Infostart.hu
eur:
384.68
usd:
333.85
bux:
0
2026. április 6. hétfő Bíborka, Vilmos
A legújabb orosz drónvadász, a Jak-52B2
Nyitókép: X

Drónvadász lett az ősöreg gyakorlógépből

Az oroszok legújabban ukrán drónok ellen akarják bevetni a még a múlt században gyártott, kétüléses oktatógépeket.

Az ukrán hadsereg korábban már több, sikeres drónelfogást hajtott végre a meglehetősen koros, Jak-52-kel. Mivel az oroszok nem restellnek tanulni az ellenségtől, most ők is előrukkoltak a saját változatukkal, aminek a Jak-52B2 típusjelet adták. A kezdő pilóták oktatására szánt repülőt a volt Szovjetunióban, a Jakovlev tervező iroda fejlesztette ki, míg a gyártást a romániai Bákóban (Bacău) működő, Aerostar vállalatra bízták. Az első repülőgépek 1978-ban hagyták el az ottani üzemet, és 1986-ra már évente ezer darabot állítottak elő, 1990-re pedig az 1500-ra növelték a termelést.

A gépek nagy részét a Szovjetunióba szállították, ezért a kommunista birodalom 1991-es széthullását követően a gépek előállítása annyira visszaesett, hogy évente már csak alig 10 darab készült. 1998-től pedig a románok már a saját maguk által modernizált változatot, a Iak–52W építik.

A hadi használat ötlete viszont már az afganisztáni háború idején felmerült.

Akkor a szovjet hadsereg egy könnyű, jól manőverező, támadógépet igényelt, méghozzá minél hamarabb. Erre volt a Jakovlev iroda válasza a Jak-52B. Ennél megerősítették a szárnyakat, amelyek alá nem irányított rakétablokkok, vagy géppuskák kerültek és még egy kezdetleges célzókészülékkel is felszerelték. De valahogy ez a harciasított kiképzőgép nem nyerte el a katonák tetszését, így csupán egyetlen darab készült belőle. Végül ez sem az afgán csatatereken, hanem a Moszkva melletti, monyinói repülőmúzeumban kötött ki.

Az egyetlen példányban megépült Jak-52B, a harcias gyakorlógép.
Az egyetlen példányban megépült Jak-52B a monyinói múzeumban. Kép: Wikipédia

A Jak-52B tervei azonban nem lettek az enyészeté, ami most kapóra jött az oroszoknak. Mivel a Jak-52-ből még ma is rengeteget üzemel, így bőven van mit átalakítani, az új feladathoz. Az X-en megjelent fényképeken azt látni, hogy a repülő jobb szárnya alá szenzortornyot szereltek, ami a célfelderítésben segít. A tényleges pusztító erőt ellenben egy meglehetősen sajátos konstrukció, a jobb szárny alatti, sörétes puska jelenti. A 12-es kaliberű, Szajga-12-es öntöltő fegyvert egyszerű mechanizmussal, a pilótafülkéből lehet elsütni.

A fegyver hatásos lőtávolsága mindössze 70-100 méter, ezért a pilótáknak ennél jobban meg kell közelíteniük a kiszemelt drónt, hogy tüzelhessenek rá. Ellenben ha a találtok következtében a robot harci része felrobban, akkor ilyen közelről a repeszek komoly veszélyt jelenthetnek a repülőgépre is. Szóval elég kockázatos vállalkozás ezzel a géppel a drónokra lövöldözni. Ráadásul a képeken látható tárba legfeljebb 8-10 lőszer fér, ezért ha elsőre nem sikerül eltalálni a célt, akkor már nem sok lehetőség marad az ismétlésre.

Az előnye viszont kétségtelenül az, hogy könnyű, ami azért fontos, mert a repülőgép - lényegesebb átalakítás nélkül - legfeljebb csak 90 kilónyi plusz terhet tud magával vinni. A The War Zone úgy tudja, hogy az orosz hadsereg több típus közül választotta ki a Jak-52-t drónvadász feladatra. Próbálkoztak az amerikai gyártású Cessna 172, négyüléses oktató és túra géppel, illetve a Jak-18T ugyancsak négy személyes gyakorló repülővel. Végül a két pilótás és jóval fürgébb Jak-52 mellett döntöttek.

A mintának tekinthető ukrán változat azért ennél sokkal egyszerűbb megoldás: nincs se beépített fegyverzet, se felderítő műszer. A pilóták szabad szemmel fürkészik az eget orosz drónokat keresve, és ha találnak ilyet, akkor a közelébe repülnek, aztán a hátul ülő, egy gépkarabéllyal megpróbálja lelőni. Ez leginkább arra emlékeztet, ahogy az első világháborúban küzdöttek egymás ellen a repülők.

Ennél azért valamivel kifinomultabbnak tűnik az orosz változat, főleg a szenzortorony miatt. Bár a Szajga-12-es kicsi lőszerkapacitása, és nagyon korlátozott hatótávolsága miatt a Jak-52B2 sem igazán nagy előrelépés. A megjelenése inkább annak az egyértelmű jele, hogy a moszkvai tábornokoknak is egyre súlyosabb gondot jelentenek a támadó robotok, amelyekkel szemben nincs olcsó, nagy tömegben bevethető eszközük.

Címlapról ajánljuk

Védelmi Tanács: katonai védelem alá helyezik a Török Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszát

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint „terrortámadást készítettek elő a Török Áramlat vezetékkel szemben”. A Védelmi Tanács vasárnapi ülésén Orbán Viktor miniszterelnök elrendelte, hogy a Török Áramlat magyarországi szakaszát katonai védelem alá kell helyezni a szerb határtól a szlovák határig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Az energiapiaci sokk még sokáig velünk maradhat Európában, de a 2022-es válság közelébe sem jutunk el

Az energiapiaci sokk még sokáig velünk maradhat Európában, de a 2022-es válság közelébe sem jutunk el

Európa egy olyan energiasokk szélére sodródott, amely könnyen tovább élhet a közel-keleti fegyveres konfliktus lecsengése után is: a megsérült olaj- és gáz-infrastruktúra hónapokra visszafoghatja a kínálatot, miközben az árak máris meredeken ugrottak. Dan Jørgensen, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa szerint egyetlen hónap alatt 60–70 százalékkal drágult az olaj és a gáz, ami 14 milliárd euróval terhelte az EU fosszilis importszámláját, és ezzel nem átmeneti kilengést, hanem elhúzódó költségterhet vetít előre. A 2022-es inflációs robbanás egyelőre úgy tűnik, nem ismétlődik meg, de a költségoldali nyomás már megérkezett a vállalatokhoz, és az euróövezeten belül egyre látványosabban széttart, hol mennyire fáj a drágulás. Brüsszel ezért óvatosabb válságkezelésre készül: szűkebbre szabott, célzottabb segítséggel és olyan szerkezeti lépésekkel, amelyek nem az árakat fojtják le drágán, hanem a fosszilis kitettséget faragják kisebbre. Az agyon szidott zöldfordulat már most sokat segít a kontinensen.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×