Infostart.hu
eur:
386.23
usd:
332.07
bux:
0
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
2023. július 12-én a vilniusi NATO-csúcson készített kép Kaja Kallas észt miniszterelnökről. Körözést adott ki Kaja Kallas észt miniszterelnök és Taimar Peterkop észt államtitkár, valamint Simonas Kairis litván kulturális miniszter ellen az orosz belügyminisztérium 2024. február 13-án. A TASZSZ orosz állami hírügynökség bűnüldöző szervekre hivatkozva azt írta hogy Kallas és Peterkop ellen szovjet katonai emlékművek megrongálása miatt indult eljárás, és ennek az ügynek a keretében körözik őket.
Nyitókép: MTI/ Mindaugas Kulbis

EU-főképviselő: nem akar békét Moszkva

Egyértelmű, hogy Oroszország nem akar békét, ezért az Európai Uniónak tovább kell növelnie Ukrajna támogatását - jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.

Az EU-tagállamok védelmi minisztereinek tanácskozására érkezve Kallas elmondta, hogy a találkozón két fő téma szerepel: egyrészt annak megvitatása, miként lehet tovább támogatni Ukrajnát, másrészt az uniós tagállamok saját védelmi felkészültségének és képességeinek erősítése. Hangsúlyozta: Ukrajnát "a lehető legerősebbé kell tenni", hogy ebben a "nagyon nehéz időszakban" képes legyen saját magáért kiállni.

A főképviselő szerint ez „fordulópontot jelentő hét" lehet a diplomácia számára. Azt mondta, az amerikai-ukrán tárgyalások „nehezek, de eredményesek" voltak, ám a végső eredmények egyelőre nem ismertek. Hozzátette, hétfőn egyeztet az ukrán védelmi és külügyminiszterrel is.

Arra a kérdésre, bízik-e az Egyesült Államok béketeremtő erőfeszítéseiben, Kallas úgy fogalmazott: az ukránok egyedül vannak, és ha az európaiakkal együtt tárgyalnának, sokkal erősebbek lennének, ugyanakkor bízik abban, hogy az ukránok kiállnak saját magukért.

Kallas kifejtette: az EU két módon erősítheti Ukrajna tárgyalási pozícióját. Egyrészt további nyomást gyakorol Oroszországra – újabb szankciókkal és az úgynevezett jóvátételi hitel előkészítésével –, másrészt katonai, pénzügyi és humanitárius támogatást nyújt Kijevnek, hogy képes legyen kitartani.

A befagyasztott orosz vagyonokból finanszírozandó jóvátételi hitellel kapcsolatban elmondta: Belgium "jogos aggodalmakat" fogalmazott meg a kockázatok miatt, de a többi uniós ország jelezte, hogy készek ezeket a kockázatokat megosztani.

Kallas kitért arra is, hogy az EU általában nem avatkozik be abba, mekkora hadsereggel rendelkezik egy szuverén ország. Hozzátette: ha nyomás nehezedik Ukrajna hadseregére, akkor ugyanez a nyomás az orosz hadseregre is ki kellene, hogy terjedjen, mivel "az orosz hadsereg jelenti a valódi kockázatot" nemcsak az európai államokra, hanem Oroszország összes szomszédjára nézve. Oroszország az elmúlt száz évben 19 országot támadott meg – idézte fel.

„Ha Oroszország hadserege nagy, és a katonai költségvetése olyan magas, mint most, akkor újra be akarja majd vetni" – fogalmazott.

Ruben Brekelmans holland ügyvivő védelmi miniszter a tanácskozásra érkezve bejelentette, hogy Hollandia további 250 millió euróval járul hozzá a NATO kezdeményezéséhez, amelynek keretében az amerikai készletből vásárolnak fegyvereket és lőszert Ukrajna számára.

„Nap mint nap látjuk a súlyos légitámadásokat Ukrajnában. A legrövidebb időn belüli segítségnyújtás egyetlen módja az, ha amerikai készletekből szállítunk" – jelentette ki.

Címlapról ajánljuk
A dánok és grönlandiak elkerülték a „Zelenszkij-pillanatot”

A dánok és grönlandiak elkerülték a „Zelenszkij-pillanatot”

Ahogy várható volt, nem sikerült közelíteni az álláspontokat Grönland, Dánia és az Egyesült Államok között a sziget jövőjéről szóló, radikális amerikai igények kérdésében. A dán külügyek vezetője közölte: „alapvető ellentét” van a felek között, miközben a NATO fokozza katonai jelenlétét a térségben.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Eséssel zártak tegnap az amerikai tőzsdék, ez már zsinórban a második olyan kereskedési nap volt, amikor mindhárom vezető amerikai index mínuszban fejezte napot. A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Az amerikai esést lekövetve, az ázsiai piacokon ugyancsak negatív elmozdulások voltak jellemzők, viszont az európai piacnyitás felé tekintve pozitívabbak az előjelek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×