A floridai amerikai-orosz tárgyalás részleteiről kevés hivatalos információt tudni. Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint eredményes volt az egyeztetés, de még van hátra munka. Úgy tűnik, megmaradt a korábbi, 28 pontos béketerv két legfontosabb eleme, a területi kérdés és a biztonsági garanciák kérdése, ezekben nem történt nagy előrelépés.

Bendarzsevszkij Anton az InfoRádióban elmondta: Floridában is elsősorban arról tárgyaltak, hogy ukrán részről miféle kompromisszum jöhetne létre a területeket illetően, azaz milyen régiókat hajlandóak esetleg az ukránok feladni a békéért cserébe. A másik fő kérdés pedig az volt, hogy miféle biztonsági garanciákat kaphat Ukrajna, mi ilyet ígérhet az Egyesült Államok – de az egyáltalán nem ismert, hogy utóbbiban mi az amerikai pozíció.

Mint azt az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a poszt-szovjet térség szakértője kifejtette,

a floridai találkozásnál talán egy fokkal fontosabb lesz a keddi találkozó.

Hétfő délután indul Jared Kushner, Donald Trump amerikai elnök veje, és Steve Witkoff, Trump Ukrajna-ügyi főtárgyalója Moszkvába, ahol kedden találkoznak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Ez nagyon fontos találkozó, hiszen hogyha az oroszok végül nem fogadják el semmilyen formában ezt a rendezési tervet, akkor minden megy tovább, ahogy eddig – értékelt Bendarzsevszkij Anton.

Időközben az orosz erők határozottan nyomulnak előre a donyecki régióban, miközben a kijevi vezetés felső szintjeit is elérte a korrupciós ügy. Emiatt Vlagyimir Putyin kompromisszumkészsége csökkenhet, ahogy az ukránoké ezzel párhuzamosan nőhet

„A fronton lévő problémák mellett most jelentkeztek a legfelső szinteket átható korrupciós problémák, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hatalmi tengelye erősen meggyengült a kabinetfőnöke, Andrij Jermak – ő volt Ukrajnában a második számú ember – leváltása miatt. Emiatt Ukrajna bizonyos kompromisszumokra kényszerülhet, és pont ennek következtében Vlagyimir Putyin úgy érezheti, hogy még többet sajtolhat ki esetleg Ukrajnából ebben a szorult helyzetben. Sajnos úgy tűnik, hogy Ukrajna meggyengülése miatt a béke esélye is csökkent, mert Putyin nyerésben érzi magát, és könnyen mondhatja azt, hogy ebben a helyzetben még több területet, még több feltételt kér Ukrajnától, mert ők vannak most szorult helyzetben, és a diplomácia logikája azt diktálja, a hatalmi logika azt diktálja, hogy az éppen gyengélkedő ellenfelet most még jobban megrugdosom, és még többet kisajtolok belőle” – mutatott rá a szakértő.

Az amerikai-ukrán floridai tárgyalásról azt mondta még, hogy az arról hallott nyilatkozatok alapvetően pozitívak. Marco Rubio külügyminiszter nagyon pozitívnak minősítette az egyeztetéseket és az ukrán fél is hasonlóan értékelt.

Az ukránok tanultak a korábbi hibákból, elsősorban Zelenszkij elhíresült februári látogatásából, amikor minden félrement, ami csak félremehetett. Trump ott is számon kérte az ukrán elnöktől, hogy miért nem hálálja meg az eddigi segítséget, és azt ott Zelenszkij nem tette meg, vagy nem tette meg olyan formában, mint az amerikaiak kérnék. Azóta ebbe a hibába az ukránok nem estek bele, Zelenszkij minden lehetséges fórumon, platformon, közösségi médiában, gyakorlatilag minden amerikaiakkal kapcsolatos hírhez hozzáteszi, hogy mennyire fontos nekik az amerikai vezetéssel zajló diplomáciai folyamat, és mennyire hálásak az amerikai segítségért.

„Kommunikációs szinten most nem tűnik problémásnak a kapcsolat. Donald Trump hiúságát az ukrán lépések kielégítik, és mindent megtesznek, hogy ne legyen ebben probléma. Persze az ukrán vezetés gyengülését nyilván Amerikában is érzik, tehát lehet, hogy az amerikai nyomás bizonyos feltételekben, bizonyos kérdésekben most erősebb az eddigieknél, hiszen az ukrán delegáció is megváltozott. Andrij Jermak nemcsak a második ember volt Ukrajnában a hatalmi vertikumban, hanem Zelenszkij távollétében külföldön is ő képviselte Ukrajnát. Emlékezzünk vissza azokra a jelenetekre, amikor külügyminiszteri szintű találkozó volt Ungváron, Szijjártó Péter és Dmitro Kuleba tárgyalt 2024 elején, és Kuleba mellett ott volt Andrij Jermak, és valójában ő vitte ezeket a tárgyalásokat ukrán részről. Nagyon nagy szerepet játszott gyakorlatilag mindenben, és a leváltása miatt az amerikai pozíció is vélhetően erősebben érvényesül, vagy nagyobb nyomás nehezedik onnan Ukrajnára, mint eddig” – mondta Bendarzsevszkij Anton.

Leszögezte: egyelőre nincs értelme egy orosz-ukrán tárgyalás esélyét latolgatni, nem lát arra esélyt, hogy ebből

idén bármilyen megegyezés megszülethetne.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy több szálon futnak a tárgyalások, volt már egy orosz-ukrán delegáció Szaúd-Arábiában az elmúlt napokban.

„Ott van Dan Driscoll, az amerikai hadsereg ügyeiért felelős államtitkár, aki hirtelen előlépett Ukrajna-ügyi tárgyalóvá Keith Kellogg, Donald Trump ukrajnai különmegbízottja helyére. Ő előbb Kijevben járt, aztán pedig Szaúd-Arábiában találkoztak, aztán orosz és ukrán diplomatákkal egyeztetett. Ukrán részről Kirilo Budanov, a külső katonai hírszerzés vezetője vett ezen részt, most pedig Steve Witkoff vonala fog érvényesülni, aki személyesen Putyinnal találkozik” – idézte fel a szakértő.

A felekben van még potenciál a harcra

– mutatott rá Bendarzsevszkij Anton. Az ukránokat elsősorban az emberi élőerő nyomasztja, ez időnyomást gyakorol rájuk, Oroszországnak pedig a gazdaság helyzete okoz kihívást, de még egyik sem kritikus. Most még megengedhetik maguknak, hogy ha nem tetszenek a feltételek – például Oroszországnak mondjuk kevésbé tetszik az, amit kompromisszumként kap Ukrajnától – akkor egyszerűen elutasíthatják az ajánlatot, és még húzhatják tovább az időt, mert se az orosz gazdaság nincs összeomlóban, se az ukrán.

„Tehát most még van fél vagy egy év idő, amíg tényleg kritikussá válhatnak ezek a problémák, és ezért az időhúzást mindkét fél meg tudja engedni magának. Persze közelednek az álláspontok, félreértés ne essék, minden egyes tárgyalással, minden egyes béketervvel sokkal közelebb jutnak a megoldáshoz a felek, és az is lehet, hogy nem konkrétan ez a tárgyalássorozat fog elvezetni az eredményhez, hanem mondjuk 2026 elejének következő tárgyalássorozata” – értékelt az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a poszt-szovjet térség szakértője.

(A nyitóképen: Megrongált kijevi lakóház és autó egy éjszakai orosz légitámadás után, 2025. november 29-én. Ukrán források szerint legalább két ember életét vesztette, több tucatnyian megsebesültek.)