Infostart.hu
eur:
383
usd:
328.65
bux:
109387.87
2025. december 5. péntek Vilma
Demkó Attila az InfoRádió Aréna című műsorában
Nyitókép: InfoRádió

Demkó Attila: a nyugati narratívagyár becsődölt, a háború legvéresebb szakasza jöhet

Ukrajnában elhitték az emberek, hogy megtalálták a csodafegyvert az orosz finomítók folyamatos támadásával, ami Nyugaton nagy lelki felüdülést eredményezett. Csakhogy azóta világossá vált, nincs is itt semmilyen csodafegyver – fogalmazott az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Programjának vezetője. Arról is beszélt, hogy most már minden egyes lépés befolyásolhatja az esetleges béketárgyalások menetét, ennek megfelelően cselekszik az ukrán és az orosz haderő.

Az oroszok nem lőnek mindent, és Ukrajna sem fogja megtámadni Moszkvát, de a tárgyalási pozícióik erősítése érdekében felléphetnek akár komolyabban is egymás ellen a hadszíntéren a következő időszakban – véli Demkó Attila. Mint mondta, az elmúlt hónapokban sem csitultak a harcok, folyamatosan célkeresztben vannak a másik fél egységei, állásai és a kritikus infrastruktúra is. A szakértő úgy fogalmazott, „sok esetben a háború utolsó szakasza a legvéresebb”, méghozzá azért, mert ilyenkor már minden egyes lépés befolyásolhatja az esetleges béketárgyalások menetét. Az ukránok és az oroszok is abban érdekeltek, hogy minél nagyobb katonai sikereket érjenek el a fronton, mert minden ilyen fejlemény hivatkozási alap lehet majd a tárgyalóasztalnál.

Felidézte, hogy volt egy olyan elmélet, amely szerint ha az ukránok folyamatosan támadják az oroszországi olajfinomítókat, akkor ebbe belebukhat Oroszország. Csakhogy közben kiderült, hogy azok a számok, amelyeket egyes nyugati sajtóorgánumok korábban közzétettek, túlzóak voltak. Az NKE programvezetője a Reuters cikkére hivatkozott, amely szerint az orosz olajfeldolgozás mindössze 3 százalékkal esett vissza az ukrán dróntámadások miatt, mivel a finomítóknak sikerült elkerülniük az üzemanyag-termelés meredek csökkenését a szabad kapacitások kihasználásával. Ezzel szemben korábban az említett nyugati sajtótermékek 30 százalékos csökkenést jósoltak.

Orosz iparági források a Reuters érdeklődésére elmondták: az orosz finomítók a támadások előtt már jóval a teljes kapacitás alatt működtek, és a károkat úgy tudták enyhíteni, hogy újraindították a tartalék egységeket, valamint a javítások után újra üzembe helyezték a megtámadott finomítókat. Demkó Attila is azt emelte ki, hogy az oroszok gyorsan kijavították, illetve helyreállították a megsérült infrastruktúrát, így tartósan nem okozott nekik problémát az ukrán offenzíva. „Elhitte a fél világ, hogy ez lesz az ukránok győzelemének a receptje. Persze narratívaépítés szempontjából volt haszna ezeknek a támadásoknak.

Ukrajnában ugyanis elhitték az emberek, hogy megtalálták a csodafegyvert, ami Nyugaton nagy lelki felüdülést eredményezett. Csakhogy azóta világossá vált, nincs is itt semmilyen csodafegyver”

– fejtegette a szakértő.

Ugyancsak a Reuters írta meg a nyáron, hogy Donald Trump egyik egyeztetésük során azt is megkérdezte Volodimir Zelenszkijtől, hogy ha az Egyesült Államok nagy hatótávolságú fegyvereket adna Ukrajnának, képesek lennének-e velük elérni Moszkvát. Ezzel együtt az amerikai elnök rögtön hozzátette azt is, nem kellene célba vennie az orosz fővárost. Demkó Attila elmondta: ilyen rakétákkal meg lehetne támadni Moszkvát Ukrajnából. Ugyanakkor úgy véli, nem az a kérdés, hogy képes-e Ukrajna 1500 kilométeres mélységben csapást mérni Oroszországban, hanem az, hogy ha elindít például száz robotrepülőgépet, cirkálórakétát vagy drónt, akkor abból hány éri el a célját. Mert ha csak három, az nem rendíti meg az orosz fővárost. Hozzátette: nem véletlen, hogy az ukránok nem támadják tömegesen Moszkvát. Ennek főként az az oka, hogy feleslegesen pazarolnák a drónjaikat és a cirkáló rakétáikat, hiszen az oroszok erős, összefüggő légvédelmet építettek ki Moszkva környéke felett. Ettől függetlenül még akár el is találhatnák a Kremlt, de Demkó Attila szerint arra is kell gondolniuk az ukránoknak, hogy ebben az esetben milyen orosz válaszcsapás következhet, mert nincs rá semmilyen garancia, hogy épségben maradna a kijevi Bankova utcában található ukrán elnöki rezidencia.

Emlékeztetett, hogy az oroszok 2022 óta egyszer lőtték a kijevi kormányzati negyedet, többször nem volt erre példa. „Egyes híresztelésekkel szemben ugyanis az oroszok nem lőnek mindent. Kijevnek a 99 százaléka például ép” – tette hozzá Demkó Attila. Hozzátette: tény, hogy az ukrán fővárost is sokszor támadta az orosz hadsereg, sok a halott, „borzasztó minden éjszaka Kijevben, mert nem lehet aludni a terror miatt, de ez még nem jelenti azt, hogy úgy lebombázták volna a várost, mint 1944-1945-ben Drezdát”.

Az oroszok célja az ukrán lakosok terrorizálása és az ipar ellehetetlenítése

Az NKE programvezetője szerint bizonyos korlátokat az oroszok is figyelembe vesznek. Jelenleg például Kijevtől északra a vízi erőművet, illetve az áram- és energiatermeléssel kapcsolatos kapacitásokat lövik, amellyel a lakosság megfélemlítése és az ipar korlátozása a cél.

Ha nincs áram, értelemszerűen nem működnek az üzemek. Az ukrán vezetés ezért Kijevbe vitte a hadiipar jelentős részét, mert ott a legerősebb a légvédelem.

Emlékeztetett, hogy a múlt héten az ukránok tengeri drónokkal két, az orosz árnyékflottához tartozó tankerhajót is megtámadtak a Fekete-tengeren, amelyek gambiai zászló alatt hajóztak. A szankciókat megkerülve szállítottak rajtuk kőolajat külföldi országokba, a rakomány értéke meghaladta a 60 millió eurót. Demkó Attila ugyanakkor kiemelte, hogy a Fekete-tengeren az oroszok kezdték az incidenseket. Novemberben dróntámadás ért egy cseppfolyósított földgázt szállító hajót a Dunán, az ukrajnai Izmajil kikötőjében, az elkövetők pedig az oroszok voltak. Ilyen értelemben az ukránok csak válaszoltak, az más kérdés, hogy ez a válasz a szakértő szerint egy eszkalációs válasz, mert nem egy az egy elleni harc volt, hanem két tankerhajót találtak el az ukránok a múlt héten a Fekete-tengeren.

Demkó Attila még azt sem tartja kizártnak, hogy az oroszországi olajfinomítók támadása után az lesz a következő ukrán és nyugati narratíva, hogy az orosz árnyékflotta megsemmisítése lehet a nyerő stratégia.

Ha ez érvényesül tartósan, azt valószínűleg nem nézi tétlenül Moszkva, és ismét fennállhat a komolyabb eszkaláció kockázata.

Egyes amerikai források is megerősítették, hogy bőven van rakétájuk és drónjuk az oroszoknak is, egy ideje már tartalékolnak, így elindíthatnának akár ezret vagy 1500-at is egyetlen nap alatt Ukrajna irányába, amivel veszélybe kerülhetne az áramellátás Ukrajna-szerte. „Ebben az eszkalációs spirálban az oroszok vannak dominánsabb helyzetben. Ezt is figyelembe véve nem valószínű, hogy Ukrajna el tudna érni egy olyan békemegállapodást, ami inkább számára lenne kedvezőbb” – vélekedett az NKE John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Programjának vezetője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Kiderült, mennyivel változik a táppénz és a gyed januártól

Mintegy 31 ezer forinttal, bruttó 322 ezer forintra emelkedik a minimálbér január elsejétől a szakszervezetek és a munkáltatók megállapodása szerint. Több juttatás, köztük a táppénz, az álláskeresési járadék, a gyed és a gyod összege is emelkedik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.05. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×