Infostart.hu
eur:
382.09
usd:
323.93
bux:
125061.81
2026. január 23. péntek Rajmund, Zelma
Az újvidéki pályaudvar épülete.
Nyitókép: Wikipédia

Újabb vádemelések az újvidéki tragédia ügyében

A biztonság veszélyeztetésének minősített esete miatt emelt vádat az újvidéki főügyészség tizenhárom ember, köztük a volt építésügyi miniszter, Goran Vesic ellen a tavaly november elsején történt tragédiával összefüggésben, amelyben tizenhat ember vesztette életét.

A vádlottak között van Jelena Tanaskovic, a vasúti infrastruktúrafejlesztésért felelős vállalat korábbi vezetője, illetve több, a projekt megvalósításáért felelős személy.

A vádirat szerint a 13 embert azzal vádolják, hogy lehetővé tették egy közintézmény, az újvidéki vasútállomás B szárnyának használatát, annak ellenére, hogy az építési munkálatok még folytak, és az épületre még nem adták ki a használati engedélyt. A vádak között szerepel, hogy elmulasztották az állomásépület szerkezetének a karbantartását, illetve hogy különböző bűncselekményeket követtek el az épület felújításának tervezési és kivitelezési szakaszában.

Az ügyészség a vádlottak előzetes letartóztatását kezdeményezte.

Miután az újvidéki vasúti pályaudvar előtetője tavaly november 1-jén 16 ember halálát okozva leszakadt, országos tiltakozások kezdődtek, amelyek a mai napig tartanak.

A tiltakozók követelései között szerepelt a baleset felelőseinek felkutatása és felelősségre vonása mellett a vasútállomás felújítására vonatkozó dokumentumok nyilvánosságra hozatala, az elmúlt hónapokban a tüntetőkre támadók felelősségre vonása, a tiltakozások miatt őrizetbe vett diákok és tanárok szabadon engedése, valamint a felsőoktatásra szánt költségvetési keret 20 százalékos növelése. A kormány szerint már teljesültek a követelések, ezért a további tiltakozások indokolatlanok.

A vasútállomás 1964-ben átadott épületét 2021-2022-ben több hullámban újították fel, és a munka tavaly is folytatódott. Goran Vesic építésügyi miniszter tavaly júliusban jelentette be, hogy befejezték a felújítást, az egész épület újra használható. A miniszter azóta lemondott, de közölte, nem tartja magát felelősnek a tragédiáért. Felelősséget vállalt viszont Újvidék polgármestere és a miniszterelnök. Milan Djuric és Milos Vucevic január végén jelentette be lemondását. Az új miniszterelnököt és a kormányt április 16-án választotta meg a parlament.

A tiltakozók előrehozott választásokat is követelnek, mert szerintük a jelenlegi kormánnyal nem lehet tárgyalni.

A várakozások szerint voksolást az idén már nem tartanak Szerbiában, ám Aleksandar Vucic szerb elnök közölte, várhatóan a jövő évben sor kerül az előrehozott választásra. Szerbiában legutóbb 2023. december 17-én tartottak szintén előrehozott parlamenti választást.

Címlapról ajánljuk
Palkovics László üzent azoknak, akik temetnék az autóipart

Palkovics László üzent azoknak, akik temetnék az autóipart

A vevők eltolták vásárlási szándékaikat, amit megérez az autóipar, de ez az időszak arra jó volt, hogy letisztultak a technológiai kérdések – erről beszélt az Inforádió Aréna című műsorában Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos.

Fordulat Németországban az elektromos autóknál

Bár a múlt év végén Brüsszelben ideiglenes csatát nyertek a benzines és a dízel meghajtású autók 2035-től való tiltásának ellenzői, szakértők szerint nem fér kétség ahhoz, hogy az elektromos járműveké a jövő. A német autóipar jövőjét és a klímavédelmet szem előtt tartva a berlini kormány most az új elektromos autók vásárlásának támogatására jelentős összeget irányzott elő.
inforadio
ARÉNA
2026.01.26. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Donald Trump felborította az eddig ismert világrendet, a nyugati hatalmak azonban azt mondták: "Eddig, és ne tovább!"

Donald Trump felborította az eddig ismert világrendet, a nyugati hatalmak azonban azt mondták: "Eddig, és ne tovább!"

A 2026-os davosi Világgazdasági Fórumon nem egyszerűen viták zajlottak, hanem korszakváltás rajzolódott ki: a szabályalapú világrend megrendült, miközben Donald Trump amerikai elnök fenyegetései a venezuelai akciótól Grönlandig új hatalmi törésvonalakat nyitottak. A jelzés Európában célba ért: Franciaország, Németország és az EU a „hard power” felé fordul, középhatalmi szövetségeket épít, és gazdasági-katonai eszköztárát is felkészíti a tartós nagyhatalmi konfliktusokra. A piacok eközben egyértelmű üzenetet küldtek Trumpnak: a dollár gyengülése és a kötvényhozamok emelkedése mind azt mutatják, hogy a befektetők egyre több politikai kockázati prémiumot áraznak az amerikai eszközökbe és erősödik a „Sell America” narratíva is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×