Infostart.hu
eur:
364.95
usd:
324.3
bux:
146075.44
2026. november 4. szerda Károly
A 2020. július 14-én közreadott képen az Egyesült Államok Légiereje VFA-195 repülőszázadának egyik F/A–18E/F Super Hornet negyedik generációs vadászrepülőgépe megközelíti a USS Ronald Reagan nukleáris repülőgép-hordozót egy dél-kínai-tengeri hadigyakorlaton július 25-én. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter 2020. július 13-án törvénytelennek nevezte Kínának a 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tengerre vonatkozó területi követeléseit.
Nyitókép: MTI/EPA/US Navy Office of Information/MC2 Samantha Jetzer

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Becslések szerint az amerikai haditengerészet kapacitásának egynegyede tartózkodik most a karibi térségben – miközben farkasszemet néz egymással két erős ember: Donald Trump amerikai és Nicolas Maduro venezuelai elnök.

Trump szintet lépett a nyomásgyakorlással, amikor a héten külföldi terrorszervezetnek minősítette Maduro kormányát, és totális olajblokádot hirdetett az ország ellen. A bejelentés szerint az Egyesült Államok hadihajói megakadályoznák az amerikai szankciók alá eső venezuelai olajszállítmányok be- és kijutását az ország kikötőiből.

Az elnök szerint az akció végrehajtásához a „Dél-Amerika történetének legnagyobb flottáját” vezényelték a térségbe.

A lépést megelőzően nagy visszhangot váltott ki, amikor amerikai különleges egységek a múlt héten elfoglaltak egy, a venezuelai partok közelében haladó szuper tankert. A jármű mintegy százmillió dollár értékű nyersolajat vitt, részben a Caracasszal szövetséges Kubába.

Emellett, Washington közlése szerint több mint húsz, kábítószer-csempészettel gyanúsított motorcsónakot semmisítettek meg, miközben bombázók és vadászgépek rendszeresen repülnek el a venezuelai partok közelében.

A Fehér Ház célja nem csupán az olajszállítás megállítása lehet. Trump kabinetfőnöke, Susie Wiles egy interjúban úgy fogalmazott: az elnök addig akarja fokozni a nyomást, „amíg Maduro fel nem adja”. Elemzők ezalatt egyértelműen a rezsimváltást értenek. Edward Fishman, az amerikai pénzügyminisztérium volt tisztviselője szerint a tengeri blokád már háborús cselekménynek számít. Mint mondta, az ilyen lépések történelmileg inkább háború előszobájának tekinthetők, semmint diplomáciai eszköznek.

A piacok most reagáltak: a venezuelai államkötvények hozama csökkenni kezdett, mivel a befektetők növekvő esélyt látnak Maduro bukására, ezzel egy stabilabb kormányzásra és az államadósság átütemezésére. Más szakértők azonban óvatosságra intenek. Szerintük a rezsim meggyengült ugyan, de a döntő lökés továbbra is várat magára.

Venezuela ugyanis még nem teljesen elszigetelt. Az amerikai Chevron továbbra is kitermelhet és értékesíthet olajat az országban, és a szankciók nem terjednek ki minden tankerre. A venezuelai állami olajvállalat, a PDVSA hivatalosan azt állítja, hogy az export zavartalan, belső források azonban legfeljebb néhány napos tárolókapacitásról beszélnek.

Caracas utcáin közben egyre súlyosabb a helyzet: a bolívar gyors ütemben értéktelenedik, dollárhiány alakult ki, és az infláció idén meghaladhatja az ötszáz százalékot. Maduro legfontosabb szövetségese továbbra is Kuba, de Oroszország, Irán és Kína is egyelőre visszafogottan támogatja. Elemzők szerint fordulóponthoz érkezett az ország, de kevesen hiszik, hogy katonai beavatkozás nélkül összeomlana a rendszer. A labda tehát bizonyos értelemben a magát békepártiként aposztrofáló Donald Trump térfelén pattog.

Címlapról ajánljuk

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Amerikai választás 2026: tarolnak a demokraták, kíméletlen gyomros fenyegeti Trumpot

Amerikai választás 2026: tarolnak a demokraták, kíméletlen gyomros fenyegeti Trumpot

Eljött az amerikai félidős választások napja. Az amerikai választók ma az összes, 435 képviselőházi hely sorsáról döntenek, miközben a szenátori mandátumok mintegy harmada szerepel a szavazólapokon. A Kongresszus alsóházában szinte borítékolható volt a demokrata többség, a VoteHub előrejelzése szerint így is lett. A kérdés már csak az, hogy mekkorára fog nyúlni a demokraták mandátumfölénye. Bár pár hónapja még nem tűnt reálisnak, a demokraták a felsőházi többséget is megkaparinthatják. Eddig Észak-Karolinát hódították el a republikánusoktól, és további három fordításra lenne szükségük, hogy övék legyen a szenátus irányítása. A voksolás lassan a végéhez közelít, az első szavazóhelyiségek magyar idő szerint éjfélkor zártak be, azóta pedig megállás nélkül érkeznek az első eredmények. Egyelőre úgy tűnik, egyáltalán nem hazudtak a felmérések, amikor valóságos kék hullámot jeleztek előre. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×