború menete teljesen megváltozott az elmúlt években. 2023-ban még a tüzérség játszotta a legfontosabb szerepet. Akkoriban arról volt szó, hogy vajon tud-e Ukrajna elegendő lőszert szerezni, és képes lesz-e valahogy ellensúlyozni a nyomasztó orosz tüzérségi fölényt. Előtte egy évvel pedig a precíziós rakéták domináltak, és alapvetően ezek határozták meg a háború bizonyos szakaszait” – emlékeztetett Bendarzsevszkij Anton.

2023 vége felé már fokozatosan a drónok kerültek előtérbe olyannyira, hogy a tavalyi évben teljes mértékben uralták a háború a menetét – tette hozzá a posztszovjettérség szakértője. „Se a tüzérség, se a légierő, se a precíziós rakéták már nem annyira fontosak, mint a drónok.

A drónok teljes mértékben átvették a többi fegyver szerepét, és a mennyiségükben is áttörés történt. Az oroszok, és többé-kevésbé az ukránok is képesek gyakorlatilag hétről hétre több mint ezer drónt gyártani

– nyilatkozta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.

Bendarszevszkij Anton azt is elmondta, hogy mindkét ország egyre inkább kifogy a bevethető katonákból. A drónok miatt pedig nem is lehet nagyobb csapatösszevonásokat végrehajtani, mert a robotok mindent látnak. Tehát képtelenség észrevétlenül összegyűjteni a katonákat és a nehézfegyverzetet, hogy aztán ezzel a nagyobb erővel valamilyen komolyabb áttörést hajtsanak végre. A másik oldal rögtön észreveszi ezeket az előkészületeket, és azonnal lecsap rájuk.

„A drónok mindent látnak a front 30-40 kilométeres körzetében. Ha több harckocsit vagy gépesített haditechnikát akarnának bevetni, akkor azt az ellenfél szinte azonnal észrevenné, és azonnal megtámadná.

Vagy drónokkal, vagy a robotok által bemért koordináták alapján tüzérséggel mérne rá csapást" - hangsúlyozta a posztszovjettérség szakértője

Bendarzsevszkij Anton azt is elmondta, hogy a drónokkal már könnyebben lehet védeni a frontot, mert kevesebb ember és fegyver kell. De az alacsony gyártási költségek szintén hozzájárultak a gyors elterjedésükhöz. „Amíg egy precíziós rakéta ára több százezer dollár is lehet, addig még egy komolyabb harci drón is csak alig 10 ezerbe kerül.

Viszont egy ilyen robot kiiktatásához annak a sokszorosát érő fegyvereket kell használni”

- hívta fel a figyelmet a szakértő. Bendarzsevszkij Anton a drónok elterjedésének további okakának azt tartotta, hogy ezek könnyebben ki tudják játszani a légvédelmet és sokkal mélyebben képesek behatolni az ellenfél hátországába. „Ukrajna például már 1000 kilométeres távolságban is tudja támadni az orosz kritikus infrastruktúrát. És akkor még nem beszéltünk a mesterséges intelligencia szerepéről, illetve a drónrajok képességeiről" - nyilatkozta. Szerinte ezek még nem jelentek meg az ukrajnai háborúban, de ha egyszer a csapatokban támadó drónok válnak majd uralkodóvá, akkor az újabb szintre fogja emelni a hadviselést.

A InfoRádió riportere arra is kíváncsi volt, vajon miért gondolja a posztszovjettérség szakértője azt, hogy a drónok miatt még véresebbé, pusztítóbbá vált a háború?

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója ezt a véleményét a robotok tömeges bevetésével indokolta. A precíziós rakétákból ugyanis egyik fél sem tudott ilyen mennyiséget előállítani. Ellenben drónokból az oroszok már napi 6-700 darabot gyártanak és azokat rá is zúdítják az ukránokra. Mivel a robotok hatékonyan képesek elkerülni a légvédelmet, egyre több áldozatot szednek a hátországban. De a katonák is sokat szenvednek a robotok miatt, mert a drónok mindent látnak.

Így szinte reménytelen vállalkozás elrejtőzni ellenük.

„Régebben az őszi és tavaszi időszak alkalmatlan volt a hadműveletekre, mert ősszel esőzések, tavasszal pedig az olvadás változtatta sártengerré a vidéket. Elakadtak a tankok, lövészpáncélosok és az önjáró, vagy a vontatott tüzérség. Most viszont a drónkezelők valahol 30-40 kilométerre fronttól figyelnek, és mivel a fák elhullatták a lombjukat, szinte mindent észrevesznek. Akár tankok, akár emberek mozognak, azonnal rájuk csapnak” – fejtette ki Bendarzsevszkij Anton.

Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a drónok uralma csak addig fog tartani, amíg meg nem találják a robotok elleni hatásos védekezés módját. Ezért egyelőre kétféle vélemény az uralkodó a szakértők között – nyilatkozta Bendarzsevszkij Anton. „Az egyik tábor azt hangoztatja, hogy amint létrejön a kellően hatásos drónelhárítás, onnantól kezdve le fog értékelődni a robotok szerepe. A másik tábor pedig azt mondja, hogy a drónok megmutatták a hatékonyságukat, és még nagy fejlődési potenciál van bennük, vagyis erre érdemes befektetni. Nehéz egyértelműen állást foglalni. Jelenleg egyértelműen a drónok meghatározóak a hadviselésben, de egyáltalán nem biztos, hogy ez így lesz a jövő háborúiban is."

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Az egész világot bejárta az Alternatíva Németországnak (AfD) két héttel ezelőtti választási győzelme Szász-Anhaltban, történelmi léptékű fejlemény ugyanis, hogy a második világháború óta először kerülhet egy szélsőjobboldaliként számontartott párt valamely német tartomány élére. A szász-anhalti diadal előtt, 2024-ben Türingiában már ugyan az AfD szerezte a legtöbb voksot, de kormányt nem tudott alakítani. A „választási szuperévnek” azonban nincs vége, ma újabb tartományokban járulnak az urnákhoz Németországban, a két szavazás pedig nemcsak a radikális, populista jobboldal folytatódó előretörése miatt kecsegtet izgalmakkal, hanem azért is, mert a szász-anhalti eredmény láttán az AfD-ellenes szavazók is lázba jöhetnek. Mutatjuk, mire érdemes figyelni Berlinben és Mecklenburg-Előpomerániában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×