Mindezt még korai még eldönteni, ehhez látnunk kell, hogy tényleg több olyan döntés lesz-e, ami szembe megy a tiszás parlamenti többséggel, és az ilyen helyzetek merre fejlődnek tovább – mondta Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója az InfoRádióban, hozzátéve: az biztos, hogy

Baka András most alakítja ki a saját szerepfelfogását, azt, hogy ki akar lenni ő köztársasági elnökként.

Ebben, visszatekintve a köztársasági elnökökre a rendszerváltás óta, akkor különböző gyakorlatokat lehet látni.

„Ő ezt most alakítja ki. A múlt héten az ENSZ-ben elmondott beszéde is egy bemutatkozása volt a nemzetközi közösség felé, talán ez volt az első alkalom, amikor nemzetközi fórum előtt felszólalt az ország képviseletében. És az is az ő szerepfelfogásának a kialakítása, próbálgatása, hogy ezekben az ügyekben, mint például a legfőbb ügyész jelölése, vagy a Magyar Orvosi Kamara helyzete, hogyan tud a kormánnyal tárgyalni. Szerintem az látszik, hogy

ő nem fog különösebben tárgyalni a kormánnyal, tehát nem az lesz a prioritása a döntései meghozásakor, hogy a kormány kedvében járjon,

és feltétlenül rögtön valami olyat tegyen, vagy olyan személyi javaslatot tegyen, amiről tudja, hogy a kormánypárt támogatását is fogja bírni, hanem a saját elképzelését szeretné megjeleníteni” – mondta Virág Andrea.

Hozzátette: a legfőbb ügyész pozíciójával kapcsolatban kialakult helyzetet úgy látja, hogy két, egyébként legitim nézőpont csapott össze:

• Baka András amellett érvelt, hogy az a célravezető, hogy ha olyasvalaki lesz a legfőbb ügyész, aki ismeri a viszonyokat, megvannak a személyes tapasztalatai, kapcsolatai. Szerinte belülről kell jönnie annak, aki meg tudja újítani ezt a szervezetet.
• Magyar Péter ezzel szemben amellett érvel, hogy akinek ekkora szerepe volt az elmúlt években a Legfőbb Ügyészségen, az nem tudja hitelesen képviselni a megújulást és visszaállítani az intézményben a közbizalmat.

„Én azt gondolom, hogy ez két, egyébként teljesen valid érvrendszer, ami ellentmond bizonyos szempontból egymásnak. Az fontos üzenet szerintem a választók és a kormánypárt felé is Baka Andrástól, hogy ő bevállalta egy olyan javaslat megtételét, amit – azért nem lepődtünk meg sokan – a Tisza nem támogatott. Mégis, ő beleállt ebbe, elmondta a saját érvrendszerét” – fejtette ki Virág Andrea.

Kiszelly Zoltán szerint nagyon sok alapvető kérdés van Baka András, illetve a különböző fontos közjogi hivatalok élére kerülő emberek körül. „Tényleg sokan mondták el a véleményüket, és mégsem Ligeti Miklóst választották mondjuk a vagyonvisszaszerzési hivatal élére, pedig úgy láttam, hogy nemcsak az ó-ellenzékiek, de talán még a tiszás szavazók többsége is őt szerette volna” – fogalmazott, hozzátéve: „és ugye volt olyan forgatókönyv is, hogy nem baj, ha nem lesz az NVVH elnöke, majd ő lesz a legfőbb ügyész. És ez megint azt üzeni, hogy ha valaki nem belülről jön, hanem kívülről, akkor pont a friss szemléletet tudná hozni, akkor talán pont ő lett volna az egyik olyan, akit a mostani többség és akár az óellenzék is el tudott volna fogadni”.

Kiszelly Zoltán szerint az is látszik, hogy nem biztos, hogy az emberek értik, mi az NVVH feladata az elszámoltatáson túl, vagy hogy az elszámoltatásnak miért ezt a formáját választották.

„És igazából a köztársasági elnök és a legfőbb ügyész esetében is átutazókról beszélünk. »Work in progress« van”

– fogalmazott az elemző. Hozzátette, hogy nem lát kikristályosodott pozíciókat. „Azt gondoltam, hogy a tiszások azzal a 65 munkacsoporttal tényleg dolgoztak, vannak a fiókban kész tervek, kihúzzák, itt a kétharmad, és megcsinálják. És ezt nem látjuk” – mondta.

Kiszelly Zoltán szerint nem tudjuk, hogy a köztársasági elnök az új rendszerben közvetlenül lesz-e megválasztva, erősebb jogosítványai lesznek-e, vagy Baka András kitöltheti az öt évét, ami egyébként a főszabály. Ugyanezt a legfőbb ügyésznél sem látni.

„Amikor Magyar Péter a sógorát jelölte igazságügyi miniszternek, akkor azt gondoltam, hogy oké, azért jelöli, hogy majd betegyék az ügyészséget az igazságügyi miniszter alá, ahogy az USA-ban vagy Németországban is van. Ez is egy demokratikus modell, de akkor úgymond a családi asztalnál ők majd eldöntik az ügyeket. De ez nem sikerült, az ellenállás nagy volt” – vélekedett.

Tehát nem tudni, hogy a köztársasági elnöknek milyen szerepe lesz, ahogy azt sem, hogy a legfőbb ügyész marad-e az Országgyűlés „alatt”, vagy esetleg a kormány alá rendelik, és egyelőre bár ezt Radnai Márk is ígérte, de nem látszik, hogy szeptemberben elindult volna az alkotmányozás – sorolta Kiszelly Zoltán. Ráadásul szerinte korábban arról volt szó, hogy ez utóbbi egy év alatt lezárul, de Magyar Péter már úgy nyilatkozik, hogy az alkotmányozás hosszú folyamat.

„És ha a végén egy népszavazás hagyja jóvá az új alkotmányt, és ez a ciklus közepére csúszik, akkor az azt is jelenti, hogy ez nem az alkotmányról szóló népszavazás lesz, hanem esetleg a Tisza-kormány teljesítményéről szóló,

mint a 2008-as szociális népszavazás annak idején, ami nem a három kérdésről szólt, hanem valójában a Gyurcsány-kormány teljesítményéről” – mondta Kiszelly Zoltán.

Túl lehet-e tolni a Tisza-kormány Tisztítótűz elnevezésű elszámoltatási terveit? Mikor mondható sikeresnek az elszámoltatás? Exterde Tibor az InfoRádió Aréna című műsorában többek között még erről is faggatta Virág Andreát, a Republikon Intézet stratégiai igazgatóját és Kiszelly Zoltánt, a Századvég politikai elemzési igazgatóját.

A teljes beszélgetést megnézhetik és meghallgathatják alább.