Infostart.hu
eur:
366.76
usd:
314.54
bux:
0
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
War 2022 in Ukraine. Concept of strained relations between  and war with Ukraine and Russia.Military issues and the concept of war
Nyitókép: Galeanu Mihai/Getty Images

Európa nem fogad el kikényszerített békét - közölte a német kancellár

Az európaiak nem fogadnak el kikényszerített békét Ukrajnával kapcsolatban - szögezte le hétfőn Friedrich Merz német kancellár Berlinben.

"Világos az álláspontunk: semmiféle döntés nem születhet Ukrajnáról és Európáról az ukránok és az európaiak nélkül, semmiféle egyezkedés a békéről Ukrajna háta mögött nem lehetséges, és nem fogadható el az Európai Unió és a NATO megosztása, illetve meggyengítése sem" - szögezte le Merz, miután Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel közösen telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán és Emmanuel Macron francia elnökkel, illetve Keir Starmer brit miniszterelnökkel.

Mint mondta, "fontos napok és hetek állnak Ukrajna előtt", az egyik legfontosabb célnak pedig Kijev támogatását nevezte "az orosz agresszorral szemben", valamint hangsúlyozta: a lehető legnagyobb nyomást kell gyakorolni Moszkvára, hogy a tárgyalóasztalhoz üljön.

Aláhúzta: Ukrajnával kapcsolatban a tét Európa egysége, ezért, mint hangsúlyozta, semmilyen ellentétnek nem szabad lennie Németország és Lengyelország között sem.

"Franciaországgal, Nagy-Britanniával, Olaszországgal és más országokkal együtt fontos felelősségünk, hogy semmi és senki ne verjen éket Európa országai közé" - fogalmazott.

Merz és Tusk emellett külön is tárgyaltak a német fővárosban, a megbeszélést követő sajtótájékoztatón pedig a kancellár bejelentette, hogy Németország és Lengyelország közös védelmi megállapodáson dolgozik, amelyet a két ország a tervek szerint jövőre, a német-lengyel együttműködési megállapodás 35. évfordulójának évében véglegesítene.

A lengyel kormányfő a maga részéről szintén hazája teljes, Ukrajna melletti elkötelezettségét hangoztatta, ugyanakkor elmondta azt is, hogy Németországnak igyekeznie kell mihamarabb kártérítést nyújtania a második világháborús német megszállás még életben lévő lengyel áldozatainak. Emlékeztetett arra, hogy annakidején, 2024-ben, amikor Merz elődje, Olaf Scholz kártérítést ígért az áldozatoknak, még 60 ezer emberről volt szó, ez a szám mára azonban 50 ezerre csökkent.

Címlapról ajánljuk
„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

Cseh Gergő Bendegúz az InfoRádióban elmondta, mi volt az egyik fő kikötés, amely elhangzott a Magyar Péterrel való egyeztetésen. A történész-levéltáros egyebek mellett beszélt arról, hogy kik jogosultak az akták megtekintésére, még hányan élhetnek az egykori ügynökök közül, továbbá arra is kitért, milyen feladataik lesznek még az októberre tervezett nyilvánosságra hozatalig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
A semmiből jöhet a békemegállapodás, maximumra pörögnek az ukrán különleges műveletek - Híreink az orosz-ukrán háborúból csütörtökön

A semmiből jöhet a békemegállapodás, maximumra pörögnek az ukrán különleges műveletek - Híreink az orosz-ukrán háborúból csütörtökön

Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnökök telefonon egyeztettek egy potenciális tűzszünetről a Győzelem Napján, azaz május 9-én. Trump szerint az sem kizárt, hogy tartós fegyvernyugvás álljon be Moszkva és Kijev között. Ukrán jelentések szerint merényletet kíséreltek meg Azatbek Omurbekov vezérőrnagy, a hírhedt "Bucsai mészáros" ellen, de a különleges alakulatok máshol is ténykednek: informátorokat menekítettek Zaporizzsja megszállt részéről, helikoptereket robbantottak fel mélyen a frontvonal mögött. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×