A Hamász fegyveresei éppen két éve mintegy 1200 izraelit gyilkoltak meg, és több mint 250 embert magukkal hurcoltak izraeli területről a Gázai övezetbe, a túszok többsége már nincs életben. A támadás után Izrael háborút indított, és a béke még mindig távolinka tűnik.

Csicsmann László, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint két vetülete is van a konfliktusnak, az egyik Izrael és Hamász közöti gázai konfliktus, a másik a regionális vetület: Izrael „hétfrontos” háborúja. Az elsővel kapcsolatban a kutató jelezte, a két rövid ideig tartó tűzszünet után most van esély újra fegyvernyugvásra, miután Donald Trump előállt húszpontos béketervével, és most esély nyílik akár a békére is az egyiptomi tárgyalásokon.

Regionális értelemben a szakértő fordulópontnak nevezte az Irán elleni 12 napos háborút, amelyben az Egyesült Államok is szerepet vállalt.

„Izraelnek az a célja, hogy az október 7-i támadást kvázi kihasználva a regionális rendet megváltoztassa,

illetve Iránt és az általa támogatott nem állami szereplőket meggyengítse” – mutatott rá Csicsmann László, de fordulópontként tekint a szeptemberi katari beavatkozásra is, amely nagyon erőteljesen összezárta a Perzsa-öböl térségének az államait; Izrael a Hamász vezetőit próbálta meg likvidálni Katar fővárosában, Dohában.

„Ez ahhoz vezetett, hogy a Perzsa-öböl térségének hat olajmonarchiája már nemcsak Iránban, hanem Izraelben is egyfajta biztonsági kihívást látnak, ugyanis a zsidó állam elsősorban katonai eszközökkel próbálja rendezni a konfliktusokat, és ilyen értelemben a katari beavatkozással a háború a Perzsa-öböl térségére is eszkalálódott” – jelentette ki Csicsmann László, aki szerint az egész Közel-Keletet megváltoztatták a konfliktusok azok után, hogy 2020 és 2023 között normalizálódási folyamat indult:

• Ábrahám-egyezményeket írtak alá
• Törökország és Izrael között enyhülés indult
• Szaúd-Arábia és Irán helyreállította a diplomáciai kapcsolatokat

Ennek a pozitív hullámnak vetett véget a Hamász terrorcselekménye – kettős céllal: a palesztinügy visszahozatala a nemzetközi polémiába, valamint az Ábrahám-egyezmények Szaúd-Arábiára kiterjesztésénak megakadályozása – és az izraeli válaszcsapás.

„A Hamász terrortámadása furcsa módon mindkét célt elérte, hiszen Szaúd-Arábia nem csatlakozott az Ábrahám-egyezményekhez, a palesztin kérdés pedig a globális politikának a napirendjére került” – szögezte le a szakértő.

A gázai háború izraeli társadalmi megítéléséről szólva elmondta, az emberek már nehezen viselik a háborúskodást, Izraelben most már tüntetések is vannak ellene, elsősorban az életben lévő túszok hozzátartozói kérik a Netanjahu-kormányt arra, hogy tárgyaljon. Csicsmann László hozzátette: közvélemény-kutatások alapján az izraeli társadalom nagy része szeretné a gázai háborút lezárni, de abban azért a Netanjahu-kormányzattal is egyetért, hogy a palesztin államot nem szabad létrehozni. Leszögezte:

a Hamász-támadás hatalmas trauma volt a zsidóság számára, az 1195 halott a holokauszt óta az első olyan nap, amikor ennyi zsidót megöltek egyetlen nap alatt.

A háború pedig folytatódik, Gázaváros ostromához legutóbb 60 ezer tartalékost hívtak be, ami azt jelenti, hogy Izraelben gyakorlatilag szinte minden családban van egy-egy katona, aki a gázai övezetben harcol vagy harcolt az elmúlt két esztendőben. És Izrael területére máshonnan is érkeznek rakéták, a jemeni húszik rendszeresen lőnek a kutató elmondása szerint – a húszik ellen márpedig eddig Izrael és az Egyesült Államok is hatástalannak bizonyult.

Az izraeliek azt sem viselik már túlságosan jól, hogy állandóan óvóhelyre kell vonulniuk, még úgy is, hogy a légvédelmi rendszer stabilan áll.

Donald Trump 20 pontos béketervéről elmondta, óriási a nyomás Izraelen, de a Hamászon is, hogy tegye le a fegyvert.

„Nemcsak egy olyan béketervről van szó, amelyet maga az Egyesült Államok és Izrael talált ki, hanem szélesebb is ennek a támogatása. Izrael-kritikus európai országok, mint például Spanyolország, szintén támogatják, és különösen, hogy nyolc arab, illetve muszlim ország közös nyilatkozatban támogatta Trump béketervét, köztük Egyiptom, Jordánia, Törökország, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Pakisztán és Indonézia. Tehát van egyfajta kompromisszumtörekvés, és van nyomás is, hogy legyen eredmény” – mondta Csicsmann László.

A szakértő szerint valószínűsíthetően fegyvernyugvást sikerül tető alá hozni, de nehéz most elrendezni a gázai kérdést.

„Trumpnak a 20 pontos tervében nyilván általános elvek vannak megfogalmazva, és itt az ördög a részletekben rejlik: ez további tárgyalásokat igényel. A Hamász ugyancsak feltételekkel fogadta el ezt a béketervet, és azt fogalmazta meg, hogy majd egy palesztin államnak szeretné átadni a hatalmat. Ez pedig egy olyan pont, amely bár szerepel a béketervben, hogy majd egyszer létrejön egy palesztin állam, ugyanakkor ez Izrael számára vörös vonal” – húzta alá a szakértő.

Összességében szerinte nem lehet tudni, Izrael hosszú távon mit szeretne tenni, rövid távon biztos, hogy nem szeretne fegyvert látni a Hamász kezében, de a szervezet kormányzóképességét sem.