Infostart.hu
eur:
385.17
usd:
331.76
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (k) nyilatkozik, amikor megérkezik a Patrióták Európáért pártcsoport EU-csúcs előtti egyeztetésére a Brüsszelben működő Magyarország Házába 2025. március 19-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Orbán Viktor Koppenhágában elmondta, mekkora esélyét látja most a világháború kitörésének

A dán fővárosban rendezett EU-csúcsra érkezve a magyar miniszterelnök újságírói kérdésekre reagált, szólt Ukrajna függőségéről, a magyar-svéd kapcsolatokról, és arról, mit kell tenni, ha Magyarország területére ellenséges drónok érkeznek.

A koppenhágai EU-csúcsra érkezve Orbán Viktor miniszterelnök újságírói kérdésekre válaszolva elmondta, "nehéz nap" lesz a szerdai - ismert, előzőleg a Facebookon "ketrecharcnak" minősítette a rá váró tárgyalást.

Határozott nemmel felelt arra a kérdésre, hogy az ő megkerülésével meg lehet-e kezdeni Ukrajna uniós csatlakozásának folyamatát, és bár lát erre vonatkozó próbálkozást, "a jogi trükközés nem megy" - utalt arra, hogy lapinformációk szerint António Costa, az Európai Tanács elnöke egyszerűsítené az új tagok felvételi folyamatát úgy, hogy az uniós tagsághoz vezető út kulcsfontosságú jogi fejezetei megnyithatók legyenek az uniós országok minősített többségének beleegyezésével, ne kelljen egyhangú megállapodás és így a magyar ellenállás megkerülhető legyen.

"Minden bővítési folyamat azonos jogi rendben zajlott eddig, minden fejezet megnyitásához és lezárásához is kellett minden tagállam" – szögezte le. Arról, hogy véleményével tartanak-e szövetségesei, azt mondta, "csöndes szövetségesei" vannak.

Szót ejtett a svéd kapcsolatok mélyrepüléséről, szerinte 4-5 ponton van konfliktus, "a svéd miniszterelnök a kormány nevében Magyarország elleni perekbe avatkozott be az Európai bíróságnál", ez a gond.

Megerősítette korábbi véleményét: Ukrajna nem szuverén ország, mert nem tudni, hol vannak a határai és nem tudni, hányan lakják, nem is állna meg a saját lábán nyugati pénz nélkül.

"Ha mi holnap vagy ma délután úgy döntenénk, hogy nem adunk több pénzt, Ukrajna megszűnne mint állam" – szögezte le. További kérdésre ismét elmondta, Ukrajnában mindent a Nyugat fizet, nem lehet tehát rá független országként tekinteni, ez "financiális tény".

Azon korábbi kijelentését is megerősítette, hogy ha idegen drónok – adott esetben oroszok – megjelennének az ország területén, azokat a magyar légvédelemnek le kellene lőnie, "ha van drónfal, ha nincs".

A Barátság kőolajvezeték működésével kapcsolatban leszögezte, a Mol álláspontját képviseli a tárgyalásokon, a koppenhágai csúcs előtt is egyeztetett a vállalattal.

A világháború esélyeiről is beszélt: "egy hibából is lehet világháború – egy olyan, konfliktusoktól terhelt helyzet van, hogy ha bármely, Magyarországnál nagyobb ország hibát vét, bármi lehet, akár világháború is".

Azt is mondta, hogy Magyarországon népszavazás erősítette meg, hogy nem támogatható Ukrajna uniós csatlakozása, egy stratégiai megállapodás viszont igen. Szeretné, ha ebbe a kérdésbe más országok nem is szólnának bele, hiszen ez szuverenitási kérdés.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×