Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
A Brexitet szimbolizáló illusztráció a brit és az EU-s zászlóval.
Nyitókép: Pixabay

London: a britek többsége újból csatlakozna az EU-hoz

A kormányzó brit Munkáspárt szavazóinak jelentős többsége azt szeretné, ha Nagy-Britannia megint az Európai Unió tagja lenne, vagy legalább csatlakozna az EU vámuniójához.

A legnagyobb brit közvélemény-kutató csoport, a YouGov a The Times című konzervatív brit napilap számára 2105 választópolgár bevonásával elvégzett, hétfőn ismertetett reprezentatív vizsgálatában kimutatta, hogy azok közül, akik a tavalyi parlamenti választáson a Munkáspártra szavaztak, 73 százalék szorgalmazza, hogy a Labour-kormány kezdjen tárgyalásokat Nagy-Britannia újbóli EU-csatlakozásáról.

Az arra vonatkozó kérdésre, hogy a kormány kezdeményezze-e Nagy-Britannia visszalépését az EU vámuniójába, a Labour tavalyi szavazótáborának 80 százaléka válaszolt igennel.

A többi parlamenti párt közül a Liberális Demokraták és a Zöldek szavazói is 73-78 százalék közötti arányban támogatnák ezeket a kezdeményezéseket. A legnagyobb ellenzéki erő, a Konzervatív Párt táborán belül ugyanakkor csak 25 százalék azoknak az aránya, akik pártolnák Nagy-Britannia újbóli EU-tagságát, és

39 százalék támogatná az ország visszalépését az EU vámuniójába.

Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd 11 havi átmeneti időszak után az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett. Az akkori konzervatív párti brit kormány ugyanis nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket - mindenekelőtt az európai uniós állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát -, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.

A tavaly júliusi parlamenti választások óta hivatalban lévő munkáspárti kormány sem kívánja visszaléptetni Nagy-Britanniát az Európai Unióba, sem az EU egységes belső piacára és vámuniójába, de Keir Starmer miniszterelnök többször kijelentette, hogy sokkal szorosabbra akarja vonni az unióhoz fűződő kapcsolatokat. Az utóbbi hetekben azonban a brit kormány vezető tagjai - köztük Starmer is - egyre gyakrabban fogalmaztak meg mind élesebb bírálatokat a brit EU-tagság megszűnéséről (Brexit).

A kormányfő a londoni City polgármesterének december elején rendezett hagyományos éves bankettjén felszólalva úgy fogalmazott: a Brexitről hozott népszavazási döntés "a brit népnek tett zabolátlan, de teljesítetlenül maradt ígérgetések" következményeként született, és

egyértelműen elhibázottnak bizonyultak azok az elképzelések, hogy a kilépés az Európai Unióból Nagy-Britannia minden problémájára megoldást jelent majd.

David Lammy miniszterelnök-helyettes nem sokkal később egy interjúban szintén úgy fogalmazott, hogy "valótlanságokkal házaltak" mindazok, akik azzal éveltek, hogy az ország jól jár majd, ha távozik az EU-ból. Lammy kijelentette, hogy a Brexit súlyos gazdasági károkat okozott, mivel fontos piacától szakította el Nagy-Britanniát.

Az EU-hoz fűződő kapcsolatok szorosabbra fűzésének eddigi legnagyobb horderejű mozzanataként a brit kormány a múlt héten bejelentette, hogy Nagy-Britannia 2027-től újból csatlakozik az Európai Unió Erasmus diákcsere-programjához, amelyből a Brexit után szintén kilépett.

Címlapról ajánljuk
Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Magyarország Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartozik. A nyarak egyre forróbbak és szárazabbak – hívja fel a figyelmet Szabó Péter, az ELTE éghajlatkutatója, a Másfélfok szerzője. Hangsúlyozta: a hőhullámokhoz nem mindig tud alkalmazkodni a szervezet, a 2024-es két hetes forróság idején például 34 százalékos volt a többlethalálozás Budapesten.

Elképesztő szenvedésről beszélt Messi, miután megdöntött minden rekordot

„Tudtuk, hogy szenvedni fogunk, és szenvedtünk is” – mondta Lionel Messi a drámai körülmények után megszerzett győzelemről a foci-vb egyenes kieséses szakaszában a meglepetéscsapat Zöld-foki Köztársaság ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tájkép sokk után: így térhet magához a piac a benzin védett árának kivezetése után

Tájkép sokk után: így térhet magához a piac a benzin védett árának kivezetése után

A Portfolio Checklist pénteki adásában többek között azzal foglalkoztunk, hogy hogyan élték meg a kis benzinkutak az üzemanyagok védett árát, miért áll lassan helyre a piac és milyen tényezők határozzák meg, hogy mennyiért tankolhatunk a nyáron. Vendégünk Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökségi tagja volt. A műsor első részében arról volt szó, hogy mintha megrendülni látszana a piacok bizalma a memóriacsip-gyártókban, ami több kulcsrészvény árazásában is testet öltött. A több százmilliárd dolláros kérdés az, hogy immár az egész AI-infrastruktúra sztori áll ingatag lábakon, vagy csak egy apró korrekciónak vagyunk tanúi. A témát Kaszab Balázzsal, a Portfolio elemzőjével veséztük ki.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×