Infostart.hu
eur:
385.43
usd:
329.32
bux:
120302.69
2026. január 21. szerda Ágnes
Donald Trump amerikai elnök a washingtoni Fehér Ház déli szárnyának kertjében 2025. március 30-án, miután hazatért Floridából.
Nyitókép: MTI/EPA/Abaca pool/Yuri Gripas

Merénylettől tartva kellett gyorsan a "repülőre varázsolni" Donald Trumpot – fotó

Az amerikai titkosszolgálat bukkant egy vadászlesre ott, ahol a repülők biztonsága érdekében egyáltalán nem lehetett volna ilyesmi.

Egy frissen kiépített vadászlest fedeztek fel a floridai Palm Beach nemzetközi repülőtér közelében, percekkel azelőtt, hogy a városba látogató Donald Trump felszállt volna a Washingtonba visszatérő elnöki gépre. Az alkalmatosságot egy fa lombozatában szúrta ki az amerikai titkosszolgálat, amely az ország vezetőinek védelméért is felel.

A vadászállásról tökéletes rálátás nyílt a repülőkre, így az Air Force One-ra is – írta a hirado.hu, a Fox News beszámolója alapján hozzátéve, hogy a fokozott biztonsági intézkedések miatt „gyorsan, a karbantartó lépcsőn át” szállították fel Donald Trumpot az elnöki gépre.

Olyan helyen volt a vadászles, ahol se kocsival nem lehet közlekedni, se vadászni nem szabad. A titkosszolgálat emberei a helyszínen nem találtak senkit.

Az ügy miatt a titkosszolgálati vizsgálaton kívül FBI-nyomozás is indult. Egyelőre senkit nem vettek őrizetbe.

Az amerikai elnököket szállító, a híranyagokban gyakran szereplő gép, az Air Force One fedélzetét, más repülőkhöz hasonlóan, két lépcsősoron át is el lehet érni. A protokoll-eseményeken a gép elején található, 26 lépcsőből álló alkalmatosságot használja a mindenkori elnök. A gépet a hátsó traktushoz csatlakozó, 14 lépcsőből álló, felülről zárható lépcsősoron is meg lehet közelíteni.

Ezt a szervízlépcsőt ritkábban, például rossz időjárás esetén használják. Trumpot most nyilván azért kérték ennek a felülről és oldalról is védetté tehető lépcsősornak a használatára, hogy gyorsabban a fedélzetre érhessen, eltűnve az esetleges merénylő látóköréből.

Címlapról ajánljuk
A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A kelet-közép-európai munkaerőpiacot a teljes foglalkoztatottság és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok alakítják, miközben a munkaerőhiány a gazdasági növekedés egyik fő korlátjává vált - hangsúlyozta a Portfolio-nak Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője és társtulajdonosa, aki egyben a vállalat nemzetközi terjeszkedéséért is felel. A szakembert többek között arról is kérdeztük, hogy mely munkakörök és készségek a legkeresettebbek most a kelet-közép-európai munkavállalók esetén, illetve milyen regionális különbségek fedezhetők fel a térség összességében feszes munkaerőpiacain figyelembe véve azt, hogy 2030-ig Magyarországon mintegy 300 ezer fővel, a WHC által lefedett 10 országban pedig együttesen közel 1 millió fővel csökkenhet a következő években a munkaerő-kínálat. A szakértő szerint a megoldást részben a fiatalok és nyugdíjasok foglalkoztatása, a részmunkaidős lehetőségek bővítése, valamint a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása jelentheti. Kiemelte, hogy a külföldi munkaerő nélkül romlana a versenyképesség, a régió országaiból pedig olyan vállalatok is távozhatnának, amelyek jelenlétét jelenleg a biztosítható munkaerő teszi lehetővé. Ha ezek a megoldások kiesnek azokban a térségekben és ágazatokban, ahol munkaerőhiány van, a magyar, illetve akár a szlovén vagy a szlovák munkahelyek is veszélybe kerülhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×