Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, az Olasz Testvérek (FdI) párt elnöke beszédet mond a párt ifjúsági tagozatának nagygyûlésén Rómában 2025. szeptember 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Riccardo Antimiani

Ujjal mutogatás után irigykedés – fordult a francia–olasz kocka

Mintha egyfajta szerepcserének lennénk tanúi az eddig stabil Franciaország és a belpolitikai káoszáról és adósságairól ismert Olaszország között – olvasható a Nemzeti Közszolgálati Egyetem elemzésében. A szerzőt, Csepeli Rékát, az egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének munkatársát kérdeztük.

Olaszországot sokáig a bizonytalanság, politikai instabilitás, illetve a gazdasági válság és államadósság jellemezte, mára azonban fordult a kocka – fogalmazott az InfoRádióban Csepeli Réka. Mint mondta, elemzésében azért vette alapul épp az olasz–francia párhuzamot – minden csapdája ellenére –, mert eddig a franciák viseltettek kissé lenézően, arrogánsan, ujjal mutogatva az olaszokra, hogy képtelenek megegyezni, kormányt alakítani, most viszont éppen őket hozzák fel pozitív példaként.

Az olaszországi változásokat illetően szerinte Giorgia Meloni miniszterelnöknek egyrészt már stabilizálódára irányuló politikát sikerült átvennie, amit Mario Monti szakértői kormánya indított el, amit – bár csak egy rövid ideig, egy 14 hónapos időszakban – Mario Draghi épített tovább, és így sikerült a befektetők, az intézmények bizalmát helyreállítani. Miután 2022-ben Giorgia Meloni hatalomra került, az olasz munkaadók támogatásával sikerült megerősítenie ezt a jó tíz éve tartó „tisztító” folyamatot – tette hozzá.

Stabilizálódott az olasz gazdaság, Maria Monti szakértői kormány rendkívüli – és persze népszerűtlen – megszorításokat vezetett be, amivel sikeresen csökkentette az államadósságot, és a kutató megfogalmazása szerint Giorgia Meloni ennek a kedvezményezettje, és egyfajta Marshall-tervvé alakítva sikerült bevezetnie azokat a strukturális reformokat, különösen a közkiadások ellenőrzését, az államadósság csökkentését, amivel látványos eredményeket érnek el.

Mindeközben Csepeli Réka szerint a franciáknak két kérdésben sem sikerül megegyezésre jutniuk. Egyrészt elképzelhetetlennek tartják az úgynevezett „austérité”-t, azaz a gazdasági szigort. Rendre a 2008-ban begyűrűző görög krízisre hivatkoznak, valamint az olaszokra, mondván, hogy ez instabilitást eredményezne. „A másik dolog, ami Franciaországra nem, Olaszországra viszont mindig is jellemző volt, a kompromisszumkészség” – magyarázta a szakértő, de arra is felhívta a figyelmet, mindezek ellenére nem jelenthető ki, hogy a franciák mélyrepülésben zuhannak lefelé, az olaszok pedig rakéta módon ívelnek felfelé. „Ez még nem egy megnyert csata” – fogalmazott.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×