Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
A Venezuela elleni amerikai katonai beavatkozást ünneplik Chilében élõ venezuelaiak Santiagóban 2026. január 3-án. Az éjjel amerikai katonák egy Venezuela elleni hadmûveletben a fõvárosban, Caracasban elfogták Nicolás Maduro venezuelai elnököt és a feleségét, majd az Egyesült Államokba szállították õket.
Nyitókép: MTI/AP/Esteban Felix

Ez hosszú lesz – reakciók Nicolás Maduro elhurcolására

Ünneplés és felháborodás, utcára hívó tettrekészség és gyanakvás – így reagáltak a venezuelaiak a szombati eseményekre.

Caracasban, Venezuela fővárosában, de Mexikóban, Kubában, Panamában, Argentinában, Chilében és az Egyesült Államokban is utcai megmozdulások voltak azután, hogy amerikai csapatok egy nagyszabású akcióval New Yorkba hurcolták Nicolás Maduro venezuelai elnököt szigorúan őrzött caracasi rejtekhelyéről.

Az emberek a robbanásokkal tarkított éjszaka után, szombaton kezdtek utcára vonulni Caracasban, a hangulat az ünnepléstől az akció elítélésig sokféle volt – tudósított a BBC. Dina, egy helyi lakos elmondta, hogy egyelőre hálás az Egyesült Államoknak, amiért „kivitték Madurót”, mert „legalább újra lát némi fényt az alagút végén”. A politikai légkör azonban továbbra is feszült, ami részben az oka annak, hogy a nő nem árulta el a BBC-nek a valódi nevét.

Jorge, egy másik venezuelai, aki Caracas közelében él, a brit médiacég tudósítójának elmondta, hogy bár hálás „Trump és az egész Egyesült Államok támogatásáért”, attól tart, hogy az elkövetkező napok nem lesznek könnyűek.

„Most, hogy elviszik ezt az embert, mi fog történni?” – tette fel a kérdést.

„Ez semmit sem garantál nekünk,

tehát van egy kis bizonytalanság. Nem tudjuk, mit hoznak az elkövetkező napok.”

Maduro kormányának támogatói is tüntettek Caracas utcáin, követelve, hogy az Egyesült Államok engedje szabadon vezetőjüket. Carmen Meléndez, Caracas polgármestere, aki szilárdan lojális a kormányhoz, csatlakozott a tüntetéshez, hogy kifejezze az „emberrablásként” említett amerikai akció elleni tiltakozását.

Az Egyesült Államok azzal vádolja Madurót, hogy „kábítószer-terrorista” rezsimet működtet, amit a venezuelai elnök tagad. Mind az országán belül, mind a külföldi kormányok jó része úgy értékeli, hogy illegitim módon nyerte meg a 2024-es venezuelai választásokat.

Madurót – aki az Egyesült Szocialista Párt vezetője és 2013 óta van hatalmon – gyakran vádolják azzal, hogy elnyomja az ellenzéki csoportokat és elhallgattatja a venezuelai ellenzéket, időnként erőszakkal.

Atlanta, 2026. január 04.
A Venezuela elleni amerikai katonai beavatkozás miatt tüntetnek a georgiai Atlantában 2026. január 3-án. Az éjjel amerikai katonák egy Venezuela elleni hadmûveletben a fõvárosban, Caracasban elfogták Nicolás Maduro venezuelai elnököt és a feleségét, majd az Egyesült Államokba szállították õket.
MTI/EPA/Erik S. Lesser
A Venezuela elleni amerikai katonai beavatkozás miatt tüntetnek a georgiai Atlantában 2026. január 3-án. MTI/EPA/Erik S. Lesser

Miközben Madurót és feleségét New Yorkba viszik, ahol kábítószer- és fegyverkereskedelem miatt állnak bíróság elé, Venezuela jövője kétséges. Donald Trump elnök azt mondta, hogy az Egyesült Államok fogja irányítani az országot – és kezelni az olajkészleteit –, amíg Maduro állandó utódját nem nevezik ki. Időközben ügyvivő elnököt nevezett ki a venezuelai legfelsőbb bíróság az ország élére Delcy Rodríguez alelnök személyében.

Még azok számára is, akik hálásak Maduro távozásáért, még mindig sok a félelem és a bizonytalanság – mondta több venezuelai a BBC-nek.

„Most mond valamit, és holnap meggondolja magát” – mondta Dina a BBC-nek. „Úgy értem, nem vagyok hozzászokva, hogy komolyan vegyem a szavait.”

Dina szerint Trump Maduro elfogása óta tett kijelentésében „az egyetlen jó dolog” az volt, hogy az Egyesült Államok befektetni fog Venezuelában, ami reményei szerint „jobb gazdasági helyzetet” eredményez majd a küszködő ország számára.

A Maduro elleni véleménynyilvánítás veszélye továbbra is nagyon valós Venezuelában, mivel a Maduróhoz hű embereket többségben tudó Nemzetgyűlés néhány héttel ezelőtt elfogadott egy törvényt, amely

„árulónak” nyilvánított mindenkit, aki az amerikai haditengerészeti blokádok mellett érvel.

Jorge elmondta, hogy pénteken látta, hogy a venezuelai kormány pártján álló félkatonai csoportok motorosai fegyverekkel róják az utcákat. „Egy kicsit fél az ember még kenyeret venni is most” – mondta, hozzátéve: „Meg kell várnunk a legjobbat, és türelmesnek kell lennünk.”

Jorge aggódik Maduro szövetségesének, Diosdado Cabellónak, Venezuela belügy-, igazságügy- és békeminiszterének a befolyása miatt.

„Nagyon rossz ember, nagyon rosszindulatú” – mondta Jorge. „Nem tudom, hány ember áll az oldalán, de remélem, a hadsereg a nép mellett áll, és ezért veszít az iránytóképességéből.”

Sandra visszhangozta Jorge és Dina megkönnyebbülését Maduro menesztése miatt. Ám ő is szkeptikus a jövővel és azzal kapcsolatban, hogy mit jelent ez a száműzetésben élő venezuelaiak számára.

Maduro hatalomra kerülése óta közel nyolcmillió venezuelai hagyta el Venezuelát

– és sokan közülük nyíltan ünneplik most Maduro elfogását azoknak a városoknak az utcáin, ahol letelepedtek.

Panamaváros, 2026. január 04.
A Venezuela elleni amerikai katonai beavatkozást ünneplik Panamában élõ venezuelaiak Panamavárosban 2026. január 3-án. Az éjjel amerikai katonák egy Venezuela elleni hadmûveletben a fõvárosban, Caracasban elfogták Nicolás Maduro venezuelai elnököt és a feleségét, majd az Egyesült Államokba szállították õket.
MTI/EPA/EFE/Gabriel Rodríguez
A Venezuela elleni amerikai katonai beavatkozást ünneplik Panamában élõ venezuelaiak Panamavárosban 2026. január 3-án. MTI/EPA/EFE/Gabriel Rodríguez

A száműzetésben élő milliók mellett mások is „eltűntek, bebörtönözve vannak, meghaltak, vagy csupán túlélők” – ami „egy igazi tragédia, amellyel egyetlen ország sem foglalkozott” – mondta Sandra. „Ez csak a kezdet. Tudjuk, hogy még hosszú út áll előttünk” – tette hozzá. „Korábban egyetlen ország sem hallotta a venezuelaiak kiáltását ezzel a tragédiával szemben” – fogalmazott.

(A nyitóképen: A Venezuela elleni amerikai katonai beavatkozást ünneplik Chilében élõ venezuelaiak Santiagóban 2026. január 3-án. Az éjjel amerikai katonák egy Venezuela elleni hadmûveletben a fõvárosban, Caracasban elfogták Nicolás Maduro venezuelai elnököt és a feleségét, majd az Egyesült Államokba szállították õket.)

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×