Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Rendõrök a helyszínen egy kijevi lakóházat ért orosz légitámadást követõen 2025. október 22-én. Az ukrán hatóságok közlése szerint a fõvárost és térségét ért támadásban legkevesebb hat ember életét vesztette.
Nyitókép: MTI/AP/Julia Demaree Nikhinson

Orosz dróntámadás érte Kijevet

Újabb orosz dróntámadás érte az ukrán fővárost csütörtökre virradó éjjel, az eddigi adatok szerint ebben hét ember megsebesült, közülük ötöt kórházba szállítottak - közölte Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere a Telegramon.

Tájékoztatása szerint a támadás és a lelőtt drónok roncsainak lezuhanása miatt Kijev Pogyilszkij kerületében három lakóépületben tűz keletkezett, a lökéshullám pedig betörte több lakóház, valamint egy iskola és egy óvoda ablakait. Több lakóház udvarán autók gyulladtak ki, és roncsdarabok estek egy zsinagóga közelébe is. Obolonszkij kerületben egy lakóházban okozott károkat a támadás.

Az ukrán légierő jelentése szerint az éjjel Oroszország 130 drónnal támadta Ukrajnát, a légvédelem ebből 92-t megsemmisített, 25 csapásmérő drón azonban 11 helyszínen célba talált.

Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat közölte, hogy mentés közben egy szakemberük életét vesztette, öt pedig megsebesült a Harkiv megyei Kupjanszk mellett fekvő Zelenij Haj településen, miután az orosz erők ismételt csapást mértek a térségre.

Szerhij Krivosejenko, Szumi város katonai közigazgatásának vezetője arról tájékoztatott, hogy éjjel az orosz erők dróncsapást mértek egy vasútállomásra a megyeszékhelyen. A támadásban két vasúti dolgozó - egy 35 és egy 28 éves férfi - megsebesült.

A hadifoglyok ügyeivel foglalkozó ukrán koordinációs törzs közölte, hogy Oroszország újabb ezer holttestet adott vissza Ukrajnának, amelyek az orosz fél közlése szerint ukrán katonákéi. Hozzátették, hogy a rendvédelmi szervek nyomozói a belügyminisztérium szakértői intézményeivel közösen a közeljövőben elvégzik a szükséges vizsgálatokat, és azonosítják a hazaszállított holttesteket.

(A nyitókép egy néhány nappal korábbi kijevi dróntámadás után készült.)

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×