Infostart.hu
eur:
381.42
usd:
321.78
bux:
128831.58
2026. február 1. vasárnap Ignác
koszovó zászló
Nyitókép: Pixabay

A balkáni ország, ahol 37. próbálkozásra sem alakult meg a parlament

Több mint négy hónapja nincs parlamentje Koszovónak.

Harminchetedik próbálkozásra sem alakult meg a koszovói parlament, a szerdai ülést mindössze 1 perc 55 másodperc után megszakították. A korelnök péntekre hívta össze az újabb ülést, hogy a választások után több mint négy és fél hónappal megkezdhesse munkáját a törvényhozás.

A február 9-i parlamenti választást a kormányzó, baloldali Önrendelkezés (Vetevendosje) mozgalom nyerte meg a voksok 42,3 százalékának megszerzésével. Ez 48 képviselői helyre volt elegendő a 120 tagú törvényhozásban, vagyis Albin Kurti miniszterelnök pártjának koalíciós partnert kellett találnia a kormányzáshoz. A választás második helyezettje a korábban Hashim Thaci volt államfő vezette Koszovói Demokrata Párt (PDK) lett a szavazatok 20,95 százalékával, a harmadik pedig a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) 18,27 százalékkal, míg Ramush Haradinaj volt kormányfő Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) nevű pártja és koalíciós partnerei 7,6 százalékot szereztek. A többi albán párt nem jutott be a törvényhozásba. A nemzeti kisebbségeknek 20 garantált hely jut a parlamentben, 10 a szerbnek, 10 pedig a többi nemzeti közösségnek. A szerbeknek fenntartott helyek közül kilencet a Belgrád által támogatott Szerb Lista szerzett meg, egy az ellenzéki Szabadságért, Igazságért és Fennmaradásért nevű pártnak jutott.

A parlament alakuló ülését április 15-re hívták össze, ám akkor nem sikerült megalakulnia az új összetételű törvényhozásnak, mert az illetékes bizottság nem tudta hitelesíteni a megválasztott képviselők megbízatását, a miniszterelnök és a kormány tagjai ugyanis még nem mondtak le, így nem válhattak képviselővé. Néhány nappal később ugyan a képviselők letehették esküjüket, a házelnök személyéről azonban azóta sem sikerült megegyezni.

Vitát váltott ki már a házelnök megválasztásának a módja is, és a szerdai ülés éppen emiatt nem tudott folytatódni, ugyanis már az ülés kezdetén egyértelművé vált, hogy 52 képviselő nem nyilvános, hanem titkos szavazást követel, míg a legtöbb képviselővel bíró Önrendelkezés ennek ellenkezőjét szeretné. Ahhoz, hogy megváltoztassák a szavazás módját, a képviselők többségének szavazatára van szükség, azaz a kezdeményezést 61 politikusnak kell támogatnia.

A koszovói törvények nem szabályozzák, hogy hányszor lehet megkísérelni a házelnök megválasztását, az egyetlen feltétel, hogy az új ülést minden alkalommal 48 órán belül meg kell tartani. Amennyiben sikerül megválasztani a parlament elnökét, a köztársasági elnök fel kell, hogy kérjen valakit kormányalakításra. Amennyiben a parlamenti választáson legtöbb szavazatot szerzett Önrendelkezésnek nem sikerült kormányt alakítania, úgy a második helyen végző PDK, majd a harmadik helyen szereplő LDK jelöltjét kéri fel az államfő. Ha senki nem tudja megszerezni a szükséges támogatást, előrehozott választásokat kell kiírni.

Címlapról ajánljuk

Bécset ostromolja Orbán Viktor legfőbb politikai szövetségese

Politikai földrengésként értékelik az osztrák elemzők a legfrissebb pártpreferencia-adatokat, melyek szerint a bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt nemcsak országosan, hanem a hagyományosan baloldali fellegvárnak számító Bécsben is átvette a vezetést. A mérések szerint az FPÖ és a szociáldemokrata SPÖ jelenleg fej-fej mellett, 25,9 százalékon áll a fővárosban.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×