Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Donald Trump amerikai elnök (b) fogadja Volodimir Zelenszkij ukrán államfõt a washingtoni Fehér Házban 2025. október 17-én.
Nyitókép: MTI/AP/Alex Brandon

Donald Trump új béketerve sokkolta Ukrajnát

Felújította az ukrajnai békeközvetítést a Fehér Ház egy olyan, titkos tervvel, amely lényegében bérbe adná a Donbasz egy részét Oroszországnak. A hír meglepetésként érte az amerikai Kongresszust, Kijevben pedig kapitulációnak nevezték.

Washington és Moszkva új, 28 pontos terve alapjaiban írná át Ukrajna jövőjét. Az Axios és a Financial Times forrásai szerint a Trump-kormányzat egy olyan megoldást tesz az asztalra, amely jogilag Kijevél hagyná a Donbászt, de annak orosz annexióját egy olyan formulába csomagolnák, hogy Moszkva bérleti díjat fizetne érte. Ezzel kikerülnék az akadályt, hogy bármely területfeladást az ukrán alkotmány szerint népszavazásra kell bocsájtani – ahol szinte bizonyosan megbukna az ötlet.

Emellett körülbelül a felére csökkentenék Ukrajna haderejét, megtiltanák neki a nagy hatótávolságú rakéták birtoklását és a külföldi csapatok telepítését az országba. Az Egyesült Államok beszüntetné a katonai támogatást, és még a diplomáciai gépek ukrajnai leszállását is korlátoznák. Hivatalos státuszt kapna az orosz nyelv, illetve az orosz ortodox egyház helyi szervezete is – bár egyes források szerint csak az elfoglalt területeken.

A terv szerint Ukrajna biztonsági garanciákról tárgyalhatna az amerikai és európai kormányokkal. Kijevben elutasítással fogadták a javaslatot, míg az orosz külügyminisztérium úgy fogalmazott, hogy „hivatalos forrásból” nem értesült róla. Ami furcsa, mert az amerikai források szerint a kidolgozásában részt vett Kirill Dmitrijev, orosz különmegbízott.

Maga Trump elnök sem kommentálta a hírt, de egy interjúban arról beszélt: Putyin szemébe mondta: „Hagyd, hogy lezárjam a rohadt háborúdat”. Ukrajna amerikai támogatóit a Kongresszusban váratlanul érte a hír és azt „jobbára oroszpártinak” nevezték.

Ez azért is érdekes, mert a Trump-kormányzat az elmúlt hónapokban elfordulni látszott az orosz követelések maradéktalan támogatásától és Trump szájából is elhangzott több, Ukrajnával szimpatizáló megjegyzés. Az, hogy most újra Kijevre próbálnak nyomást gyakorolni, fehér házi források szerint részben a Zelenszkij elnök hatalmát megingató ukrajnai korrupciós botránynak tudható be.

Zelenszkij többször világossá tette: nem hajlandó átadni az egész Donbászt Oroszországnak a béke fejében. Ukrajnában először kapitulációnak, majd idézőjelbe tett „keretegyezményenek” nevezte a tervet az RBK. A híroldal szerint a Krím elvesztését is el kell fogadnia Kíjevnek. A portál forrása szerint „az amerikai oldal már érezhető nyomás alá helyezte Zelenszkij elnököt”.

Az Axios közben arról írt, hogy a tervet kidolgozó amerikai különmegbízott, Steve Witkoff három napon át egyeztetett Kirill Dmitrijev orosz elnöki megbízottal Miamiban. Utóbbi azt mondta: „most végre tényleg odafigyeltek az orosz álláspontra”.

Az ukránok és európaiak által túlságosan moszkvapártinak tartott Witkoff szerdán beszélt volna Törökországban Zelenszkijjel, de az ukrán elnöknek a terv hírére adott reakciója miatt elhalasztották a találkozót. Bemutatták viszont az anyagot Rusztem Umerovnak, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vezetőjének, akit ezért Miamiba reptettek.

Azzal párhuzamosan, ahogy híre ment a titkos elképzelésnek, bejelentette lemondását Keith Kellogg tábornok, aki papíron Trump ukrajnai különmegbízottja volt, de akinek szerepkörét jobbára Witkoff vette át. Emellett szerdán Kijevbe érkezett a hadseregért felelős amerikai államtitkár és egy magas rangú Pentagon-delegáció, források szerint azért, hogy a béketervről győzködjék Zelenszijt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Donald Trump többször is felvetette Grönland megszerzésének lehetőségét, ami jelentősen felgyorsította az Európai Unió Északi-sarkvidéki szerepvállalását. A transzatlanti feszültségekre válaszul Brüsszel erősítette együttműködését Norvégiával és Izlanddal. A térségben ezalatt Oroszország és Kína is igyekszik növelni befolyását. Németh Viktóriát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatóját kérdezte az InfoRádió.

Gyulai Márton: rengeteg szupersztár és újítás lesz a budapesti Atlétikai Világdöntőn

Tévéshow-szerű elemekkel zajlik majd szeptember 11. és 13. között, háromszor háromórás műsorban az első alkalommal kiírt, 10 millió dollár összdíjazású Atlétikai Világdöntő Budapesten, a Zsivotzky Gyula Nemzeti Atlétikai Központban. Gyulai Márton, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség sport- és rendezvényigazgatója beszélt erről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
A tengerbe vagy a föld alá az adatközpontokkal? A létesítmények áram- és vízfogyasztását így fékeznék meg

A tengerbe vagy a föld alá az adatközpontokkal? A létesítmények áram- és vízfogyasztását így fékeznék meg

A mesterséges intelligencia térhódításával az adatközpontok iránti étvágy is rohamosan nő, csakhogy a hatalmas szerverparkoknak nemcsak rengeteg áramra, hanem jelentős mennyiségű vízre is szükségük van. Miközben az AI-ipar újabb és újabb adatközpontokat épít, éppen azokban a régiókban is sorra jelennek meg a beruházások, amelyeket vízhiány sújt. Az infrastruktúra bővítését ráadásul az elektromos hálózatok szűk keresztmetszetei, a magas energiaárak és a helyi közösségek ellenállása is nehezíti. A megoldás ezért egyre inkább az lehet, hogy az adatközpontokat oda telepítik, ahol a természet segít a működtetésükben: a föld alá vagy akár a tengerbe.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×