Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.68
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Munkások dolgoznak az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 gázvezeték fogadóállomásánál a németországi Lubminban 2019. március 26-án. Finnország partvidékénél 2018 szeptemberében kezdődött meg az Oroszországot Németországgal összekötő földgázvezeték tengeri szakaszának lefektetése. Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek vezetéke az oroszországi Viborgból indul és a németországi Greifswald mellett fekvő Lubminnál éri el a német partot. A gázvezetékből már 600 kilométert, a teljes hossznak mintegy a felét már lefektették.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Áll a bál a CDU-ban Michael Kretschmer „robbantása” után

Rendkívüli vita kezdődött a kormánykoalíció legerősebb pártjában, a kereszténydemokrata CDU-ban arról, hogy támaszkodhat-e Németország a jövőben ismét az orosz kőolajra, illetve földgázra. A vitát a szászországi tartományi miniszterelnök robbantotta ki, aki egy lehetséges ukrajnai tűzszünet után a „hajdani” orosz szállítások felújítását sürgette.

Michael Kretschmer nem először „robbantott” a pártján belül a CDU vezető politikusainak álláspontjával szemben álló javaslataival. Ezt tette most is, indítványát ugyanakkor a kereszténydemokraták külpolitikai felelőse szinte azon nyomban „ostobaságnak” nevezte.

A Funke médiacsoportnak adott interjújában a tartományt évek óta vezető politikus hangsúlyozta, hogy szükség lenne a kereskedelmi kapcsolatok helyreállítására Moszkvával. Az Oroszországgal szembeni szankciókat saját gazdasági érdekeinkből is kiindulva felül kellene vizsgálni. Németország érdeke, hogy – mint fogalmazott – a háborúban remélt tűzszünet után visszatérjen az orosz energiaellátáshoz.

Kretschmer szerint Európának „olcsó energiára” lenne szüksége. Ennek jegyében pedig szükség lenne arra, hogy Németország a jövőben ismét kereskedelmi partnerré váljon anélkül, hogy függő helyzetbe kerüljön – érvelt.

A tartományi miniszterelnök az elmúlt években

nem először sürgette az Oroszországhoz való energiapolitikai közeledést.

A CDU politikusa nem sokkal a háború kirobbanása után már hasonló kijelentéseket tett.

Keményen reagált a párttársa által mondottakra a CDU külpolitikai felelőse, Roderich Kiesewetter.

„Abszurd ma az Oroszországból érkező energiaellátásról elmélkedni, miközben ez az Oroszország minden nap bombázza az ukrán otthonokat és nem utolsósorban az energetikai infrastruktúrát” – fogalmazott. Az ilyen kijelentések „kontraproduktív és biztonságpolitikai ostobaságok" – hangsúlyozta a Handelsblattnak nyilatkozva Kiesewetter, aki szerint Európa számára ma a legnagyobb veszélyt Oroszország jelenti.

Emlékeztetett arra, hogy a korábbi kormány, illetve az akkor ellenzéki CDU vezetősége kezdettől fogva elutasította Kretschmer hasonló javaslatait.

Az orosz támadás előtt hosszú időn keresztül Oroszország volt Németország egyik legfontosabb energiaellátója. Orosz csővezetékes gázt és olajat ma már nem szállítanak Németországba.

Cseppfolyósított földgáz (LNG) ugyanakkor tengeri úton továbbra is érkezik Európába, Németországba is.

Külön érdekesség, hogy a CDU-n belüli vitával párhuzamosan az ellenzéki radikális jobboldali AfD vezetői között is nézeteltérés támadt az orosz kapcsolatokról. A párt társelnöke, Tino Chrupalla állás foglalt amellett, hogy a legközelebbi jövőben magas rangú küldöttséget menesszenek Moszkvába a kapcsolatok erősítése érdekében.

Ezt azonban az AfD gyakorlatilag első számú vezetője, Alice Weidel elutasította, és egyértelműen az Egyesült Államokkal való kapcsolatok további mélyítése mellett tette le a garast.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×