Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
2023. július 12-én a vilniusi NATO-csúcson készített kép Kaja Kallas észt miniszterelnökről. Körözést adott ki Kaja Kallas észt miniszterelnök és Taimar Peterkop észt államtitkár, valamint Simonas Kairis litván kulturális miniszter ellen az orosz belügyminisztérium 2024. február 13-án. A TASZSZ orosz állami hírügynökség bűnüldöző szervekre hivatkozva azt írta hogy Kallas és Peterkop ellen szovjet katonai emlékművek megrongálása miatt indult eljárás, és ennek az ügynek a keretében körözik őket.
Nyitókép: MTI/ Mindaugas Kulbis

EU-főképviselő: nem akar békét Moszkva

Egyértelmű, hogy Oroszország nem akar békét, ezért az Európai Uniónak tovább kell növelnie Ukrajna támogatását - jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.

Az EU-tagállamok védelmi minisztereinek tanácskozására érkezve Kallas elmondta, hogy a találkozón két fő téma szerepel: egyrészt annak megvitatása, miként lehet tovább támogatni Ukrajnát, másrészt az uniós tagállamok saját védelmi felkészültségének és képességeinek erősítése. Hangsúlyozta: Ukrajnát "a lehető legerősebbé kell tenni", hogy ebben a "nagyon nehéz időszakban" képes legyen saját magáért kiállni.

A főképviselő szerint ez „fordulópontot jelentő hét" lehet a diplomácia számára. Azt mondta, az amerikai-ukrán tárgyalások „nehezek, de eredményesek" voltak, ám a végső eredmények egyelőre nem ismertek. Hozzátette, hétfőn egyeztet az ukrán védelmi és külügyminiszterrel is.

Arra a kérdésre, bízik-e az Egyesült Államok béketeremtő erőfeszítéseiben, Kallas úgy fogalmazott: az ukránok egyedül vannak, és ha az európaiakkal együtt tárgyalnának, sokkal erősebbek lennének, ugyanakkor bízik abban, hogy az ukránok kiállnak saját magukért.

Kallas kifejtette: az EU két módon erősítheti Ukrajna tárgyalási pozícióját. Egyrészt további nyomást gyakorol Oroszországra – újabb szankciókkal és az úgynevezett jóvátételi hitel előkészítésével –, másrészt katonai, pénzügyi és humanitárius támogatást nyújt Kijevnek, hogy képes legyen kitartani.

A befagyasztott orosz vagyonokból finanszírozandó jóvátételi hitellel kapcsolatban elmondta: Belgium "jogos aggodalmakat" fogalmazott meg a kockázatok miatt, de a többi uniós ország jelezte, hogy készek ezeket a kockázatokat megosztani.

Kallas kitért arra is, hogy az EU általában nem avatkozik be abba, mekkora hadsereggel rendelkezik egy szuverén ország. Hozzátette: ha nyomás nehezedik Ukrajna hadseregére, akkor ugyanez a nyomás az orosz hadseregre is ki kellene, hogy terjedjen, mivel "az orosz hadsereg jelenti a valódi kockázatot" nemcsak az európai államokra, hanem Oroszország összes szomszédjára nézve. Oroszország az elmúlt száz évben 19 országot támadott meg – idézte fel.

„Ha Oroszország hadserege nagy, és a katonai költségvetése olyan magas, mint most, akkor újra be akarja majd vetni" – fogalmazott.

Ruben Brekelmans holland ügyvivő védelmi miniszter a tanácskozásra érkezve bejelentette, hogy Hollandia további 250 millió euróval járul hozzá a NATO kezdeményezéséhez, amelynek keretében az amerikai készletből vásárolnak fegyvereket és lőszert Ukrajna számára.

„Nap mint nap látjuk a súlyos légitámadásokat Ukrajnában. A legrövidebb időn belüli segítségnyújtás egyetlen módja az, ha amerikai készletekből szállítunk" – jelentette ki.

Címlapról ajánljuk
Csikós Zsóka: már ki merem jelenteni, hogy van esélyem a világ legjobbjai ellen

Csikós Zsóka: már ki merem jelenteni, hogy van esélyem a világ legjobbjai ellen

Pályafutása során először Csikós Zsóka lett az év magyar női kajakosa. Bár az idei évnek úgy vágott neki, hogy a világjátékokra akar kijutni, végül nem a maratoni számokban, hanem a rövidebb távokon halmozta az Eb- és vb-érmeket. A Szolnoki Kajak-Kenu Klub versenyzője az InfoRádióban azt mondta: korábban nem mindig értette, miért van akkora mizéria a csapathajók összeállításánál, jövőre azonban már párosban és/vagy négyesben is szerepelne.

Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×