Két hónap telt el a Merz-kormány hivatalba lépése óta, és eddig nemigen volt példa arra, hogy két kulcsfontosságú tárca, ráadásul egyformán konzervatív vezetője a nyilvánosság előtt folytasson vitát egymással. A két főszereplő a kisebbik keresztény pártot, a CSU-t képviselő Alexander Dobrindt belügyminiszter, valamint a nagyobbik konzervatív párt, a CSU külügyminisztere, Johann Wadephul. A vita tárgya a 2021-ben hatalomra került afganisztáni tálib rezsim megítélése. Mindez annak tükrében, hogy egyáltalán hazaküldhetők-e a menekültek.

Friedrich Merz kancellár mellett Alexander Dobrindt belügyminiszter a menekültpolitika szigorításának fő zászlóvivője. Az ezt célzó intézkedéseket, köztük az illegálisnak tartott migránsok határokon történő, a szomszédokkal nagy vitát kiváltó visszafordítását ő jelentette be, a napokban pedig közölte: mielőbb haza kell küldeni a Németországban illegálisan tartózkodó menekülteket, ezért bővíteni kell a visszafogadásra kész úgynevezett biztonságos országokat.

Ezzel már a korábbi Scholz-kormány is foglalkozott, de kevés sikerrel. A belügyminiszter most Szíriával és Afganisztánnal is bővíteni akarja a biztonságos országok körét. A előbbi könnyebbnek számít az Aszad-rezsim tavaly decemberi megdöntése óta, olyannyira, hogy ezzel a korábbi külügyminiszter, Annalena Baerbock már Damaszkuszban próbálkozott is.

Dobrindt viszont annyira elszánt, hogy a visszatoloncolás érdekében a tálib kormányzattal is kapcsolatot keres, és célul tűzte ki, hogy Kabullal diplomáciai vagy legalább konzuli kapcsolatot létesítsen, noha napokkal ezelőtt még harmadik országok közvetítéséről beszélt. Most viszont úgy fogalmazott, hogy közvetlenül Afganisztánnal kell megállapodást kötni a hazatelepítés lehetővé tétele érdekében. Ezzel összefüggésben a kabuli konzulátus létrehozását sem zárta ki.

Ha a tálib vezetés nem is, Johann Wadephul külügyminiszter reagált Dobrindt indítványára. A tárcavezető ráadásul Bécsből sürgős üzenetet küldött a belügyminiszternek, hangsúlyozva, hogy ellenzi a diplomáciai kapcsolatokat a militáns iszlám tálibokkal. A többi között arra emlékeztetett, hogy a tálibok el sem ismerik Németország kormányát. Wadephul utalt arra is, hogy komoly aggodalmak merülnek fel az afganisztáni humanitárius helyzettel kapcsolatban.

A Die Welt emlékeztetett arra, hogy a 2021-es tálib hatalomátvétel óta – egyetlen kivétellel – nem történt deportálás Németországból Afganisztánba. A kivételt egy tavaly augusztusi eset jelentette, akkor ugyanis Katar közreműködéséve 28 afgán bűnözőt utaztattak vissza Kabulba.

Korábban már óva intett a tálibokkal való közvetlen egyeztetéstől a konzervatívok koalíciós partnere, a szociáldemokrata párt. Az SPD parlamenti frakcióvezetője, Sonja Eichwede szerint lenne értelme kommunikációs csatornákat használni a visszatoloncolások érdekében, ez azonban semmiképp nem vezethet a tálib rezsimmel való kapcsolatok normalizálásához.

Bírálta a belügyminisztert ez ellenzéki Zöldek Pártja és a Baloldali Párt (Die Linke) is. „A belügyminiszter semmitől sem riad vissza. Először a német határon alkalmazandó törvényeket rúgja fel, most pedig közvetlenül terroristákkal akar tárgyalni” – hangsúlyozta az utóbbi egyik politikusa.