Infostart.hu
eur:
367.01
usd:
327.95
bux:
142428
2026. október 7. szerda Amália
Nyitókép: Unsplash

Fenyegetőzik az iráni alelnök

Mohammed Reza Aref kijelentette, hogy "bármelyik pillanatban" újra kirobbanhatnak a harcok Irán és Izrael között.

"Minden pillanatban készen kell állnunk az összecsapásra; máig sem történt még csak tűzszünet sem, inkább az összecsapások leállításáról lehetne beszélni" - fogalmazott Aref Teheránban a nagyobb iráni egyetemek rektoraival tartott megbeszélésén. "Természetesen a vitás kérdések megoldásának létezik tárgyalásos módja is, azonban nem tudjuk, a másik fél mennyire hajlandó erre" - tette hozzá.

Alig egy nappal korábban, vasárnap a Sarg című iráni lap idézte Mohammed Jahja Szafavit, Irán lefgőbb vallási és politikai vezetőjének, Ali Hamenei ajatollahnak a katonai tanácsadóját, aki azt mondta, az iszlám köztársaság "a legrosszabb forgatókönyvre készül". Szafavi szintén kiemelte, hogy nincs szó valódi tűzszünetről, a két ország "a háború szakaszában van".

"Nincs semmiféle protokoll, semmiféle egyezmény sem Izraellel, sem az amerikaiakkal" - tette hozzá.

A 12 napon át tartó, több mint ezer iráni halálos áldozattal járó konfliktus június 24-én ért véget, ezt követően pedig az iráni vezetés és hadsereg többször hangoztatta Teherén felkészültségét egy esetleges újabb összecsapásra, bár leszögezte: Irán nem akar háborút.

A harcoknak Izraelben 28 halottja volt.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben a paksi erőmű vízellátását

Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben a paksi erőmű vízellátását

A Duna rendkívül alacsony vízszintje ellenére, a még épülő fenékküszöbnek köszönhetően, nem fenyegeti leállás a Paksi Atomerőművet. A visszaduzzasztásnak köszönhetően fél méterrel magasabb a vízszint, mint amennyit a jelenlegi vízhozam biztosíthatna. A helyzetről és a kilátásokról Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára beszélt az InfoRádióban.

A „tükörkép-molekulákkal” kapcsolatos felfedezésekért járt a kémiai Nobel-díj

Henri B. Kagan francia és Kenso Soai japán kutató kapta a kémiai Nobel-díjat „az aszimmetrikus szerves szintézisben megfigyelhető nemlineáris hatások és az autokatalízis felfedezéséért”. Eredményeik a kémia (és a gyógyszergyártás) egy nagy rejtélyét oldották meg: két, elsőre egyformának tűnő molekula közül miért csak az egyik működik az emberi szervezetben?
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×