Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai fõképviselõje nyilatkozik az Európai Unió külügyi tanácsának videókonferencia keretében tartott nem hivatalos tanácskozása után Brüsszelben 2025. november 26-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Újabb szankciók az oroszokra, az EU célba veszi az orosz árnyékflottát

Az Európai Unió külügyminiszterei szankciókat vetettek ki az úgynevezett árnyékflottára, amelyek segítségével Oroszország megkerüli az Ukrajna elleni háború miatt bevezetett uniós büntetőintézkedéseket.

Az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője hétfőn Brüsszelben hangsúlyozta: az újabb szankciós intézkedések nemcsak 40 további hajót érintenek, hanem az ezeket működtető és segítő szereplőket is, azzal a céllal, hogy megfosszák Oroszországot a háború finanszírozásához szükséges forrásoktól. Hozzátette: az EU elérte a kétmillió lőszer leszállítására vonatkozó kezdeményezés célját is, ami elengedhetetlen Ukrajna védekezőképességének fenntartásához.

Kaja Kallas rámutatott: Ukrajna biztonsága nemcsak európai, hanem transzatlanti érdek is. Emlékeztetett arra, hogy a NATO-hoz az elmúlt években csatlakozó országok - köztük Svédország, Finnország és a balti államok - éppen azért keresték a szövetség védelmét, hogy elkerüljék egy esetleges orosz támadás kockázatát. Figyelmeztetett: ha Ukrajna nem kap megfelelő védelmet, más régiók is veszélybe kerülhetnek.

A főképviselő beszélt az Ukrajna finanszírozását szolgáló jóvátételi hitelről is, amely Oroszország befagyasztott vagyonán alapulna.

Kiemelte: ez egy rendkívül fontos hét a finanszírozási kérdések szempontjából. Több lehetőség van az asztalon, amelyeket a csütörtökön kezdődő EU-csúcson fognak megvitatni a tagállamok vezetői. Mint mondta, addig nem zárulhat le a tanácskozás, amíg nem születik döntés Ukrajna finanszírozásáról.

„Ez a jóvátételi hitel, és ezen dolgozunk. Még nem tartunk ott, és egyre nehezebb, de végezzük a munkát” – tette hozzá.

Kiemelte: a konstrukció nem az európai adófizetőket terhelné, és egyértelmű üzenetet küldene arról, hogy az agressziónak következményei vannak. Hozzátette: a döntés minősített többségi szavazással is elfogadható, bár fenntartása, Belgium teljes támogatása nélkül, egyre nehezebb. "Náluk van az eszközök többsége, és fontos, hogy benne legyenek mindenben, amit teszünk" - mondta.

Kaja Kallas hangsúlyozta: az EU célja a tartós tűzszünetet és fenntartható békét eredményező megállapodás elérése, ugyanakkor leszögezte: az agresszor megbékítése nem vezet békéhez. Mint mondta, a történelem azt mutatja, hogy az agresszió jutalmazása újabb agresszióhoz vezet, ezért elengedhetetlen az elszámoltathatóság és az Oroszországra nehezedő nyomás fenntartása.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×