Infostart.hu
eur:
379.19
usd:
323.21
bux:
0
2026. március 2. hétfő Lujza
A 2020. július 14-én közreadott képen az Egyesült Államok Légiereje VFA-195 repülőszázadának egyik F/A–18E/F Super Hornet negyedik generációs vadászrepülőgépe megközelíti a USS Ronald Reagan nukleáris repülőgép-hordozót egy dél-kínai-tengeri hadigyakorlaton július 25-én. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter 2020. július 13-án törvénytelennek nevezte Kínának a 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tengerre vonatkozó területi követeléseit.
Nyitókép: MTI/EPA/US Navy Office of Information/MC2 Samantha Jetzer

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Becslések szerint az amerikai haditengerészet kapacitásának egynegyede tartózkodik most a karibi térségben – miközben farkasszemet néz egymással két erős ember: Donald Trump amerikai és Nicolas Maduro venezuelai elnök.

Trump szintet lépett a nyomásgyakorlással, amikor a héten külföldi terrorszervezetnek minősítette Maduro kormányát, és totális olajblokádot hirdetett az ország ellen. A bejelentés szerint az Egyesült Államok hadihajói megakadályoznák az amerikai szankciók alá eső venezuelai olajszállítmányok be- és kijutását az ország kikötőiből.

Az elnök szerint az akció végrehajtásához a „Dél-Amerika történetének legnagyobb flottáját” vezényelték a térségbe.

A lépést megelőzően nagy visszhangot váltott ki, amikor amerikai különleges egységek a múlt héten elfoglaltak egy, a venezuelai partok közelében haladó szuper tankert. A jármű mintegy százmillió dollár értékű nyersolajat vitt, részben a Caracasszal szövetséges Kubába.

Emellett, Washington közlése szerint több mint húsz, kábítószer-csempészettel gyanúsított motorcsónakot semmisítettek meg, miközben bombázók és vadászgépek rendszeresen repülnek el a venezuelai partok közelében.

A Fehér Ház célja nem csupán az olajszállítás megállítása lehet. Trump kabinetfőnöke, Susie Wiles egy interjúban úgy fogalmazott: az elnök addig akarja fokozni a nyomást, „amíg Maduro fel nem adja”. Elemzők ezalatt egyértelműen a rezsimváltást értenek. Edward Fishman, az amerikai pénzügyminisztérium volt tisztviselője szerint a tengeri blokád már háborús cselekménynek számít. Mint mondta, az ilyen lépések történelmileg inkább háború előszobájának tekinthetők, semmint diplomáciai eszköznek.

A piacok most reagáltak: a venezuelai államkötvények hozama csökkenni kezdett, mivel a befektetők növekvő esélyt látnak Maduro bukására, ezzel egy stabilabb kormányzásra és az államadósság átütemezésére. Más szakértők azonban óvatosságra intenek. Szerintük a rezsim meggyengült ugyan, de a döntő lökés továbbra is várat magára.

Venezuela ugyanis még nem teljesen elszigetelt. Az amerikai Chevron továbbra is kitermelhet és értékesíthet olajat az országban, és a szankciók nem terjednek ki minden tankerre. A venezuelai állami olajvállalat, a PDVSA hivatalosan azt állítja, hogy az export zavartalan, belső források azonban legfeljebb néhány napos tárolókapacitásról beszélnek.

Caracas utcáin közben egyre súlyosabb a helyzet: a bolívar gyors ütemben értéktelenedik, dollárhiány alakult ki, és az infláció idén meghaladhatja az ötszáz százalékot. Maduro legfontosabb szövetségese továbbra is Kuba, de Oroszország, Irán és Kína is egyelőre visszafogottan támogatja. Elemzők szerint fordulóponthoz érkezett az ország, de kevesen hiszik, hogy katonai beavatkozás nélkül összeomlana a rendszer. A labda tehát bizonyos értelemben a magát békepártiként aposztrofáló Donald Trump térfelén pattog.

Címlapról ajánljuk
Szakértők: az iráni háború miatt brutális olajár-emelkedés is jöhet

Szakértők: az iráni háború miatt brutális olajár-emelkedés is jöhet

Hétfőn valószínűleg kisebb „földrengés” jön a világ kőolajpiacain, miután kitört az iráni háború, Amerikai és Izrael Iránt bombázza, Irán válaszul az összes közel-keleti országot, ráadásul a világ fő kőolaj-ütőerét, a Hormuzi- szorost is lezárta. Van olyan szakértő, aki szerint akár 100 dollár fölé is ugorhat a most 70 dollár körüli olajár.

Nagy kihívást jelent a Merz-kormánynak, ami most foglalkoztatja a németeket

Kevesebb mint egy hét múlva kezdődik Németországban a konzervatívok és a szociáldemokraták alkotta kormánykoalíció stabilitását vagy a többség által inkább gyengülését jelző, sokat emlegetett „szuperválasztási” év. Idén öt tartományban tartanak helyi parlamenti választásokat. Felmérték, várható-e politikai földrengés, és ha igen, annak milyen következményei lehetnek.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Lelassult a növekedés a CIG Pannóniánál, de így is csinos lett a profit

Lelassult a növekedés a CIG Pannóniánál, de így is csinos lett a profit

Összejön a 4 milliárdos nyereség? – tettük fel a kérdést a CIG Pannóniáról még decemberben, mára pedig a válasz is megérkezett: majdnem. A változó hozamkörnyezet miatt ugyan a negyedik negyedév eredménye elmaradt az előzőektől, így is rekordprofitot hozott a tavalyi év a biztosítócsoportnál. A nyereség tehát nagyjából várható volt, a biztosítási díjbevételeknél látható lemorzsolódás viszont kevésbé: elindult egy portfóliótisztítás a biztosítónál, és a társaság szempontjából túl élénk volt a verseny az egyszeri díjas életbiztosítások értékesítésével szemben. Ezt tükrözi, hogy míg az MBH Bank tavalyelőtt még 57%-kal húzta feljebb a CIG-termékek értékesítését, tavaly már csak 3%-kal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×