Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Nyitókép: Google Maps

A bánya győzött a történelmi templom fölött is – átmenetileg

Vörös fából épült történelmi temploma átköltöztetésére készül az északi sarkkörtől 200 kilométerre északra fekvő svédországi Kiruna a város épületeinek áthelyezése keretében. Az áthelyezésekre az Európában egyik legnagyobbnak számító vasbánya bővítése miatt van szükség.

Az 1912-ben emelt és Svédország egyik legszebb épületének tekintett templomot különleges konvojra emelik rá, és két nap alatt - augusztus 19-én és 20-án - nagyon lassan - óránkénti 0,5-1 kilométeres sebességgel haladva a mintegy 5 kilométerrel távolabbra, az új városközpont felé szállítják.

A bonyolult és költséges logisztikai műveletet az LKAB, az óriási vasbányát üzemeltető vállalat irányítja.

A művelet költségeit félmilliárd svéd koronára (17,7 milliárd forint) becsülik, amelyet a bányavállalat finanszíroz.

A 18 ezres lélekszámú városban megközelítőleg tízezer embert várnak a látványos művelet megtekintésére.

A mind mélyebbre történő ásás következtében - a bányavállalat ma már 1365 méter mélyen termel ki vasércet - meggyengült a város alatti talaj szilárdsága, növelve egyes térségekben a házomlás veszélyét.

A bányászat Kirunában közel húsz éve kezdődött, és a tervek szerint legalább 2035-ig folytatódik.

A 40 méter széles és 672 tonna súlyú impozáns építmény Gustaf Wickman svéd építész alkotása, különböző stílusok ötvözésével készült. A padokat az őslakos számi (lapp) nép motívumai díszítik.

Az épület különleges külsejét vörös színének és neogót stílusának köszönheti, tetőzete földig hajlik, a falakon több nagy ablak található.

A szerény kialakítású templombelső a svéd romantikus stílus elemeit tartalmazza, az oltárfalat art nouveau stílusban Svédországi Jenő herceg (1865-1947) festette. A pasztellszínekkel készült tájképet a herceg toszkánai és délnyugati-svédországi utazásai ihlették.

Az eddig áthelyezett huszonhárom kulturális emlék közül a templom a legimpozánsabb - közölte az LKAB, amely szerint az épület átköltöztetése "egyedülálló esemény a világtörténelemben".

A cég szerint alaposan tanulmányozták az építészeti gyöngyszemet a költöztetés miatt, oly módon, hogy a lehető legteljesebben őrizhessék meg a kulturális értékeit, ügyelve arra, hogy az oltárfalat és az orgonát gonddal helyezzék át.

Az építmény új helye egy domb tetején lesz, Kiruna 2022 szeptemberében felavatott új városközpontja és a temető között.

Az előkészületek és az utak kiszélesítése több mint egy éven át tartott az KLAB szerint.

"Az egész templom egy gerendarendszeren nyugszik, így két sor vontatót használunk" - magyarázta Homblad Johansson projektvezető.

Címlapról ajánljuk
Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Donald Trump többször is felvetette Grönland megszerzésének lehetőségét, ami jelentősen felgyorsította az Európai Unió Északi-sarkvidéki szerepvállalását. A transzatlanti feszültségekre válaszul Brüsszel erősítette együttműködését Norvégiával és Izlanddal. A térségben ezalatt Oroszország és Kína is igyekszik növelni befolyását. Németh Viktóriát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatóját kérdezte az InfoRádió.

Gyulai Márton: rengeteg szupersztár és újítás lesz a budapesti Atlétikai Világdöntőn

Tévéshow-szerű elemekkel zajlik majd szeptember 11. és 13. között, háromszor háromórás műsorban az első alkalommal kiírt, 10 millió dollár összdíjazású Atlétikai Világdöntő Budapesten, a Zsivotzky Gyula Nemzeti Atlétikai Központban. Gyulai Márton, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség sport- és rendezvényigazgatója beszélt erről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
A tengerbe vagy a föld alá az adatközpontokkal? A létesítmények áram- és vízfogyasztását így fékeznék meg

A tengerbe vagy a föld alá az adatközpontokkal? A létesítmények áram- és vízfogyasztását így fékeznék meg

A mesterséges intelligencia térhódításával az adatközpontok iránti étvágy is rohamosan nő, csakhogy a hatalmas szerverparkoknak nemcsak rengeteg áramra, hanem jelentős mennyiségű vízre is szükségük van. Miközben az AI-ipar újabb és újabb adatközpontokat épít, éppen azokban a régiókban is sorra jelennek meg a beruházások, amelyeket vízhiány sújt. Az infrastruktúra bővítését ráadásul az elektromos hálózatok szűk keresztmetszetei, a magas energiaárak és a helyi közösségek ellenállása is nehezíti. A megoldás ezért egyre inkább az lehet, hogy az adatközpontokat oda telepítik, ahol a természet segít a működtetésükben: a föld alá vagy akár a tengerbe.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×