Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
War 2022 in Ukraine. Concept of strained relations between  and war with Ukraine and Russia.Military issues and the concept of war
Nyitókép: Galeanu Mihai/Getty Images

Európa nem fogad el kikényszerített békét - közölte a német kancellár

Az európaiak nem fogadnak el kikényszerített békét Ukrajnával kapcsolatban - szögezte le hétfőn Friedrich Merz német kancellár Berlinben.

"Világos az álláspontunk: semmiféle döntés nem születhet Ukrajnáról és Európáról az ukránok és az európaiak nélkül, semmiféle egyezkedés a békéről Ukrajna háta mögött nem lehetséges, és nem fogadható el az Európai Unió és a NATO megosztása, illetve meggyengítése sem" - szögezte le Merz, miután Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel közösen telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán és Emmanuel Macron francia elnökkel, illetve Keir Starmer brit miniszterelnökkel.

Mint mondta, "fontos napok és hetek állnak Ukrajna előtt", az egyik legfontosabb célnak pedig Kijev támogatását nevezte "az orosz agresszorral szemben", valamint hangsúlyozta: a lehető legnagyobb nyomást kell gyakorolni Moszkvára, hogy a tárgyalóasztalhoz üljön.

Aláhúzta: Ukrajnával kapcsolatban a tét Európa egysége, ezért, mint hangsúlyozta, semmilyen ellentétnek nem szabad lennie Németország és Lengyelország között sem.

"Franciaországgal, Nagy-Britanniával, Olaszországgal és más országokkal együtt fontos felelősségünk, hogy semmi és senki ne verjen éket Európa országai közé" - fogalmazott.

Merz és Tusk emellett külön is tárgyaltak a német fővárosban, a megbeszélést követő sajtótájékoztatón pedig a kancellár bejelentette, hogy Németország és Lengyelország közös védelmi megállapodáson dolgozik, amelyet a két ország a tervek szerint jövőre, a német-lengyel együttműködési megállapodás 35. évfordulójának évében véglegesítene.

A lengyel kormányfő a maga részéről szintén hazája teljes, Ukrajna melletti elkötelezettségét hangoztatta, ugyanakkor elmondta azt is, hogy Németországnak igyekeznie kell mihamarabb kártérítést nyújtania a második világháborús német megszállás még életben lévő lengyel áldozatainak. Emlékeztetett arra, hogy annakidején, 2024-ben, amikor Merz elődje, Olaf Scholz kártérítést ígért az áldozatoknak, még 60 ezer emberről volt szó, ez a szám mára azonban 50 ezerre csökkent.

Címlapról ajánljuk
Csikós Zsóka: már ki merem jelenteni, hogy van esélyem a világ legjobbjai ellen

Csikós Zsóka: már ki merem jelenteni, hogy van esélyem a világ legjobbjai ellen

Pályafutása során először Csikós Zsóka lett az év magyar női kajakosa. Bár az idei évnek úgy vágott neki, hogy a világjátékokra akar kijutni, végül nem a maratoni számokban, hanem a rövidebb távokon halmozta az Eb- és vb-érmeket. A Szolnoki Kajak-Kenu Klub versenyzője az InfoRádióban azt mondta: korábban nem mindig értette, miért van akkora mizéria a csapathajók összeállításánál, jövőre azonban már párosban és/vagy négyesben is szerepelne.

Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×