Infostart.hu
eur:
379.5
usd:
321.6
bux:
0
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Igazságügyi szakértők a lövöldözés helyszínén, Brüsszelben 2023. október 16-án. Brüsszelben a legmagasabb - négyes szintre - emelték a terrorkészültséget azt követően, hogy a város központjában két embert agyonlőttek, egy személyt pedig megsebesítettek a Belgium–Svédország Európa-bajnoki selejtező kezdete előtt. Mindkét áldozat svéd futballmezt viselt. Szemtanúk szerint az elkövető a lövések leadása előtt azt kiállította, hogy Allahu Akbar (Allah a leghatalmasabb).
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

A politikai korrektség segíti a radikális iszlámot Belgiumban - állítja egy kutató

Fadila Maaroufi, marokkói származású belgiumi antropológus és radikalizmuskutató nyilatkozott az iszlám radikalizmus brüsszeli térnyeréséről. A szakértő, akit már fizikai támadás is ért álláspontja miatt, arra figyelmeztet, hogy Belgium és Európa az iszlamista befolyás veszélyes korszaka felé tart.

Maaroufi, aki a szabad, európai értékrendet képviseli a radikális iszlámmal szemben, életveszélyes támadást élt túl a belga főváros egyik lakónegyedében: fiatal férfiak vették körül, benzint locsoltak köré, majd meggyújtották. Az azonnali segítségnek köszönhetően elkerülte a súlyos sérüléseket.

A kutatónő elmondása szerint Brüsszelben az 1980-as évek közösségi élete átalakult: szaúdi pénzből érkező új mecsetek és imámok hatására a hagyományos hitéletből radikális ideológia lett. Maaroufi szerint a fundamentalista szervezetek emberei által beszivárgott hitoktatás révén kezdődött meg ez a folyamat- számolt be a hirado.hu.

Maaroufi, aki szociális munkásként húsz éven át dolgozott a brüsszeli külvárosokban, kijelentette, hogy a dzsihadizmust nem a szegénység szülte, hanem az ideológia, amit vallási köntösben tálaltak.

„Ez nem tudatlanság volt, hanem akaratlagos vakság. A politikai korrektség diktatúrája elnémította azokat, akik figyelmeztettek.”

Maaroufi szerint a hagyományos politikai pártok a szavazatok elvesztésétől félnek, ezért nem lépnek fel kellő erővel. Ezt a radikalizmus mindennapi megnyilvánulásai is alátámasztják, például a tanárokra nehezedő nyomás a hidzsáb engedélyezésére vagy a halal menü követelése a közétkeztetésben.

A kutatónő nyíltan kiállt Izrael mellett a Hamász október 7-i terrortámadásait követően, amivel újabb ellenségeket szerzett. Állítása szerint Belgiumban a zsidók lesznek az elsők, akik a hosszú sorban áldozatául eshetnek a radikális erőszaknak.

Maaroufi szerint a fenyegetések ellenére a veszéllyel szembe kell nézni, ha a kontinens el akarja kerülni a polgárháborús folyamatokat.

Címlapról ajánljuk
Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Jelentős gondokkal küzd a magyar vendéglátóipar. Ma 15-20 ezerrel kevesebb alkalmazott és 9-10 ezerrel kevesebb üzlet hozza ugyanazt a forgalmat, mint a pandémia előtt, amit akár hatékonyságnövelésnek is tekinthetünk, de az ágazat segítségre szorul, az emberek pedig alig mernek étteremben költeni – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
Törvénybe iktatott fenyegetéssel vetne véget Trump tarthatatlan kijelentéseinek az EU

Törvénybe iktatott fenyegetéssel vetne véget Trump tarthatatlan kijelentéseinek az EU

Új védőintézkedéseket csomagolnak az Európai Unió és az Egyesült Államok közt kialkudott kereskedelmi megállapodásba, miután Donald Trump amerikai elnök nemrég túl messzire ment Grönland annektálásának lebegtetésével. Az USA vezetője már első ciklusa alatt is beszélt a hatalmas szigetországra tartott igényéről, de egy hónapja kijelentette, hogy meg fogja szerezni, kérdésre elmondta, hogy a katonai erő sincs kizárva, majd büntetővámokat akart kiszabni a Grönland mellett leghatározottabban kiálló európai országokra, mielőtt a NATO-főtitkár lebeszélte az egészről egy „megegyezéssel”. Mindez nagyjából két hét leforgása alatt történt, de a területi fenyegetés olyan tüskét hagyott az Európai Parlament képviselőiben, hogy az új megegyezésnek köszönhetően bármilyen hasonló kirohanás az EU-val kötött vámalku felrúgásával járhat Trumpnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×