Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Orosz V2U MI vezérelte felderítő drón.
Nyitókép: Defence Express / Szerhij "Flash" Beszkresztnov

Borzasztó fegyvert vetnek be újabban az oroszok Ukrajnában

Szinte valamennyi frontvonalon megjelentek a mesterséges intelligencia által vezérelt repülő robotok, amelyek most már támadó drónok csapatait is képesek irányítani.

Szerhij "Flash" Beszkresztnov ukrán szakértő számolt be arról, hogy az oroszok egyre gyakrabban vetnek be a harcokban egy merőben új drónt. Az Ukrajinszka Pravda című hírportálnak elmondta, hogy az új robotot a néhány hónappal ezelőtt megjelent V2U kamikaze drón továbbfejlesztésével hozták létre. Külsőre csak annyi az eltérés, hogy a csapásmérő törzsének végén lévő, két egymás melletti függőleges vezérsíkot átszerelték a hátul elhelyezett szárny végeire.

Ezzel valószínűleg a stabilitást akarták növelni, ami a felderítő feladatok esetében fontos szempont, hiszen jó fényképeket, videókat csak akkor lehet készíteni, ha a gép nyugodtan repül. Az új variánst ugyancsak mesterséges intelligencia irányítja, és már arra is alkalmas, hogy más robotokat vezessen harcba.

Az orosz V2U cirkáló lőszer változata, amit mesterséges intelligencia vezet. 3-3,5 kilónyi páncéltörő, vagy repeszromboló harci résszel, nagyjából egy órán át tud önállóan célokat keresni. Kép: Defense Intelligence of Ukraine
Az orosz V2U drón öngyilkos változata, amit szintén mesterséges intelligencia vezet. 3-3,5 kilónyi páncéltörő, vagy repeszromboló harci résszel, nagyjából egy órán át tud önállóan célokat keresni. Kép: Defense Intelligence of Ukraine

"Hangsúlyozom - nyilatkozta a szakértő -, hogy

a mesterséges intelligencia alapú pilóta nélküli repülő eszközök fejlesztését tartom a leginnovatívabbnak és egyben a legveszélyesebbnek”.

Azt is elmondta, hogy azért gondolja különösen fenyegetőnek a legújabb orosz drónt, mert az még teljes elektronikai zavarás mellett is képes tökéletesen működni. Mivel mesterséges intelligencia vezeti, ezért akkor is tudja folytatni a bevetést, ha megszakad a kapcsolata a földi irányítással. Sőt, Szerhij "Flash" Beszkresztnov szerint igazából a drónkezelő csak figyeli a robot repülését, de abba nem avatkozik be. A gép mindössze tájékoztatja arról, hogy éppen merre jár, mit lát, vagy érzékel maga körül.

Ha megszakad az összeköttetés, akkor a drón eltárolja a begyűjtött adatokat. Csupán annyi a különbség, hogy a megszerzett felderítési információkat nem valós időben láthatják a katonák, hanem a robot visszatérése után töltik le azokat a gép memóriájából. Ez a robot ugyanis a feladat végeztével visszarepül az indítóhely fölé, leállítja a motorját és ejtőernyőt nyitva leereszkedik.

A V2U felderítő és drónvezérlő variáns ejtőernyővel tér vissza az indítási helyére. Kép: Szerhij
A V2U felderítő variánsa ejtőernyővel tér vissza az indítási helyére. Kép: Szerhij "Flash" Beszkresztnov.

Az ukrán szakértő azt is elmondta, hogy sikerült már viszonylag épségben hozzájutniuk az új robot néhány példányához, amelyeket alaposan tanulmányoztak.

"Talán az volt a legdöbbenetesebb, hogy egyetlen orosz eredetű alkatrészt sem találtunk bennük"

– közölte.

A V2U „agyában” ugyanis a kínai Nvidia cég Jetson Orin számítástechnikai egysége működik. Kifejezetten a mesterséges intelligenciákhoz kifejlesztett, moduláris felépítésű alkatrészt egy szintén kínai gyártású Leetop A603 hordozóalaplapba (carrier board) illesztve szerelik be az oroszok a robotba.

Azért van erre szükség, mert a carrier board teszi ehetővé, hogy a mesterséges intelligencia használni tudja a különféle szenzorok által gyűjtött adatokat. A Jetson Orin az „agy”, a Leetop A603 pedig az „idegrendszer”, amely lehetővé teszi, hogy az MI lásson és felfogjon mindent. Így önállóan keresheti meg és választhatja ki azokat a célpontokat, amelyeket meg akar semmisíteni. Az MI aztán ezekre irányítja a V2U-val kötelékben repülő csapásmérő robotokat. Mindezt úgy, hogy semmilyen emberi beavatkozásra nincs szüksége.

Ez már az a félelmetes jövő, amiben egymás ellen harcolnak a robotok és az emberek.

Címlapról ajánljuk
Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Donald Trump többször is felvetette Grönland megszerzésének lehetőségét, ami jelentősen felgyorsította az Európai Unió Északi-sarkvidéki szerepvállalását. A transzatlanti feszültségekre válaszul Brüsszel erősítette együttműködését Norvégiával és Izlanddal. A térségben ezalatt Oroszország és Kína is igyekszik növelni befolyását. Németh Viktóriát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatóját kérdezte az InfoRádió.

Gyulai Márton: rengeteg szupersztár és újítás lesz a budapesti Atlétikai Világdöntőn

Tévéshow-szerű elemekkel zajlik majd szeptember 11. és 13. között, háromszor háromórás műsorban az első alkalommal kiírt, 10 millió dollár összdíjazású Atlétikai Világdöntő Budapesten, a Zsivotzky Gyula Nemzeti Atlétikai Központban. Gyulai Márton, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség sport- és rendezvényigazgatója beszélt erről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
A tengerbe vagy a föld alá az adatközpontokkal? A létesítmények áram- és vízfogyasztását így fékeznék meg

A tengerbe vagy a föld alá az adatközpontokkal? A létesítmények áram- és vízfogyasztását így fékeznék meg

A mesterséges intelligencia térhódításával az adatközpontok iránti étvágy is rohamosan nő, csakhogy a hatalmas szerverparkoknak nemcsak rengeteg áramra, hanem jelentős mennyiségű vízre is szükségük van. Miközben az AI-ipar újabb és újabb adatközpontokat épít, éppen azokban a régiókban is sorra jelennek meg a beruházások, amelyeket vízhiány sújt. Az infrastruktúra bővítését ráadásul az elektromos hálózatok szűk keresztmetszetei, a magas energiaárak és a helyi közösségek ellenállása is nehezíti. A megoldás ezért egyre inkább az lehet, hogy az adatközpontokat oda telepítik, ahol a természet segít a működtetésükben: a föld alá vagy akár a tengerbe.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×