Infostart.hu
eur:
365.45
usd:
312.75
bux:
132633.84
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
2023. július 12-én a vilniusi NATO-csúcson készített kép Kaja Kallas észt miniszterelnökről. Körözést adott ki Kaja Kallas észt miniszterelnök és Taimar Peterkop észt államtitkár, valamint Simonas Kairis litván kulturális miniszter ellen az orosz belügyminisztérium 2024. február 13-án. A TASZSZ orosz állami hírügynökség bűnüldöző szervekre hivatkozva azt írta hogy Kallas és Peterkop ellen szovjet katonai emlékművek megrongálása miatt indult eljárás, és ennek az ügynek a keretében körözik őket.
Nyitókép: MTI/ Mindaugas Kulbis

EU-főképviselő: nem akar békét Moszkva

Egyértelmű, hogy Oroszország nem akar békét, ezért az Európai Uniónak tovább kell növelnie Ukrajna támogatását - jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.

Az EU-tagállamok védelmi minisztereinek tanácskozására érkezve Kallas elmondta, hogy a találkozón két fő téma szerepel: egyrészt annak megvitatása, miként lehet tovább támogatni Ukrajnát, másrészt az uniós tagállamok saját védelmi felkészültségének és képességeinek erősítése. Hangsúlyozta: Ukrajnát "a lehető legerősebbé kell tenni", hogy ebben a "nagyon nehéz időszakban" képes legyen saját magáért kiállni.

A főképviselő szerint ez „fordulópontot jelentő hét" lehet a diplomácia számára. Azt mondta, az amerikai-ukrán tárgyalások „nehezek, de eredményesek" voltak, ám a végső eredmények egyelőre nem ismertek. Hozzátette, hétfőn egyeztet az ukrán védelmi és külügyminiszterrel is.

Arra a kérdésre, bízik-e az Egyesült Államok béketeremtő erőfeszítéseiben, Kallas úgy fogalmazott: az ukránok egyedül vannak, és ha az európaiakkal együtt tárgyalnának, sokkal erősebbek lennének, ugyanakkor bízik abban, hogy az ukránok kiállnak saját magukért.

Kallas kifejtette: az EU két módon erősítheti Ukrajna tárgyalási pozícióját. Egyrészt további nyomást gyakorol Oroszországra – újabb szankciókkal és az úgynevezett jóvátételi hitel előkészítésével –, másrészt katonai, pénzügyi és humanitárius támogatást nyújt Kijevnek, hogy képes legyen kitartani.

A befagyasztott orosz vagyonokból finanszírozandó jóvátételi hitellel kapcsolatban elmondta: Belgium "jogos aggodalmakat" fogalmazott meg a kockázatok miatt, de a többi uniós ország jelezte, hogy készek ezeket a kockázatokat megosztani.

Kallas kitért arra is, hogy az EU általában nem avatkozik be abba, mekkora hadsereggel rendelkezik egy szuverén ország. Hozzátette: ha nyomás nehezedik Ukrajna hadseregére, akkor ugyanez a nyomás az orosz hadseregre is ki kellene, hogy terjedjen, mivel "az orosz hadsereg jelenti a valódi kockázatot" nemcsak az európai államokra, hanem Oroszország összes szomszédjára nézve. Oroszország az elmúlt száz évben 19 országot támadott meg – idézte fel.

„Ha Oroszország hadserege nagy, és a katonai költségvetése olyan magas, mint most, akkor újra be akarja majd vetni" – fogalmazott.

Ruben Brekelmans holland ügyvivő védelmi miniszter a tanácskozásra érkezve bejelentette, hogy Hollandia további 250 millió euróval járul hozzá a NATO kezdeményezéséhez, amelynek keretében az amerikai készletből vásárolnak fegyvereket és lőszert Ukrajna számára.

„Nap mint nap látjuk a súlyos légitámadásokat Ukrajnában. A legrövidebb időn belüli segítségnyújtás egyetlen módja az, ha amerikai készletekből szállítunk" – jelentette ki.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Az iráni félelmek és a Fed-döntés uralta ma a kereskedést Amerikában

Az iráni félelmek és a Fed-döntés uralta ma a kereskedést Amerikában

Pörögnek az események a tőzsdéken, az amerikai technológiai szektor tegnap megszenvedte, hogy lapinformációk szerint az OpenAI nem tudta teljesíteni belső bevételi és felhasználói céljait. A szektor emellett újabb teszt elé néz ma, hiszen többek között az Alphabet, az Amazon, és a Meta is ma teszi közzé első negyedéves számait. Ráadásul a Fed kamatdöntése is ma lesz, amin a piaci várakozások szerint tartani fogják a kamatszintet. Az iráni háborúról pedig még nem is beszéltünk, ahol továbbra is nagy a bizonytalanság a háború lezárása kapcsán, és lapértesülések szerint Donald Trump már a Hormuzi-szoros hosszabb távú blokádjára készül. Ráadásul az olajpiaci helyzet az is komplikálja, hogy az Egyesül Arab Emírségek tegnap bejelentette kilépését az OPEC-ből, a világ legnagyobb olajtermelőit koordináló szervezetből. A tőzsdéken eközben óvatosság látszik, az USA-ban és Európában kis mértékben estek a tőzsdék, és a nap végére a magyar tőzsde is lefordult. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×