Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.76
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Puzzle made from EU and Ukraine flags. Relationship between Europe Union and Ukraine
Nyitókép: Tomas Ragina / Getty Images

Ursula von der Leyen: jövőre véget érhet az ukrajnai háború

Az Európai Bizottság jelenleg azzal számol, hogy az ukrajnai háború 2026 végére lezárulhat, és erre alapozza Ukrajna 2026-2027-es pénzügyi támogatási tervét - a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál ismertetése szerint ez derül ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke által az uniós vezetőknek küldött levélből.

Von der Leyen a levélben figyelmeztetett: Ukrajna még akkor is jelentős finanszírozási hiánnyal szembesül majd, ha a harcok az említett időpontig lezárulnak, és az EU, valamint nemzetközi partnerei teljesítik korábbi támogatási vállalásaikat.

"Ukrajna finanszírozási hiánya jelentős. Az IMF előrejelzései szerint - feltéve, hogy a háború 2026 végén véget ér, és figyelembe véve az EU, a tagállamok és a nemzetközi partnerek által ígért támogatásokat -

Ukrajna továbbra is hatalmas hiánnyal fog szembesülni, amelyet új finanszírozás nélkül nem lehet áthidalni."

Az Európai Bizottság elnöke rámutatott, hogy az új támogatási konstrukciónak négy alapfeltételnek kell megfelelnie: a forrásoknak legkésőbb 2026 második negyedének elején rendelkezésre kell állniuk; a finanszírozás nem járhat újabb költségvetési teherrel Ukrajna számára; a csomagnak elég rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy alkalmazkodjon az ország változó gazdasági és védelmi szükségleteihez; valamint biztosítani kell a támogatás terheinek méltányos megosztását a nemzetközi partnerek között.

Az Európai Bizottság becslése szerint Ukrajnának 2026-ban több mint 71 milliárd euró külső forrásra lesz szüksége, ebből több mint 51 milliárd eurót katonai célokra fordítanának. A levél kitér arra is, hogy a zárolt orosz állami vagyonok felhasználása továbbra is lehetséges opció Kijev támogatására, ám az erről szóló végleges döntést 2025 decemberében hozhatják meg az uniós vezetők.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×