Infostart.hu
eur:
367.03
usd:
316.62
bux:
148622.5
2026. szeptember 1. kedd Egon, Egyed
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b2) a rendkívüli uniós csúcstalálkozón Brüsszelben 2020. február 21-én. Mellette balra Robert Abela máltai kormányfő, jobbra Andrej Babis cseh miniszterelnök, Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök, Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök, Gitanas Nauseda litván elnök, Mateusz Morawiecki lengyel, Juri Ratas észt miniszterelnök és Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök (b-j).
Nyitókép: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

„Ketrecharcra” készül Orbán Viktor az EU-csúcson

Erről posztolt a miniszterelnök, aki Koppenhága felé vette az irányt.

„Ma irány Koppenhága. Észnél kell lenni. Veszélyes EU-csúcs elé nézünk. Ketrecharc lesz” – posztolta szerda reggel Orbán Viktor.

A miniszterelnök szerint az Európai Bizottság elnöke deklarálta, „Európa harcban áll”, a lengyel miniszterelnök azt, hogy „el kell ismernünk, az orosz–ukrán a mi háborúnk”.

Hozzátette: „A svéd miniszterelnök pedig tegnap arról beszélt, fokozni kell a nyomást Magyarországon, hogy Ukrajna EU-tagságában előre tudjanak lépni. Baljós előjelek. Európa öles léptekkel halad a háború felé”.

A magyar valóság ezzel szemben viszont szerinte az, hogy a szomszédban ”nem a mi háborúnkat vívják”.

„Ukrajna EU-tagsága ügyében nincs európai egység, nélkülünk nem is lehet. A magyarok pénzét pedig nem fogják Ukrajnába küldeni. Ameddig Magyarországnak nemzeti kormánya van, addig biztosan nem!” – zárta Koppenhágába vitt gondolatait a kormányfő.

Címlapról ajánljuk

Átrendezték a kormányzati hatásköröket, Ruff Bálintnál a titkosszolgálat

A kormány átalakította a miniszterek közötti hatásköröket, a változások hétfő este jelentek meg a Magyar Közlönyben. Az anyakönyvezés, lakcímnyilvántartás nem a belügyi tárcánál, hanem a technológiai miniszternél lesz. Bóna Szabolcs agrárminiszter tárcája is erősödött.
inforadio
ARÉNA
2026.09.02. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Fél évvel ezelőtt támadta meg Iránt az Egyesült Államok és Izrael, és kisebb-nagyobb megszakításokkal, de azóta is zajlanak az összecsapások a Közel-Keleten. A felek június közepén "tűzszünetben" egyeztek meg, de ez nem vette elejét a ki-kiújuló harcoknak, a 60 napos határidő pedig, amelyet arra szabtak, hogy diplomáciai úton rendezzék az ellentéteiket, megoldás nélkül lejárt. A Trump-kormányzat múlt héten "gazdasági D-napot" hirdetett, hogy fokozott pénzügyi nyomásgyakorlással és büntetőintézkedésekkel kényszerítse térdre az iszlám köztársaságot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fegyverek elnémultak volna: egy hónapos szünet után Washington vasárnap iráni rakétaállásokat támadott a Larak-szigeten, amire Teherán rakétacsapásokkal válaszolt az amerikai hadsereg jordániai bázisai ellen. A katonai helyett gazdasági mederben folytatódhat az iráni konfliktus? Látszódik a konfliktus vége, vagy még hosszú évekig húzódhat? Hogyan változtak az Egyesült Államok és a regionális hatalmak közötti erőviszonyok az elmúlt fél év tükrében? A Global Insight legfrissebb adásában erről kérdeztük Csicsmann Lászlót, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóját és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×