Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Price of crude oil on the stock exchange
Nyitókép: Stadtratte/Getty Images

A venezuelai olajügyek után itt az OPEC+ kitermelési döntése

Az OPEC+ az olajkitermelés változatlanul hagyása mellett döntött vasárnapi ülésén, annak ellenére, hogy politikai feszültségek alakultak ki a csoport kulcstagjai, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek között – jelentette be a szervezet közleményben.

Az OPEC+ nyolc tagja – Szaúd-Arábia, Oroszország, az Egyesült Arab Emírségek, Kazahsztán, Kuvait, Irak, Algéria és Omán –, amely együttesen a globális olajtermelés mintegy felét adja, rövid online megbeszélést tartott. A találkozóra azt követően került sor, hogy az olajárak 2025-ben több mint 18 százalékkal estek, ami 2020 óta a legnagyobb éves visszaesés, elsősorban a túlkínálattal kapcsolatos aggodalmak miatt.

A nyolc ország 2025 áprilisa és decembere között összesen mintegy napi 2,9 millió hordóval emelte kitermelési céljait, ami a globális kereslet közel 3 százalékának felel meg. Novemberben ugyanakkor arról döntöttek, hogy

2026 januárjára, februárjára és márciusára felfüggesztik a további termelésnövelést.

Az OPEC hivatalos közleményében hangsúlyozta: a nyolc részt vevő ország megerősítette elkötelezettségét a piaci stabilitás fenntartása mellett, figyelembe véve a stabil globális gazdasági kilátásokat és az egészséges piaci alapokat, amit az alacsony készletszintek is tükröznek. A tagok megerősítették azt is, hogy a korábban bejelentett, összesen napi 1,65 millió hordós önkéntes kitermeléscsökkentést a piaci körülményektől függően fokozatosan részben vagy egészben visszavezethetik, és továbbra is rugalmas, óvatos megközelítést alkalmaznak. A termelési fegyelem betartását és az esetleges túltermelés kompenzálását a Közös Miniszteri Monitoring Bizottság (JMMC) felügyeli – írja az OPEC honlapján vasárnap publikált közlemény.

Egy delegált a Reuters hírügynökséget arról tájékoztatta, hogy

a vasárnapi ülésen Venezuela helyzetét nem vitatták meg.

Az OPEC újabban több válsággal is szembesül. Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek között tavaly újra kiéleződtek a feszültségek a jemeni konfliktus kapcsán, ami az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb törését hozta a korábbi szövetségesek között. Emellett az orosz olajexportot az ukrajnai háború miatt bevezetett amerikai szankciók helyezik nyomás alá, Iránban pedig belső tiltakozások és amerikai beavatkozással kapcsolatos fenyegetések nehezítik a helyzetet.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×