Infostart.hu
eur:
363.6
usd:
312.83
bux:
147542.85
2026. szeptember 7. hétfő Regina
Brit Raven mintájú légvédelmi rakéta rendszer
Nyitókép: Redit

Brit hollók harcolnak Ukrajna egén az orosz aligátorokkal – videó

London további, Raven (holló) mintájú légvédelmi rendszereket szállít, amelyek különösen hatékonynak bizonyultak az orosz Ka-52 Aligátor harci helikopterekkel szemben.

A királyi tengerészgyalogság parancsnoka jelentette be, hogy a korábban már leszállított nyolc Raven rendszer mellé újabb öt, hasonló légvédelmi eszközt küldenek Ukrajnának.

Olly Todd ezredes az alábbi videóban beszél a brit fejlesztésű fegyver előnyeiről.

A Raven egy meglehetősen sajátos, nálunk csak kevéssé ismert légvédelmi rendszer. Általában a Frankensam névvel illetik, ami a Frankenstein és a SAM, vagyis a "föld-levegő rakéta" angol rövidítésének együttese. Arra utal, hogy ezt a fegyvert több, már létező eszközből állították össze. A hordozó jármű egy Supacat HMT 600-as 6x6-os kerékképletű, páncélozott terepjáró, amit eredetileg a brit különleges erőknek szánták. A tényleges légvédelmi fegyverzetet pedig ASRAAM rakéták alkotják. Ezek repülőgép-fedélzeti, légi közelharcra tervezett rakéták, és akár 50 kilométeres hatótávolsággal rendelkeznek. Viszont ha földről indulnak, akkor a repülőgép sebességének hiányában legfeljebb csak 20-25 kilométerre tudnak elrepülni. De még ez is bőven elegendő a légitámadások elhárítására.

Az ASRAAM repülés közben eléri a hangsebesség háromszorosát és remekül manőverezik, így nagyon nehéz kitérni előle. Ráadásul a kifinomult hőképalkotó vezérlésének köszönhetően igen pontos fegyvernek számít. Fejlesztése még az 1980-as években kezdődött egy NATO-n belüli munkamegosztás eredményeként. Ennek értelmében az Egyesült Államok az AIM-120 AMRAAM közepes hatótávolságú légiharc-fegyverért volt felelős, míg Nagy-Britannia és Németország vállalta, hogy kidolgozza a régebbi, AIM-9 Sidewinder közelharcrakéták váltótípusát.

Időközben azonban a Szovjetunió felbomlott, véget ért a hidegháború, és erre hivatkozva Németország 1989-ben kiszállt a programból. Nagy-Britannia viszont folytatta a fejlesztést, és tíz évvel a németek távozása után hadrendbe is állította az új fegyvert. A várt export sikerek azonban elmaradtak és az ASRAAM-ot a királyi légierőn kívül, csak India, valamint Ausztrália rendelte meg.

Amikor 2022-ben Oroszország rárontott Ukrajnára, a britek rögtön fel is ajánlották a Raven rendszert, amelyet aztán sikerrel vetettek be az orosz légicsapások elhárítására. A jó terepjáró képességű hordozójárműnek köszönhetően a rendszer nagyon mozgékony, gyorsan a fenyegetett körzetekbe irányítható. Moduláris felépítésű célfelderítő és tűzvezető rendszere van, ami képes észlelni még az alacsonyan közeledő drónokat, cirkálórakétákat vagy Szu-25-ös csapásmérő repülőgépeket. De – mint azt az Army Recognition is megírta – hatásos az oroszok legfejlettebb harcihelikopterei, a Ka-52 Aligátorok ellen is.

A brit mérnökök kifejezetten az ukránok kérésére létrehoztak még egy másik Frankensam rendszert. A Gravehawk a korábbi Szovjetunióban tervezett, nagy manőverező képességű légharcrakétára, az R-73-ra épít. Ebből Ukrajna viszonylag jelentős készletekkel rendelkezik, így megoldott az utánpótlás. Ez a rendszer is a Ravenhez hasonló képességekkel rendelkezik. Mindkettőt sikerrel használják az ukránok a fontvonalban harcoló csapataik, illetve a kritikus infrastruktúra, vagyis az áramellátó központok, víz- és csatorna hálózatok védelmében.

A Raven és a Gravehawk jó példája annak, hogy a régebbi fegyverekből is lehet összeállítani olyan rendszereket, amelyek remekül megállják a helyüket a modern háborúkban. Ugyanakkor a meglévő eszközök felhasználásával jelentősen lerövidíthető tervezés ideje, nem is beszélve arról, hogy így mennyivel olcsóbbá tehető az egész fejlesztés.

Címlapról ajánljuk
7 millió haláleset évente: láthatatlan veszélyt jelent a levegő, amit belélegzünk

7 millió haláleset évente: láthatatlan veszélyt jelent a levegő, amit belélegzünk

A légszennyezés világszerte évente közel 7 millió idő előtti halálesethez járul hozzá, miközben tízből kilenc embernek a WHO ajánlásainál rosszabb minőségű levegőt kell belélegeznie. Bár a helyzet javult, a legtöbb magyar város továbbra is Európa szennyezettebb feléhez tartozik. Az ENSZ 2019-ben nyilvánította szeptember 7-ét a Tiszta levegő a kék égboltért nemzetközi napjává. A légszennyezés ugyanis még mindig az egyik legnagyobb környezet-egészségügyi kihívás. A témáról Varga Judit, a HungaroMet Zrt. levegőminőség-védelemmel foglalkozó munkatársa nyilatkozott az InfoRádióban.

Magyar Péter viszonválasza: „ne hazudjon bele az emberek szemébe”

Parlamenti viszonválaszában belügyminisztériumi számokkal szembesítette a kormányfő a KDNP-s ex-belügyminiszterhelyettest. Rétvári Bencét és Torockai Lászlót is hazudozással vádolta, és beszámolt egy szombati programjáról.
EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. szeptember 7. 17:31
×
×