Infostart.hu
eur:
381.98
usd:
331.07
bux:
0
2026. április 7. kedd Herman
2023. július 12-én a vilniusi NATO-csúcson készített kép Kaja Kallas észt miniszterelnökről. Körözést adott ki Kaja Kallas észt miniszterelnök és Taimar Peterkop észt államtitkár, valamint Simonas Kairis litván kulturális miniszter ellen az orosz belügyminisztérium 2024. február 13-án. A TASZSZ orosz állami hírügynökség bűnüldöző szervekre hivatkozva azt írta hogy Kallas és Peterkop ellen szovjet katonai emlékművek megrongálása miatt indult eljárás, és ennek az ügynek a keretében körözik őket.
Nyitókép: MTI/ Mindaugas Kulbis

EU-főképviselő: nem akar békét Moszkva

Egyértelmű, hogy Oroszország nem akar békét, ezért az Európai Uniónak tovább kell növelnie Ukrajna támogatását - jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.

Az EU-tagállamok védelmi minisztereinek tanácskozására érkezve Kallas elmondta, hogy a találkozón két fő téma szerepel: egyrészt annak megvitatása, miként lehet tovább támogatni Ukrajnát, másrészt az uniós tagállamok saját védelmi felkészültségének és képességeinek erősítése. Hangsúlyozta: Ukrajnát "a lehető legerősebbé kell tenni", hogy ebben a "nagyon nehéz időszakban" képes legyen saját magáért kiállni.

A főképviselő szerint ez „fordulópontot jelentő hét" lehet a diplomácia számára. Azt mondta, az amerikai-ukrán tárgyalások „nehezek, de eredményesek" voltak, ám a végső eredmények egyelőre nem ismertek. Hozzátette, hétfőn egyeztet az ukrán védelmi és külügyminiszterrel is.

Arra a kérdésre, bízik-e az Egyesült Államok béketeremtő erőfeszítéseiben, Kallas úgy fogalmazott: az ukránok egyedül vannak, és ha az európaiakkal együtt tárgyalnának, sokkal erősebbek lennének, ugyanakkor bízik abban, hogy az ukránok kiállnak saját magukért.

Kallas kifejtette: az EU két módon erősítheti Ukrajna tárgyalási pozícióját. Egyrészt további nyomást gyakorol Oroszországra – újabb szankciókkal és az úgynevezett jóvátételi hitel előkészítésével –, másrészt katonai, pénzügyi és humanitárius támogatást nyújt Kijevnek, hogy képes legyen kitartani.

A befagyasztott orosz vagyonokból finanszírozandó jóvátételi hitellel kapcsolatban elmondta: Belgium "jogos aggodalmakat" fogalmazott meg a kockázatok miatt, de a többi uniós ország jelezte, hogy készek ezeket a kockázatokat megosztani.

Kallas kitért arra is, hogy az EU általában nem avatkozik be abba, mekkora hadsereggel rendelkezik egy szuverén ország. Hozzátette: ha nyomás nehezedik Ukrajna hadseregére, akkor ugyanez a nyomás az orosz hadseregre is ki kellene, hogy terjedjen, mivel "az orosz hadsereg jelenti a valódi kockázatot" nemcsak az európai államokra, hanem Oroszország összes szomszédjára nézve. Oroszország az elmúlt száz évben 19 országot támadott meg – idézte fel.

„Ha Oroszország hadserege nagy, és a katonai költségvetése olyan magas, mint most, akkor újra be akarja majd vetni" – fogalmazott.

Ruben Brekelmans holland ügyvivő védelmi miniszter a tanácskozásra érkezve bejelentette, hogy Hollandia további 250 millió euróval járul hozzá a NATO kezdeményezéséhez, amelynek keretében az amerikai készletből vásárolnak fegyvereket és lőszert Ukrajna számára.

„Nap mint nap látjuk a súlyos légitámadásokat Ukrajnában. A legrövidebb időn belüli segítségnyújtás egyetlen módja az, ha amerikai készletekből szállítunk" – jelentette ki.

Címlapról ajánljuk
Kutató: a leszakadó középosztály indulhat el Európa felé
Iráni válság

Kutató: a leszakadó középosztály indulhat el Európa felé

A háború elől menekülők csak egy kisebb részét tehetik ki annak a migrációs hullámnak, amely feltehetőleg Iránból a közeli jövőben elindul; a háború befejeződése fékezni tudná a folyamatot, de van egy réteg a 90 milliós országban, amely még össze tud szedni annyit, hogy útnak induljon egy jobb élet reményében – vélekedett az InfoRádióban Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Elérkeztünk a végső határidőhöz, Amerika végzetes csapásra készül - Híreink az iráni háborúról kedden, percről percre

Elérkeztünk a végső határidőhöz, Amerika végzetes csapásra készül - Híreink az iráni háborúról kedden, percről percre

Irán teljes elpusztítása következhet, ha nem állapodik meg Teherán Washingtonnal ma a háború lezárásáról - mondta Donald Trump amerikai elnök tegnap esti beszédében. Amerika az elnök terve szerint erőműveket és hidakat bombázna. A forradalmi gárda "alaptalannak" nevezte Trump fenyegetőzését. Közben csökken az iráni megtorlócsapások intenzitása: Izrael ellen több mint 12 óra szünet után indult újabb rakétatámadás ma reggel. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború keddi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×