Infostart.hu
eur:
386.1
usd:
330.91
bux:
0
2026. január 12. hétfő Ernő
A 2020. július 14-én közreadott képen az Egyesült Államok Légiereje VFA-195 repülőszázadának egyik F/A–18E/F Super Hornet negyedik generációs vadászrepülőgépe megközelíti a USS Ronald Reagan nukleáris repülőgép-hordozót egy dél-kínai-tengeri hadigyakorlaton július 25-én. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter 2020. július 13-án törvénytelennek nevezte Kínának a 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tengerre vonatkozó területi követeléseit.
Nyitókép: MTI/EPA/US Navy Office of Information/MC2 Samantha Jetzer

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Becslések szerint az amerikai haditengerészet kapacitásának egynegyede tartózkodik most a karibi térségben – miközben farkasszemet néz egymással két erős ember: Donald Trump amerikai és Nicolas Maduro venezuelai elnök.

Trump szintet lépett a nyomásgyakorlással, amikor a héten külföldi terrorszervezetnek minősítette Maduro kormányát, és totális olajblokádot hirdetett az ország ellen. A bejelentés szerint az Egyesült Államok hadihajói megakadályoznák az amerikai szankciók alá eső venezuelai olajszállítmányok be- és kijutását az ország kikötőiből.

Az elnök szerint az akció végrehajtásához a „Dél-Amerika történetének legnagyobb flottáját” vezényelték a térségbe.

A lépést megelőzően nagy visszhangot váltott ki, amikor amerikai különleges egységek a múlt héten elfoglaltak egy, a venezuelai partok közelében haladó szuper tankert. A jármű mintegy százmillió dollár értékű nyersolajat vitt, részben a Caracasszal szövetséges Kubába.

Emellett, Washington közlése szerint több mint húsz, kábítószer-csempészettel gyanúsított motorcsónakot semmisítettek meg, miközben bombázók és vadászgépek rendszeresen repülnek el a venezuelai partok közelében.

A Fehér Ház célja nem csupán az olajszállítás megállítása lehet. Trump kabinetfőnöke, Susie Wiles egy interjúban úgy fogalmazott: az elnök addig akarja fokozni a nyomást, „amíg Maduro fel nem adja”. Elemzők ezalatt egyértelműen a rezsimváltást értenek. Edward Fishman, az amerikai pénzügyminisztérium volt tisztviselője szerint a tengeri blokád már háborús cselekménynek számít. Mint mondta, az ilyen lépések történelmileg inkább háború előszobájának tekinthetők, semmint diplomáciai eszköznek.

A piacok most reagáltak: a venezuelai államkötvények hozama csökkenni kezdett, mivel a befektetők növekvő esélyt látnak Maduro bukására, ezzel egy stabilabb kormányzásra és az államadósság átütemezésére. Más szakértők azonban óvatosságra intenek. Szerintük a rezsim meggyengült ugyan, de a döntő lökés továbbra is várat magára.

Venezuela ugyanis még nem teljesen elszigetelt. Az amerikai Chevron továbbra is kitermelhet és értékesíthet olajat az országban, és a szankciók nem terjednek ki minden tankerre. A venezuelai állami olajvállalat, a PDVSA hivatalosan azt állítja, hogy az export zavartalan, belső források azonban legfeljebb néhány napos tárolókapacitásról beszélnek.

Caracas utcáin közben egyre súlyosabb a helyzet: a bolívar gyors ütemben értéktelenedik, dollárhiány alakult ki, és az infláció idén meghaladhatja az ötszáz százalékot. Maduro legfontosabb szövetségese továbbra is Kuba, de Oroszország, Irán és Kína is egyelőre visszafogottan támogatja. Elemzők szerint fordulóponthoz érkezett az ország, de kevesen hiszik, hogy katonai beavatkozás nélkül összeomlana a rendszer. A labda tehát bizonyos értelemben a magát békepártiként aposztrofáló Donald Trump térfelén pattog.

Címlapról ajánljuk
500 fölött a halottak száma Iránban, a bukás szélén álló iszlám rezsim durva terrorral reagál a tömegtüntetésekre

500 fölött a halottak száma Iránban, a bukás szélén álló iszlám rezsim durva terrorral reagál a tömegtüntetésekre

Bár halálbüntetés is járhat érte, tömegével égetik el a tereken a hidzsábjukat a nők Iránban, így tiltakozva az iszlám rezsim elnyomása ellen. Az internet letiltása miatt nem lehet ellenőrizni, de egy jogvédő szervezet szerint több, mint 500 embert öltek meg az iráni tüntetések idején. A kórházak megteltek, van, ahol az utcán terítették ki halottakat, hogy a családjuk azonosítsa őket. A hatalom szerint Amerika és Izrael tüzeli a tiltakozásokat.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×