Infostart.hu
eur:
364.24
usd:
316.11
bux:
150381.6
2026. augusztus 13. csütörtök Ipoly
Friedrich Merz német kancellár az új szuperszámítógép, a Jupiter avatóünnepségén a Jülichi Kutatóközpontban 2025. szeptember 5-én. A Jupiter Európában a leggyorsabb, a világon pedig a negyedik leggyorsabb számítógép, az elsõ exascale kategóriájú komputer Európában.
Nyitókép: MTI/EPA/Fabian Strauch

Nagy változás jön Németországban: szigorodó segélyezés, változó nyugdíj

Késő éjszakába nyúló rendkívüli tanácskozáson egy sor gazdasági, illetve szociális döntést hozott a német kormánypártok koalíciós bizottsága. Elemzők szerint a tervezett intézkedésekkel a támogatottsága mélypontján lévő Merz-kormány cselekvőképességét kívánja bizonyítani.

A döntéseket csütörtökön a kereszténydemokrata kancellár, Friedrich Merz ismertette. Külön is hangoztatta, hogy a koalíciós pártok, a CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD egy sor kérdésben közös megállapodásra jutottak, így az állampolgári juttatás, az úgynevezett Bürgergeld reformjáról, az úgynevezett aktív nyugdíjról, valamint többek között az infrastrukturális beruházásokról is.

A közös megállapodás mindenekelőtt az említett Bürgergeld reformjára, ténylegesen annak szigorítására vonatkozott. Az arra rászorulóknak, köztük egy ideje már az ukrán menekülteknek is juttatott havi pénzügyi támogatást az előző Scholz-kormány két évvel ezelőtt vezette be a korábbi Hartz-IV szociális segélyezési rendszer felváltására. A munkanélkülieknek járó támogatás az első évben 502 eurót tett ki, amit a múlt esztendő elejétől 563 euróra emeltek.

A konzervatív pártok, élükön Merzcel már hatalomra kerülésük előtt sürgették a szigorítást, amiről most a szociáldemokraták áldásával előzetes megállapodás született. A kancellár, valamint a szociáldemokrata munkaügyi miniszter, a korábbi Bundestag-elnök Bärbel Bas külön is hangoztatta, hogy közös döntésről van szó. Ennek lényege az hogy az 5,5 millió kedvezményezettnek fel kell készülnie a szigorúbb feltételekre, azaz az együttműködési kötelezettségre, ami elsősorban a mielőbbi munkavállalást jeleni. Egyben azt is, hogy ellenkező esetben szankciókkal kell számolniuk.

A tervezett reformot jelzi az is, hogy

megváltozik az állampolgári juttatás elnevezés is, amit a jövőben álláskereső alapjövedelemnek keresztelnének át.

Az érintetteknek szigorúan alkalmazkodniuk kell a munkaügyi központok szabályaihoz. Aki ennek nem tesz eleget, első lépésben 30 százalékkal csökkenne a havi juttatása. A következő szabályszegés újabb 30 százalékba „kerülne”, végső szankcióként pedig fennáll a pénzbeli juttatás teljes megszűnése. Ezenkívül minden további támogatást is törölni kell, beleértve a szállásköltségekhez nyújtott segélyt is.

A beszámolók szerint megállapodás született az úgynevezett aktív nyugdíj ügyében, valamint különböző infrastrukturális projektekkel kapcsolatban is. Az aktív nyugdíj célja, hogy a időseket a fokozatosan 67 évre emelkedő törvényes nyugdíjkorhatáron túl is a munka folytatására ösztönözze. Az ösztönzés havi 2000 eurós adókedvezményben öltene testet.

Ami az infrastrukturális fejlesztéseket illeti, a koalíciós bizottság ülése után az alkancellár, a szociáldemokrata Lars Klingbeil azt hangsúlyozta, hogy a rendelkezésre álló, több száz milliárdos rendkívüli alapból mindenekelőtt a közlekedés profitál majd.

Az ülésen fontos napirendi pont volt az elektromos autók vásárlásának támogatása. A koalíciós pártok között egyetértés volt abban, hogy a támogatási programmal mindenekelőtt az alacsonyabb, illetve közepes jövedelműeket kell megcélozni, mint ahogy abban is, hogy ezzel a klímasemleges mobilitásra való áttérést kell elősegíteni.

A koalíciós pártok azonban nem értettek egyet a belső égésű motorok 2035-ös tilalmára vonatkozó uniós szabályzás ügyében, mert értesülések szerint elsősorban Merz kancellár a híve a fokozatos kivonásnak, míg az SPD elleni ezt. Abban ugyanakkor egyetértenek, hogy a jövő az elektromos autóké.

Címlapról ajánljuk
A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

Százak vesztették életüket a hétfői kolumbiai földrengésben, míg a szomszédos Venezuelában júniusban volt két, 7,2-es, illetve 7,5-es erősségű földrengés, a kettő között furcsa mód a látszólagos földrajzi közelség ellenére viszont nincs összefüggés. Van viszont tanulság bőven, erről is beszélt Harangi Szabolcs geológus, vulkanológust, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban.

Rendkívüli kormányzati tájékoztató jön Paksról csütörtökön, Magyar Péter külön is üzent a helikopterezésről

Csütörtökön 15 órakor tartják a kormány tájékoztatóját a szerdai paksi kihelyezett kormányülés után. Részletes tájékoztatást adnak a dunai fenékküszöb megépítéséről és a két bárka esetleges elsüllyesztéséről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×