Infostart.hu
eur:
385.93
usd:
331.61
bux:
120818.24
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Nő voksol egy ostravai szavazóhelyiségben 2025. október 3-án. Csehországban október 3-án és 4-én tartanak parlamenti választásokat.
Nyitókép: MTI/AP/Petr David Josek

Így gazdagodnak a cseh pártok a választások után

Nemcsak a parlamenti mandátumokról, hanem a pártok állami támogatásáról is döntöttek a hétvégi csehországi képviselőházi választások. A péntek–szombati voksolást az Andrej Babis vezette Elégedetlen Polgárok Mozgalma nyerte fölényesen.

A hatályos törvények szerint a cseh állam az idén 545 millió koronát (mintegy 8,7 milliárd forint), a négy évvel korábbinál 30 millióval többet fizet ki pártoknak, amelyek a voksolás eredménye alapján legalább 1,5 százalékot szereztek. Állami támogatásra az idén a parlamenti alsóházba bejutott hat tömörülésen kívül még a kommunisták által vezetett Stacilo! (Elég volt!) szövetség is jogosult, amely megkapta a szavazatok 4,3 százalékát. A többi párt eredménye másfél százalékon aluli volt.

Az idén a megszerzett voksokért a legnagyobb összeget, mintegy 194 millió koronát a győztes Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom kapja, négy éve Andrej Babis mozgalma 145,8 millió koronával gazdagította kasszáját. A három kormánypártot tömörítő Spolu (Együtt) koalíció most 131,3 millió koronára jogosult, négy éve ez az összeg 149,4 millió koronát tett ki. A parlamentbe bejutott pártokon kívül a 4,3 százalékos támogatást szerzett Stacilo! szövetség a következő négy évben évi 8,6 millió koronára lesz jogosult.

A cseh állam a politikai pártoknak, mozgalmaknak és koalícióknak mindig a legutóbbi parlamenti, szenátusi, regionális és önkormányzati választás eredménye alapján folyósít támogatást. Ennek nagysága a választási eredménytől és a képviselők számától függ

A képviselőházi választásokon legalább 1,5 százalékot szerző párt minden szavazatért 100 koronát kap az államtól. Ez például 65 százalékos választói részvétel esetén nagyjából 80 ezer korona.

A három százalékot és többet megszerző párt az előbbi támogatások mellett még további évi hatmillió koronás állami támogatással számolhat. Három százalékon felül öt százalékig minden 0,1 százalékért további 200 ezer korona jár, az ilyen pártok tehát akár évi tízmillió koronához is juthatnak.

A parlamentbe bejutott, azaz legalább öt százalékot szerzett pártok minden képviselőért és szenátorért 900 ezer koronát kapnak évente, a regionális képviselőkért 250 ezer korona jár. A győztes ANO képviselői mandátumaiért ezentúl évente 72 millió koronát fog kapni, eddig ez az összeg 64,8 millió korona volt.

A parlamentbe jutott csoportosulások így már alapösszegként évi tízmillió koronára tesznek szert, és ehhez még a képviselői fejpénz is hozzáadódik.

A támogatási törvényt az idén még módosították, ez alapján például a kettős koalíciók támogatása egészen a megnyert szavazatok 8 százalékáig emelkedhet, a háromtagúaké pedig 11 százalékig. A mostani választásokon induló egyetlen beismert koalíció, a hárompárti Spolu (Együtt) így évente akár 22 millió koronás alaptámogatást is kaphat.

A tavalyi évben a cseh pártok és mozgalmak állami támogatása meghaladta a félmilliárd koronát.

Címlapról ajánljuk
Nemzeti Petíciót indít a kormány
Kormányinfó percről percre

Nemzeti Petíciót indít a kormány

A magyar állam jogsegéllyel is azok mellett áll, akik származásuk miatt jogsérelmet szenvednek el a Benes-dekrétumok miatt. Fontos információk érkeztek a Nemzeti Petícióról, a V4-ektől érkező támogatásról, a Mercosur-megállapodás következményeiről. Tartson velünk!

A dánok és grönlandiak elkerülték a „Zelenszkij-pillanatot”

Ahogy várható volt, nem sikerült közelíteni az álláspontokat Grönland, Dánia és az Egyesült Államok között a sziget jövőjéről szóló, radikális amerikai igények kérdésében. A dán külügyek vezetője közölte: „alapvető ellentét” van a felek között, miközben a NATO fokozza katonai jelenlétét a térségben.
Ukrajna új korszakot nyitna a frontvonalon, Zelenszkij szükségállapotot hirdetett – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Ukrajna új korszakot nyitna a frontvonalon, Zelenszkij szükségállapotot hirdetett – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Az ukrán parlament szerdán a 34 éves Mihajlo Fedorovot nevezte ki védelmi miniszternek, azzal a céllal, hogy technológiai innovációval erősítse meg a hadsereget a közel négy éve tartó háború újabb nehéz szakaszában. Feladata lesz gyors döntéseket hozni az ország légterének védelme, a frontvonal ellátásának megerősítése és az orosz előrenyomulást megállító technológiai megoldások bevezetése érdekében. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szükségállapotot hirdetett az energiaszektorban, miután az orosz támadások miatt Kijevben százezrek maradtak áram, fűtés és víz nélkül a fagyos hidegben - írja a Kyiv Independent. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×