A francia Nemzetgyűlés kedd este szűk többséggel elfogadta a 2026-os társadalombiztosítási költségvetés tervezetét. A javaslatot 247 képviselő támogatta és 234-en szavaztak ellene. Ha a szöveget véglegesen is elfogadják, a francia kormány 19,4 milliárd euró társadalombiztosítási hiánnyal számolhat jövőre. Sébastien Lecornu kabinetje az elmúlt napokban arra figyelmeztetett, hogy a javaslat elfogadása nélkül ez a deficit 2026-ban 30 milliárd euróra (2025-ben 23 milliárd euróra) emelkedne. A törvényjavaslat a 2023-ban elfogadott és azóta is vitatott nyugdíjreform felfüggesztését is tartalmazza.

A kisebbségi kormány némi késedelemmel nyújtotta be a társadalombiztosítási és a költségvetési tervezetet az elnöki tábor és a két nagy ellenzéki tömb között a 2024-es előre hozott választások nyomán háromosztatúvá vált, de már 2022 óta abszolút többség nélkül működő Nemzetgyűlésnek, miután a tervezett megszorítások miatt az előző kormány lemondásra kényszerült.

Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő az InfoRádióban elmondta: a törvénytervezet elfogadása a költségvetés tekintetében egy biztató jel a francia kormány számára. A szövegről pénteken szavaz a Szenátus, miután az végleges elfogadásra még egyszer visszakerül a képviselők elé. Az alig 13 szavazaton múlt voksolásból egyértelműen megerősödve került ki a három hónappal ezelőtt kinevezett miniszterelnök, Sébastien Lecornu, aki már októberben bejelentette, hogy nem kívánja érvényesíteni az alkotmány azon cikkét, amely lehetővé teszi törvények elfogadását a képviselők szavazata nélkül, és így reméli, hogy elkerüli a bizalmatlansági szavazást a költségvetés parlamenti vitája során.

A Milton Friedman Egyetem adjunktusa arra számít, hogy nem ütközik akadályokba a törvényjavaslat, mert a francia sajtótermékek azt írják,

a Szenátus várhatóan hozzá sem nyúl a tervezethez, hanem jóváhagyja a nemzetgyűlési változatot.

A Lecornu-kabinet most abban bízik, hogy kitart az a lendület, amit a pártok közötti megállapodás indított el, így könnyebben lehetne költségvetést tervezni, illetve elfogadtatni.

A kormány azonban felkészült arra az eshetőségre is, hogy nem léphet életbe a mostani tervezet. Ebben az esetben rendkívüli költségvetési törvényre lenne szükség, ami tulajdonképpen „meghosszabbítaná az idei számokat”, és akkor gyakorlatilag áttolódna a jövő évre a költségvetés elfogadása. Soós Eszter Petronella szerint erről egyelőre hosszasan nem érdemes elmélkedni, mert a Nemzetgyűlés keddi döntése nem ebbe az irányba navigálta a folyamatokat. Mint fogalmazott,

szerda reggel a miniszterelnök úgy ébredhetett, hogy talán megnőtt az esélye annak, hogy a költségvetés ügyében is sikerül megállapodást kötni.

Franciaország alkotmánya alapján a benyújtástól számított 70 napon belül, illetve legkésőbb december 31-ig el kell fogadnia a Nemzetgyűlésnek a következő évi költségvetést. Sok idő tehát nem maradt hátra, de a költségvetés tervezetét mindenképpen el kell küldeni előzetes normakontrollra az Alkotmánytanácshoz, ami a magyar Alkotmánybíróságnak megfelelő testület. Ahhoz, hogy ez a jogszabály hatályba léphessen 2026. január elsején, legkésőbb 2025. december 31-én ki kell hirdetni a törvényt, megfelelve a különböző jogi folyamatoknak.

Jövőre a kormány mintegy 30 milliárd eurós átfogó megtakarítást tervez, új adók (14 milliárd euró) és kiadáscsökkentések (17 milliárd euró) révén, hogy az államháztartási hiányt a bruttó hazai termék (GDP) 4,7 százalékára csökkentse.

Migráció, kitoloncolás – éles kampányok következnek

Franciaországban jövő márciusban önkormányzati választások lesznek, egy évvel később pedig elnökválasztást tartanak. A kampányban várhatóan kiemelt téma lesz a migráció kezelése. A szakértő emlékeztetett, hogy a francia migrációs politika az elmúlt 10-15 évben – így Emmanuel Macron elnöksége alatt is – folyamatosan szigorodott. A francia társadalmat leginkább érdeklő témák között a migráció stabilan ott van az első helyeken a közbiztonság és a vásárlóerő mellett.

A Milton Friedman Egyetem adjunktusa megjegyezte: az elmúlt években nem is a szűken vett migráció, illetve a terrorizmusellenes fellépés, hanem

az integráció kérdése, az iszlám franciaországi szerepe és térnyerése, valamint az antiszemitizmus témája izgatta leginkább a franciákat.

A legtöbb vitát a Franciaországban illegálisan tartózkodó személyek kiutasítása és a kitoloncolása generálja. Ezek a viták nagyon hangsúlyosan jelentkeznek diplomáciai körökben is. „Ez a kérdés rendkívüli módon izgatja a francia politikai elitet, és arra lehet számítani, hogy ez így marad a választási kampányokban is” – tette hozzá Soós Eszter Petronella.