Infostart.hu
eur:
387.56
usd:
329.1
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay

Nem csak halat fognak Dubrovniknál

Az utóbbi öt évben 4297 kábítószerfogást hajtott végre a horvát rendőrség Dubrovnik-Neretva megyében - közölte pénteken a megyei rendőrség, reagálva Mate Frankovicnak, Dubrovnik polgármesterének azon kijelentésére, miszerint "a városban minden sarkon kokaint fogyasztanak".

A rendőrségi adatok szerint 2020 és 2025 között 477 büntetőeljárás indult kábítószer-kereskedelem és -előállítás miatt, míg kábítószer-fogyasztás miatt 3994 személlyel szemben indult szabálysértési eljárás. A műveletek során a rendőrség csaknem 315 kilogramm marihuánát, 256 kilogramm heroint, 756 kilogramm kokaint, 22 kilogramm amfetamint, mintegy 93 ezer tiltott gyógyszert és 1660 tő vadkendert foglalt le. A razziák egy része nemzetközi együttműködésben valósult meg.

A Dubrovnik-Neretva megyei rendőrség közölte: munkájuk elismeréseként a belügyminisztérium két rangos szakmai díjjal jutalmazta őket a jelentős drogfogások és a bűnszervezetek felszámolása terén elért eredményeikért.

A közleményben hivatkoztak a közegészségügyi intézet adataira is, amelyek szerint az utóbbi öt évben nem emelkedett számottevően azoknak a száma a megyében, akiket első alkalommal kezeltek pszichoaktív szerek fogyasztása miatt: 2020-ban 204, 2021-ben 208, 2022-ben 222, 2023-ban 205, 2024-ben pedig 213 esetről érkezett jelentés. "Az adatok nem utalnak a függőségi problémák növekedésére, sőt az utóbbi két évben csökkenés figyelhető meg" - hangsúlyozták.

A közlemény kitért arra is, hogy a brit Riviera Travel utazási iroda idei felmérése szerint

Dubrovnik Európa legbiztonságosabb városai közé tartozik,

alacsony bűnözési rátával és minimális növekedéssel az elmúlt öt évben.

"Mindez bizonyítja, hogy a rendőrség hatékonyan küzd a kábítószer-bűnözés ellen, és ellenőrzés alatt tartja a helyzetet" - zárta közleményét a rendőrség

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×