Infostart.hu
eur:
382.12
usd:
328.22
bux:
108922.07
2025. december 5. péntek Vilma
Ukrán drónvadász Jak-52.
Nyitókép: X

Drónvadászat életre-halálra: így harcolnak az ukrán pilóták

Az Ukrajna feletti légi háború részleteiről eddig csak főleg vadászpilóták vagy helikoptervezetők számoltak be a közösségi médiában. A The Wall Street Journalnak most viszont sikerült megszólaltatnia két olyan hajózót, akik ósdinak tűnő légi járművük fedélzetéről harcolnak az orosz támadó robotokkal.

Egyikük, a gépet vezető 56 éves pilóta a Maestro, míg 38 éves lövésze a Ninja álnevet használja. Az idősebb hajózó a háború előtt sportrepülő volt, de társa csak a hadseregben szállt fel először. Mindketten önként jelentkeztek, hogy az orosz támadók ellen harcoljanak – írja az amerikai lap.

Egységük nem az ukrán légerőhöz, hanem a szárazföldi hadsereg csapatrepülő alakulatához tartozik, amely alapvetően helikoptereket használ. Az inváziót követően a Jak-52-es kiképző gépeket – a pilótanövendékek oktatása mellett – főleg arra használták, hogy a frontvonalak mentén felderítést végezzenek velük.

Amikor megindultak az oroszok tömeges dróntámadásai, az ukránok sok mindent kipróbáltak azért, hogy még a becsapódás előtt megsemmisíthessék a robotokat. Kezdetben a helikopterek tűntek erre a legalkalmasabbnak, mivel a légcsavaros drónok sebessége nem éri el a 200 km/órát. Ilyen lassan pedig egy korszerű, gázturbinás harci gépnek már veszélyes repülnie. Ám az is kiderült, hogy a lassan csattogó helikopterek könnyű célpontot nyújtanak a frontvonalak közelében. Ellenben a kis méretű, kétüléses gyakorlógépeket sokkal nehezebb észrevenni, így jobban megfelelnek drónvadásznak.

Maestro és Ninja elmesélte, hogyan zajlik egy átlagos bevetésük. A riasztást követően 15 percen belül már a levegőbe emelkednek. Mivel a gépükön nincs semmilyen felderítő berendezés, ezért a földi irányítás utasításait követve igyekeznek a támadó robot közelébe manőverezni magukat. Amikor meglátják a célt, akkor kezdődik a légi harc. Azon igyekeznek, hogy a robot háta mögé kerüljenek, mert ilyenkor a két repülő eszköz közötti relatív sebesség minimálisra csökken. Olyan, mintha állnánk a levegőben, így a lövész könnyebben tud tüzelni. Bár, mint Ninja elmondta, még így is az az érzése, mintha lovaglás közben próbálna lőni.

Az orosz irányítók persze igyekeznek kicselezni az ukránokat, és arra törekednek, hogy kihasználják a drónjuk jobb manőverezőképességét, és lassan repülő tulajdonságát. Volt olyan eset, amikor a megtámadott robot éles bedöntésű fordulóba kezdet, mivel a pilótája nyilván arra számított, hogy az ukránok nem tudják majd követni. De tévedett, mert Ninja remek, német gyártmányú Haenel MK556-os gépkarabélyával egy-kettőre végzett vele.

Ha mégsem sikerül lelőni a drónt, akkor jön az a módszer, amit még a második világháború idején, a brit pilóták fejlesztettek ki a Londont támadó német szárnyas bombák ellen. A V-1-es mellé repültek és a vadászgépük szárnyával megbillentették a német gépet, ami így irányt és egyensúlyt vesztve lezuhant. Ez az eljárás az orosz drónok esetében is működik, ám rendkívül kockázatos. Egyrészt mert az ütközéskor a Jak-52-es is súlyosan megsérülhet, másrészt mert a drón fel is robbanhat.

Ennek ellenére Maestro és Ninja az egyik legsikeresebb drónvadászkettős az ukrán haderőben, már majdnem 300 bevetésen van túl. Parancsnokuk, Mikola Lihackij elmondta: az egész alakulat által eddig lelőtt 120 orosz robot majdnem felének vesztét ez a páros okozta. Az ezredes azt is megemlítette, hogy az ehhez hasonló csapatok szedik le a támadó drónok 10-12 százalékát. Ez ugyan nem tűnhet soknak, ám az ukránok többrétegű légvédelmének mégis fontos elemét képezik.

A rendszer egyik végén a legkorszerűbb, amerikai Patriot rakéták, F-16-os vadászgépek, a másikon pedig a Jak-52-es kis repülők, illetve a fényszórókkal támogatott géppuskák állnak.

Ennek eredményességét legutóbb a brit Center for Information Resilience elnevezésű szervezet mérte fel. A nyílt forráskódú hírszerzési jelentések elemzéséből azt állapították meg, hogy a múlt hónapban az orosz, nagy hatótávolságú, öngyilkos drónok alig 11 százaléka érte csak el célpontját. Bár még ez is rengeteg áldozatot és rombolást jelent.

A drónvadász Jak-52-esek jelentőségét mi sem igazolja jobban, mint az, hogy az oroszok már megpróbálták szétverni a repülőterüket. A múlt hónapban a bázisra kilőtt ballisztikus rakéták legalább egy gépet elpusztítottak és több repülős halált okozták. Ekkor esett el a dandár korábbi parancsnoka, Konsztantyin Obirin is. Ráadásul maguk a támadók ugyancsak próbálkoztak már azzal, hogy hadrendbe állítsák a kétüléses kiképzőgépeket.

Az oroszok pillanatnyilag havi kétezer öngyilkos drónt gyártanak. Moszkvában azonban már közölték, hogy a termelést meg akarják háromszorozni, mivel a robotok jelentik az orosz támadóerő legolcsóbb és leghatékonyabb elemét. Az idén januártól át is tértek a tömeges támadásokra, amelyek legfőbb célja az ukrán légvédelem túlterhelése. A legújabb, mesterséges intelligenciával is támogatott robotok pedig arra is alkalmasak, hogy egész dróncsapatokat irányítsanak. A Jak-52-esek pilótáinak és lövészeinek így még jó darabig bőven lesz feladatuk.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 5. 20:15
×
×
×
×