Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
The European Union flag hangs in the cloudy sky outside the prisons barbed wire. waving in the sky
Nyitókép: HUNG CHIN LIU/Getty Images

Az Eurostat szerint a migráció miatt gyarapszik az EU népessége

A legnagyobb növekedést Máltán, Írországban és Luxemburgban mérte az európai uniós statisztikai hivatal. Ezzel szemben a legnagyobb fogyás Lengyelországban, Lettországban, Észtországban és Magyarországon tapasztalható.

Az Európai Unió népessége a negyedik egymást követő évben növekedett, január elsején elérte a 450,4 milliót, ami 1 070 702-vel több az előző évinél, az uniós népességnövekedés főként a migrációnak tulajdonítható - közölte az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat pénteken.

A jelentés szerint 2012 óta az EU népességének a több halálozással, mint születéssel járó csökkenését felülmúlja a migrációs számok emelkedése.

Az EU népessége az 1960-as 354,5 millióról 2025. január 1-jére 450,4 millióra nőtt, ami 95,9 millió fős növekedést jelent. Az uniós népességnövekedés üteme az elmúlt évtizedekben fokozatosan lelassult:

a 2005-2024 közötti időszakban átlagosan évente mindössze mintegy 0,9 millió fővel nőtt, szemben az 1960-as éves átlagosan mintegy 3 millió fős növekedésével.

Az uniós országok közül a legnépesebb Németország 83,6 millió lakossal, míg a legalacsonyabb lakosságszámmal Málta (0,6 millió) rendelkezik. Az EU-ban jelenleg legnépesebb Németországot, amely az EU lakosságának 19 százalékát teszi ki, Franciaország (15 százalék) és Olaszország (13 százalék) követi. Ez a három ország január 1-jén az EU teljes népességének közel felét (47 százalék) tette ki.

2024. január 1. és 2025. január 1. között nyolc uniós országban csökkent a népesség. A legnagyobb csökkenést ezer főre vetítve Lettországban (a teljes népességváltozás -9,9), Magyarországon (-4,7), Lengyelországban és Észtországban (mindkettő -3,4) regisztrálták. A legnagyobb népességnövekedési rátát ezzel szemben Málta (+19), majd Írország (+16,3) és Luxemburg (+14,7) jegyezte fel - írta jelentésében az uniós statisztikai hivatal.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×