Infostart.hu
eur:
375.11
usd:
319.91
bux:
132888.2
2026. április 12. vasárnap Gyula
Vlagyimir Putyin orosz elnököt, Donald Trump megválasztott amerikai elnököt és Mohamed bin Szalmán herceg, szaúd-arábiai trónörököst, miniszterelnököt ábrázoló matrjoska-babák egy moszkvai emléktárgyüzletben 2025. január 20-án, Trump beiktatásának napján.
Nyitókép: MTI/AP/Pavel Bednyjakov

Szakértő az isztambuli tárgyalási események értelmezéseként: „Oroszország időt húz, mert úgy érzi, megéri”

A korábbi hírekkel szemben mégsem lett és a jelek szerint nem is lesz államfői találkozó az orosz–ukrán háború lezárásáról Isztambulban. Vélhetően lesz egyeztetés, de csak jóval alacsonyabb szinten. Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője értékelte az InfoRádióban az amerikai tárgyalási technikát és kifejtette: a dinamika alapvetően pozitív, lehet bizakodni.

Oroszország időt húz - ez látszik az InfoRádió által megkérdezett szakértő szerint abból, hogy végül meghiúsul az elnöki egyeztetés a törökországi "Ukrajna-konferencián". Bendarzsevszkij Anton szerint Oroszországot belekényszerítették a válaszreakcióba. Emlékeztetett: a csütörtöki isztambuli furcsa eseménysorozatnak az volt a kiindulópontja, hogy Ukrajna és az európai vezetők a hétvégén kijelentették, hogy hétfőtől 30 napos tűzszünet lép érvénybe, és bíznak benne, hogy Oroszország követi majd ezt a lépést. Vlagyimir Putyin rendhagyó módon szombat éjszaka fél kettőkor tartott egy sajtótájékoztatót, és ott jelentette be, hogy a felek térjenek vissza a közvetlen tárgyalásokhoz, és csütörtökön várja Oroszország Ukrajnát Isztambulban, ahol 2022-ben is folytak tárgyalások. Ezek után Oroszországnak muszáj volt reagálnia valamit a tűzszüneti ajánlatra, de azt lényegében visszautasította, és helyette hirdetett tárgyalásokat.

Egészen szerdáig lebegtették az oroszok, hogy ki képviseli Oroszországot a tárgyalásokon, nyugati lapok még azt is tényként kezelték, hogy ha nem is Putyin, de Szergej Lavrov, a külügyi tárca vezetője részt vesz ezeken a tárgyalásokon.

"Aztán a végeredmény nem ez lett. Oroszország egyrészt magával a delegációval azt sugallja, hogy itt mintha nem történt volna meg az elmúlt 3 év, ők visszatérnek oda, ahol a tárgyalások elindultak 2022 márciusában. Hiszen Vlagyimir Megyinszkij, az orosz tárgyalódelegáció vezetője Putyin tanácsadója, korábbi kulturális miniszter, és nem tölt most be semmilyen fajsúlyos funkciót a kormányban, ami szimbolikus. Emellett Putyin időt húz: úgy véli, ha kellően magasra emelkedik majd a nyomás amerikai részről, akkor ezt a formátumot – már ha elindul valami Isztambulban – még mindig lehet magasabb szintre vinni, ki lehet küldeni a külügyminisztert vagy Jurij Usakov orosz főtárgyalót, az elmúlt időszakban ő tárgyalt az amerikaiakkal" – értékelt Bendarzsevszkij Anton.

Moszkva tehát abban bízik a posztszovjet térség szakértője szerint, hogy megéri az időhúzás: Ukrajna kifáradt, már csak egy kicsi kell ahhoz, hogy áttörjék a védelmi vonalakat, mert elfogy az ember, ahogy a nyugati támogatás is megcsappan és a nyugati társadalmak is talán kevésbé fogják támogatni Ukrajnát.

"Az orosz stratégia arra épül, hogy lehet, hogy az elmúlt három évben nem voltak látványos eredmények, de az ukrán védelem most egy pillanat alatt fog összeomlani és sokkal jobban fognak állni a tárgyalásokon mondjuk fél év múlva, mint most. Az, hogy ez igaz vagy nem igaz, más kérdés. Én azt gondolom, hogy ez egy téves elgondolás, mert 2022 novembere óta az intenzív harcok ellenére a fronton lényegében patthelyzet állt be. De ez nem változtat azon a tényen, hogy az oroszok ezt hiszik és ehhez mérik a stratégiájukat" – fogalmazott az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.

Úgy látja, mindkét oldalon tudomásul kellene venni a harctéri patthelyzetet: Ukrajna a jelenlegi erőkkel nem tudja visszafoglalni az oroszok által elfoglalt területeket, ahogy Moszkva sem tudja elérni azt a célt, hogy elfoglalják a négy ukrán terület egészét vagy a donbaszi térséget. Ezeket a háború eddigi évei alapján Bendarzsevszkij Anton nem tartja reális lehetőségnek.

Az amerikai-orosz nyersanyagmegállapodásról elmondta: ezzel egyértelmű amerikai érdek keletkezett Ukrajna támogatása mellett, és amellett is, hogy a háború egy tartós békével lezáródjon, hiszen csak akkor indulhatnak meg az amerikai tőkebefektetések, és elkezdődhetnek a kitermelések az eddig nem használt nyersanyag-lelőhelyeken. Néhány év múlva pedig a kitermelt nyersanyagot megkaphatja az Egyesült Államok, cserébe a katonai segítségért.

"Washington az ostor és mézesmadzag taktikával megpróbálja megmutatni Moszkvának, mi történhet, ha nem megy bele a tárgyalásokba. Akkor jöhetnek például a másodlagos szankciók, jöhet Ukrajna fokozott katonai támogatása, satöbbi. Ha belemennek az amerikaiak által felvázolt rendezési kísérletbe, akkor lehet, hogy elismerik a Krím-félszigetet, lehet, hogy feloldják a szankciókat vagy az orosz tartalékok befagyasztását. Ezekkel a taktikákkal megpróbálják meggyőzni Vlagyimir Putyint arról, hogy most van egy jó lehetősége a kiszállásra, egy presztízsveszteség nélküli exitre a háborúból. Még ha nem is érte el a kitűzött célokat, de ez most egy jó lehetőség, és lehet, hogy egy hasonlóan jó ajánlat egy vagy két év múlva nem lesz az asztalon. És a dinamika alapvetően pozitív, úgyhogy abban bízhatunk, hogy lehet valami a közeljövőben" – fejezte ki bizakodását Bendarzsevszkij Anton.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kétharmadnál a részvétel – itt vannak 3 órai adatok
ilyen még nem volt

Kétharmadnál a részvétel – itt vannak 3 órai adatok

A választásra jogosultak 66,01 százaléka, 4 968 713 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson 15 óráig. Sosem volt még ilyen.

Több helyen komoly sorbanállás alakult ki, volt, ahol spanyolul beszélgettek a szavazók

Az országos átlagot meghaladó választói aktivitás és az átjelentkezők magas száma miatt jelentős várakozási idő alakult ki több szavazókörben. Budakalászon nemzetközi megfigyelők előtt rögzítettek adminisztrációs hibát, míg Budapest több kerületében a parkolás és a bejutás is nehézségekbe ütközik.
inforadio
ARÉNA
2026.04.13. hétfő, 18:00
Virág Andea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Kemény üzenetek jöttek a tárgyalások után: távozott az amerikai delegáció Iszlámábádból - Híreink az iráni háborúról vasárnap

Kemény üzenetek jöttek a tárgyalások után: távozott az amerikai delegáció Iszlámábádból - Híreink az iráni háborúról vasárnap

Megakadtak az amerikai-iráni béketárgyalások: a több mint húszórás iszlámábádi egyeztetés végül megállapodás nélkül zárult, az amerikai delegáció pedig vasárnap hajnalban el is hagyta a helyszínt. Washington szerint Teherán nem volt hajlandó egyértelmű kötelezettséget vállalni arra, hogy lemond az atomfegyver megszerzéséről, miközben Irán az amerikai követeléseket túlzónak nevezte. J. D. Vance közölte, hogy az Egyesült Államok egy „végső és legjobb ajánlatot” hátrahagyott, amelyre még várják az iráni választ. Közben újabb feszültséget keltett, hogy amerikai hadihajók haladtak át a Hormuzi-szoroson, illetve Washington megkezdte az aknamentesítés előkészítését, amit Teherán több ponton vitat. Benjamin Netanjahu eközben világossá tette: Izrael folytatja a harcot Iránnal és annak szövetségeseivel szemben. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború vasárnapi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. április 12. 14:46
2026. április 12. 12:17
×
×