Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Marco Rubio amerikai külügyminiszter sajtóértekezletet tart az ukrajnai háború rendezését szolgáló amerikai béketervrõl tartott amerikai-ukrán találkozó után az Egyesült Államok genfi állandó képviseletén 2025. november 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA-KEYSTONE/Martial Trezzini

Marco Rubio szerint az USA nem magának akarja Venezuela olaját

Az Egyesült Államok alapvetően kész együttműködni a megmaradt venezuelai vezetéssel azt követően, hogy Nicolás Maduro elnököt amerikai erők egy szombat hajnali művelet során őrizetbe vették. Erről Marco Rubio amerikai külügyminiszter beszélt vasárnap a CBS News amerikai hírtelevíziónak.

„Mindent a tetteik alapján fogunk megítélni, és meglátjuk, mit tesznek” – hangoztatta a tárcavezető. „Amennyiben nem a megfelelő döntéseket hozzák, úgy az Egyesült Államoknak továbbra is számos befolyásolási lehetősége marad” – fűzte hozzá.

Rubio szerint az Egyesült Államok fenntartja a Venezuela elleni olajblokádot a szankciós listán szereplő tankerek tekintetében, ezt használva nyomásgyakorló eszközként a politikai változások előidézésére Venezuelában. „Az ilyenfajta ellenőrzésre utalt (Donald Trump amerikai) elnök, amikor ezt mondta” – közölte Rubio Trump előző napi kijelentését kommentálva, miszerint az Egyesült Államok átmenetileg átveszi Venezuela irányítását. „Folytatjuk ezt a karantént. és elvárásaink szerint lesznek változások nemcsak az olajipar tekintetében, hogy az a nép érdekeit szolgálja, de hogy véget vessenek a drogkereskedelemnek is” – tette hozzá.

Az NBC News hírcsatornának nyilatkozva Rubio azt emelte ki, hogy Washington nem gazdasági érdekekből akarja irányítani a venezuelai olajipart. Mint mondta,

az Egyesült Államok elegendő saját olajjal rendelkezik, s inkább arról van szó, hogy Venezuela hatalmas olajkészletei ne maradjanak Washington ellenségeinek ellenőrzése alatt.

Kijelentette, hogy Washington nem fogja engedni, hogy Venezuela Kína, Oroszország, Irán, vagy a Hezbollah libanoni síita milícia műveleti központjává válljon. Hangsúlyozta, hogy a természeti erőforrások külső szereplők általi kiaknázását, ahogy az a világ más térségeiben is megfigyelhető, nem fogják megengedni Latin-Amerikában. „Mi élünk itt, és nem fogjuk engedni, hogy a nyugati félteke az Egyesült Államok ellenfelei, konkurensei és riválisai műveleti bázisaként szolgáljon” – hangoztatta.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Geopolitical Guy (@geopolitical.guy) által megosztott bejegyzés

Venezuela becslések szerint a világ legnagyobb olajkészleteivel rendelkezik. Nemzetközi szankciók, rossz gazdálkodás és az elmaradó beruházások miatt a kitermelés jóval elmarad a lehetőségek mögött.

Rubio újságírói kérdésre felelve kitért arra is, hogy a kubai kormány is „hatalmas problémát” jelent, bár vonakodott bármit is mondani az amerikai kormány ez irányú lehetséges jövőbeli lépéseivel kapcsolatban. „Úgy vélem azonban, nem titok, hogy nem vagyunk a kubai rezsim nagy rajongói” – fogalmazott a kubai gyökerekkel rendelkező amerikai külügyminiszter, felidézve, hogy Havanna volt Maduro elnök kormányzatának egyik támogatója.

Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter a CBS News kérdésére válaszolva a Venezuelában és Irakban végrehajtott amerikai műveletek gyökeresen eltérő voltát fejtegette. „Pontosan az ellenkezője. Évtizedekig irdatlan összegeket adtunk ki és vérrel fizettünk, anélkül, hogy gazdasági értelemben bármit is kaptunk volna cserébe” – mondta Hegseth az iraki beavatkozásra utalva. Hangsúlyozta, hogy

Donald Trump elnök megváltoztatta a játékszabályokat.

„Segíthetünk nekik (Venezuelának) és egyben erősíthetjük az Egyesült Államokat a nyugati féltekén” – húzta alá. Rávilágított, hogy Venezuela hosszú múltra tekint vissza, mint gazdag és jómódú ország, „amit egy borzalmas vezetés ellopott a polgáraitól”.

Címlapról ajánljuk
Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

„A mai napon a kormány nevében benyújtom az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását” – írta Facebook-oldalán Magyar Péter miniszterelnök, aki szombat délután videóüzenetben és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Az új köztársasági elnököt az alkotmányozási folyamat lezárultáig, de legfeljebb 5 évre az Országgyűlés választja meg, várhatóan még nyáron. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A jelenlegi képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól már alkalmazandó lesz. Vármegye helyett újra megye jön, nem lesznek főispánok sem.

Megváltoztak a nyarak, itt a bizonyíték: a mai magyar gyerekek egy sokkal forróbb éghajlatba születtek bele

A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: több forró nap fordult elő a 2013–2025 között született Alfa-generáció születési időszakában, mint a megelőző X, Y és Z generáció idején együttvéve. A HungaroMet adatelemzéséből az is kiderül, hogy Budapesten egyre gyakoribbak és tartósabbak a hőhullámok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Trump nem adja fel: újabb támadások érhetik a Fedet

Trump nem adja fel: újabb támadások érhetik a Fedet

Donald Trump és szövetségesei nem adták fel a Federal Reserve feletti nagyobb befolyás megszerzését: a Fehér Házhoz köthető tisztviselők aktívan vizsgálják, hogyan lehetne leváltani a Fed Kormányzótanácsának egyes tagjait, köztük Lisa Cook kormányzót és Jerome Powell korábbi elnököt. Bár a Legfelsőbb Bíróság egyelőre megakadályozta Cook eltávolítását, a szűk jogi alapokon nyugvó döntés nem zárta le végleg a kérdést, és Trump már jelezte, hogy újraindítja az eljárást. A washingtoni testület mellett a kormányzat a regionális Fed-bankokra is kiterjeszti figyelmét – Scott Bessent pénzügyminiszter az Atlantai Fed megüresedett elnöki posztjára keres az elnök gazdaságpolitikájához közel álló jelöltet. A háttérben a kamatpolitikai vita húzódik: Trump alacsonyabb kamatokat sürget, miközben az inflációs nyomás erősödése miatt a Fed döntéshozóinak egy része akár kamatemelést sem zár ki.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×