Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas
Sahed/Gearny 2 drón
Nyitókép: Depositphotos

Szakértő: drónháborúvá vált az orosz–ukrán konfliktus, ezért jóval véresebb lett

Két éve még a tüzérség, egy éve a rakéták domináltak, de mostanra drónháborúvá vált Oroszország és Ukrajna fegyveres konfliktusa, amivel a harc sokkal véresebb, halálosabb küzdelemmé fajult, ahol nehéz bármiféle áttörés vagy csapatösszevonás – nyilatkozta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője.

„A háború menete teljesen megváltozott az elmúlt években. 2023-ban még a tüzérség játszotta a legfontosabb szerepet. Akkoriban arról volt szó, hogy vajon tud-e Ukrajna elegendő lőszert szerezni, és képes lesz-e valahogy ellensúlyozni a nyomasztó orosz tüzérségi fölényt. Előtte egy évvel pedig a precíziós rakéták domináltak, és alapvetően ezek határozták meg a háború bizonyos szakaszait” – emlékeztetett Bendarzsevszkij Anton.

2023 vége felé már fokozatosan a drónok kerültek előtérbe olyannyira, hogy a tavalyi évben teljes mértékben uralták a háború a menetét – tette hozzá a posztszovjettérség szakértője. „Se a tüzérség, se a légierő, se a precíziós rakéták már nem annyira fontosak, mint a drónok.

A drónok teljes mértékben átvették a többi fegyver szerepét, és a mennyiségükben is áttörés történt. Az oroszok, és többé-kevésbé az ukránok is képesek gyakorlatilag hétről hétre több mint ezer drónt gyártani

– nyilatkozta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.

Bendarszevszkij Anton azt is elmondta, hogy mindkét ország egyre inkább kifogy a bevethető katonákból. A drónok miatt pedig nem is lehet nagyobb csapatösszevonásokat végrehajtani, mert a robotok mindent látnak. Tehát képtelenség észrevétlenül összegyűjteni a katonákat és a nehézfegyverzetet, hogy aztán ezzel a nagyobb erővel valamilyen komolyabb áttörést hajtsanak végre. A másik oldal rögtön észreveszi ezeket az előkészületeket, és azonnal lecsap rájuk.

„A drónok mindent látnak a front 30-40 kilométeres körzetében. Ha több harckocsit vagy gépesített haditechnikát akarnának bevetni, akkor azt az ellenfél szinte azonnal észrevenné, és azonnal megtámadná.

Vagy drónokkal, vagy a robotok által bemért koordináták alapján tüzérséggel mérne rá csapást" - hangsúlyozta a posztszovjettérség szakértője

Bendarzsevszkij Anton azt is elmondta, hogy a drónokkal már könnyebben lehet védeni a frontot, mert kevesebb ember és fegyver kell. De az alacsony gyártási költségek szintén hozzájárultak a gyors elterjedésükhöz. „Amíg egy precíziós rakéta ára több százezer dollár is lehet, addig még egy komolyabb harci drón is csak alig 10 ezerbe kerül.

Viszont egy ilyen robot kiiktatásához annak a sokszorosát érő fegyvereket kell használni”

- hívta fel a figyelmet a szakértő. Bendarzsevszkij Anton a drónok elterjedésének további okakának azt tartotta, hogy ezek könnyebben ki tudják játszani a légvédelmet és sokkal mélyebben képesek behatolni az ellenfél hátországába. „Ukrajna például már 1000 kilométeres távolságban is tudja támadni az orosz kritikus infrastruktúrát. És akkor még nem beszéltünk a mesterséges intelligencia szerepéről, illetve a drónrajok képességeiről" - nyilatkozta. Szerinte ezek még nem jelentek meg az ukrajnai háborúban, de ha egyszer a csapatokban támadó drónok válnak majd uralkodóvá, akkor az újabb szintre fogja emelni a hadviselést.

A InfoRádió riportere arra is kíváncsi volt, vajon miért gondolja a posztszovjettérség szakértője azt, hogy a drónok miatt még véresebbé, pusztítóbbá vált a háború?

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója ezt a véleményét a robotok tömeges bevetésével indokolta. A precíziós rakétákból ugyanis egyik fél sem tudott ilyen mennyiséget előállítani. Ellenben drónokból az oroszok már napi 6-700 darabot gyártanak és azokat rá is zúdítják az ukránokra. Mivel a robotok hatékonyan képesek elkerülni a légvédelmet, egyre több áldozatot szednek a hátországban. De a katonák is sokat szenvednek a robotok miatt, mert a drónok mindent látnak.

Így szinte reménytelen vállalkozás elrejtőzni ellenük.

„Régebben az őszi és tavaszi időszak alkalmatlan volt a hadműveletekre, mert ősszel esőzések, tavasszal pedig az olvadás változtatta sártengerré a vidéket. Elakadtak a tankok, lövészpáncélosok és az önjáró, vagy a vontatott tüzérség. Most viszont a drónkezelők valahol 30-40 kilométerre fronttól figyelnek, és mivel a fák elhullatták a lombjukat, szinte mindent észrevesznek. Akár tankok, akár emberek mozognak, azonnal rájuk csapnak” – fejtette ki Bendarzsevszkij Anton.

Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a drónok uralma csak addig fog tartani, amíg meg nem találják a robotok elleni hatásos védekezés módját. Ezért egyelőre kétféle vélemény az uralkodó a szakértők között – nyilatkozta Bendarzsevszkij Anton. „Az egyik tábor azt hangoztatja, hogy amint létrejön a kellően hatásos drónelhárítás, onnantól kezdve le fog értékelődni a robotok szerepe. A másik tábor pedig azt mondja, hogy a drónok megmutatták a hatékonyságukat, és még nagy fejlődési potenciál van bennük, vagyis erre érdemes befektetni. Nehéz egyértelműen állást foglalni. Jelenleg egyértelműen a drónok meghatározóak a hadviselésben, de egyáltalán nem biztos, hogy ez így lesz a jövő háborúiban is."

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.

Szakértő: csak egy módon lehet Izraelben elkerülni, hogy jövőre ismét választások legyenek

Izraelben Benjámin Netanjahu ellenzéke az arab pártokat is beleszámítva a 120-ból 67 mandátumot szerzett meg a parlamenti választáson, szemben a miniszterelnök táborának 53 mandátumával – de közben 27 képviselővel az általa vezetett Likud lett a legnagyobb párt a kneszetben. Jövőre valószínűleg újabb választásokat kell tartani – mondta Szalai Máté Közel-Kelet szakértő, a hollandiai Clingendael Intézet kutatója az InfoRádióban.
Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Kedden választ Amerika. Bár Donald Trump még marad két évig az elnöki székben, és a szenátusi székeknek is csak a harmada van játékban, a félidős kongresszusi választáson újraválasztják a szövetségi törvényhozás alsóházának egészét. A 435 tagú képviselőházban ugyanis csak két évre szól a politikusok mandátuma, így a hat évre, egymáshoz képest elcsúsztatva megválasztott szenátorokhoz képest élesebben tükrözi a pártok aktuális erőviszonyait és a közhangulatot. Trump második ciklusának közepére az amerikai közvélemény a Fehér Házat és a Kongresszust is irányító republikánusok ellen fordult, így a legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy a demokraták megszerzik az alsóházi többséget. De az sem mindegy, hogy öt, tíz vagy akár harminc fős lesz a fölényük. Mutatjuk, mely csatatereken dőlhet el a képviselőház sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×