Azért különösen kínos Volodimir Zelenszkijnek az „aranyvécés” korrupiós ügy a háború kellős közepén, mert azt ígérte, véget vet Ukrajna korrupt régi korszakának. Belpolitikailag hallatlanul veszélyes, ha az emberek azt látják, hogy mondjuk azért nincs fűtés vagy áram az oroszok támadásai után, mert ellopták azt a pénzt, amiből helyre lehetne hozni a megrongált erőművet vagy a transzformátorállomást – mondta Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

A posztszovjet térség szakértője szerint másrészt pedig iszonyatosan gyengíti Európában és a világban a támogatásért küzdő Ukrajna pozícióit, ha nyugaton azt látják, hogy amit adnak létfenntartásra és a háborúban való kitartásra Ukrajnában, azt ellopják, és ez még mindig ugyanaz a régi, korrupt ország, amit nem szabad beengedni a nyugati szövetségi rendszerekbe.

Ukrajna azt hirdette, hogy „megjavultunk, ráálltunk az európai útra, kiírtjuk a korrupciót, reformokat hajtunk végre a demokrácia terén, a médiában satöbbi”. És akkor hirtelen két területen kiderült, hogy problémák vannak. Az energetikai szektorba nagyon sok európai forrás megy be, és ha ezeknek az egy részét ellopják, akkor ez nagyon komoly problémákat okoz Ukrajna támogatottságában. A másik probléma pedig a bizalmi válság, hiszen Ukrajna azt állította, hogy kontrollálják a helyzetet, és nincs már korrupció, mert kiirtották – és közben kiderül, hogy ez nem így van. De akkor mi a helyzet a többi reform terén? Az igazságügyi reformban, a médiareformban?

Ha ugyanúgy megy a reform a többi területen is, mint a korrupcióval, akkor akkor miről beszélünk? Lehet, hogy Ukrajna európai uniós tagsága még sincs annyira közel, mint ahogy az ukrán tisztviselők állítják?

– teszi föl a kérdést a szakértő, aki szerint ez a lehető legrosszabb helyzet, amivel Zelenszkij vezetése szembesülhetett.

Bendarzsevszkij Anton szerint Oroszország és Putyin most nyilván dörzsöli a markát, és azt mondhatja, hogy „igen, megmondtuk, hogy ezek ilyen korruptak, és nem érdemes őket támogatni”, és azt várja, hogy megálljanak az európai források. Másrészt Moszkva érdekelt az ukrán belpolitikai destabilizációban is, tehát az jó az oroszoknak, ha Zelenszkij hatalma meggyengül.

A szakértő szerint eközben

a háború negyedik évében már csökken Ukrajna támogatottsága. Az európai gazdaság sem áll jól, és nehéz elfogadtatni az emberekkel, hogy éveken keresztül küldünk forrásokat egy másik országnak, és nem tudjuk, hogy még meddig. Nincs meg a terv

– mondta Bendarzsevszkij Anton, aki szerint ha azt mondanák, hogy még két évig kell támogatni Ukrajnát, és vége lesz a háborúnak, akkor mindenki boldog lehetne, de nem látszik a vége.

Ursula von der Leyen azt mondta, hogy a remények szerint 2026 végére lezárható ez a háború, „de nem tudom, ezt honnan tudja. Én is azt gondolom, hogy 2026 végéig több az esély arra, hogy valamilyen formában lezárul a háború, de nem merném biztosan megígérni semmilyen esetre sem. Van egy olyan forgatókönyv is, hogy akár még éveken keresztül elhúzódik” – fogalmazott.

A szakértő szerint van olyan forgatókönyv is, hogy egy időre befagy a háború, aztán néhány évvel később megint „felolvad” és megint folytatódik,

tehát biztosat sajnos nem lehet mondani.

Lassan három és háromnegyed éve tart a háború. A frontvonalakról érkező hírekről azt mondta a szakértő: a hírek szerint az oroszok teljesen elfoglalták Pokrovszk városát, aminek a Donbasz, vagyis a Donyec-medence további elfoglalása miatt van nagy katonai jelentősége: ahhoz, hogy az oroszok tovább tudjanak menni a medence maradéka felé, ahhoz nekik el kellett foglalni ezt a várost. Ukrán szempontból az oroszok feltartóztatásának egyik védelmi vonala volt Pokrovszk, másrészt pedig ha valaha katonai úton vissza szerették volna foglalni ezt a régiót, ahhoz Pokrovszk nélkülözhetetlen csomópont volt, a logisztika középpontja, ahova mindenféle közúti és vasúti összeköttetések futottak be. Pokrovszkon keresztül látták el a frontvonal keleti régióját, oda érkeztek be és onnan mentek ki a szállítmányok, ez volt a karbantartás központja is, és most ez ellehetetlenült. Nem csak most, igazából ez a logisztikai szerep már egy évvel ezelőtt gyengült, mert amióta az oroszok megközelítették a várost, és az orosz drónok, az orosz tüzérség belőtte a város egy részét, onnantól kezdve csökkent ez a logisztikai szerep csökkent, de innentől kezdve megnyílik az út az oroszoknak a Donbasz belseje felé – mondta Bendarzsevszkij Anton.

A kérdésre, hogy mennyire odázhatja el a béketárgyalásokat ez az orosz katonai siker Pokrovszknál, a szakértő úgy fogalmazott: Vlagyimir Putyinban azt az érzetet kelti, hogy minden a terv szerint halad.

A város 90 százalékban már orosz kézben van. Nem olyan gyorsan halad az orosz offenzíva, mint tervezték, de halad. Tehát vannak sikerek, szép lassan elfoglalják azt, amit kell, el fognak jutni Kramatorszkig, és ha azt is elfoglalják, akkor Donyeck és Luhanszk teljes egésze orosz kézben lesz. És akko

ez a siker azt erősíti Vlagyimir Putyinban, hogy minek menjen bele tárgyalásokba, ahol esetleg engedményeket kell tennie, ha úgyis megkap mindent katonai úton, amit akar,

hacsak ezek nem az orosz ultimátum elfogadásával járó tárgyalások lesznek – mondta Bendarzsevszkij Anton.

A szakértő szerint az orosz gazdaságot erőteljesen megviselte a háborús időszak. Különösen az elmúlt két év hatott, hiszen 2022-ben a háború és a szankciók ellenére az energiaárak emelkedése miatt rengeteg volt a bevételük.

„Nem emlékszem a pontos számokra, de

2022-ben Oroszország többet keresett az energiahordozók bevételéből, mint az elmúlt két vagy két és fél évben összesen, annyira drasztikusan megemelkedtek az árak a piaci pánik miatt”

– mondta a szakértő. 2023-ban az orosz gazdaság azzal tudott növekedni, hogy átállt a hadigazdaságra, és rengeteg állami pénz ment be a védelmi szektorba. Az emberek egy része sok pénzt keresett azáltal, hogy vagy elment katonának, vagy elment dolgozni a védelmi szektorba, ami gyakorlatilag felszippantotta a munkaerő jelentős részét. Ma a két-háromszorosát is meg lehet keresni egy védelmi ipari cégben Oroszországban, mint a civil gazdaságban.

De utána jött 2024 és 2025, amikor az energiaárak csökkentek, az energiabevételek drasztikusan bezuhantak, és kiderült, hogy a hadigazdaság nem fenntartható hosszú távon,

mert annyira drasztikus torzulásokat okoz a gazdaságban, hogy egyszerűen nem fenntartható. Egyrészt a kormány sem tudja korlátlanul önteni bele a megrendeléseket és a pénzt, másrészt pedig a többi szektor kárára megy ez az egész. Elindult egy olyan trend, hogy főleg a kisebb cégek, vállalatok egyszerűen becsődöltek, bezártak, az infláció az elmúlt két évben két számjegyű volt, csak kezdett el valamennyit csökkenni. Idén 2 egész valamennyi százalék volt a növekedési előrejelzés Oroszországban, ezt nyáron csökkentették 1 százalékra, de a friss módosítás már csak fél százalékról szól. Lehet, hogy örülni fognak , ha egyáltalán lesz növekedés.

Bendarzsevszkij Anton szerint nagyon hosszú távon az orosz gazdaság nem fog tudni működni ezzel a helyzettel, mert a szankciók és az energetikai helyzet mellett, torzul a struktúra, miközben az orosz–ukrán háború önmagában felemészti a költségvetés egyharmadát. Ezt lehet, hogy az orosz költségvetés meg tudja engedni magának egy évig, két évig, három évig, de az biztos, hogy nem fenntartható hosszú távon. Tehát

az oroszok is érdekeltek abban, hogy lezárják a háborút. Csak ők abban bíznak, hogy tovább fogják bírni akár csak egy nappal is, mint Ukrajna.

És személyesen még Putyin is úgy gondolkodhat, hogy igen, most nehéz a helyzet, és rosszabb évről évre, de Ukrajna még jobban szenved. „Már korrupciós ügyek jöttek ki, repedezik az ukrán hatalom, a donbaszi térségben orosz katonai sikerek vannak, tehát ha mi, oroszok tovább tudjuk húzni valamivel, mint az ukránok, akkor mindent megkapunk, Ukrajna meg előbb-utóbb szétesik” – valami ilyen logikában gondolkodhatnak az oroszok a szakértő szerint, és ha tényleg így gondolkodnak, akkor még a gazdasági problémák ellenére sem éri meg nekik megállni, hanem tovább fognak menni, mert Putyin abban bízik, hogy mindent megkap.

Az nagyon nagy kérdés, hogy az ukránok meddig bírják még emberrel, pénzzel, fegyverrel.

Erre nincs betonbiztos válasz. 2022-23-ban sokan azt mondták, hogy Oroszország alakosságát tekintve négyszer akkora, mint Ukrajna, tehát Ukrajnában el fognak fogyni az emberek. „De én akkor azt mondtam, hogy Ukrajnában kötelező sorkatonaság van, de Oroszországban nincs kötelező mobilizálás, így a bázis Ukrajnábankitart még jó pár évig. Akkor, 2022-23 elején azt mondtam, hogy 2026-ig az ukránoknak nem lesz problémájuk az emberi élőerővel. De másfél hónap múlva már 2026-ot fogunk írni. Fokozatosan jelentkeznek problémák az ukrán mozgósítással. A dezertálások száma növekedett” – tette hozzá.

Négy éve tart a háború, az emberek elfáradtak, nincs rotáció, tehát vannak katonák, akik közel négy éve ott vannak a frontvonalon a lövészárkokban, nem látják a családjukat, és közben nincsenek nagy sikerek, csak kudarcok vannak és lassú hátrálás, ami nagyon rosszul hat a harci morálra.

Még mindig jelentős számot, havi 20 ezer embert be tudnak vonzani vagy kényszerítő eszközökkel bevisznek a hadseregbe, de nagyon magas a dezertőrök száma,

és ez csak egyre rosszabb lesz a következő időszakban – tette hozzá a szakértő.

A fegyverek terén nem látni problémákat, mert gyakorlatilag a drónok átvették azokat a feladatokat, amelyeket korábban mondjuk a tüzérség végzett. Tehát katonai téren nagyjából paritásban vannak.

A pénz nyugatról jön, az ukrán költségvetés harmadát kipótolja az Európai Unió és Japán, Kanada. Mondjuk egy-egy ilyen korrupciós ügy problémákat okozhat, de azért ezzel nem állnak rosszul, és az ukrán gazdaság is viszonylag jól ellenállmutatkozott. Volt ugye 2022-ben egy erős visszaesés, de ma a Fekete-tengeren keresztül tudnak exportálni. Az ukrán gabona az egyik legnagyobb kereskedelmi tétel, és ennek az exportja zavartalanul folytatódik, ezek a kereskedelmi utak megvannak még,

tehát nem látjuk, hogy az ukrán gazdaság drasztikusan bezuhant volna. Katonai téren nagyjából paritásban vannak, az emberi élőerő, ami hosszú távon a legnagyobb problémát okozhatja Ukrajnának

– mondta Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.