Peszkov közölte, hogy "amint az elnök ezt szükségesnek tartja", a Kreml be fogja jelenteni, hogy ki képviseli majd Oroszországot az Ukrajnával folytatandó tárgyalásokon. Egyéb kommentárt nem fűzött a témához.

Mint fogalmazott, Európa hozzáállása az ukrajnai rendezéssel kapcsolatban "nem kiegyensúlyozott, a háború folytatását célozza, és éles ellentétben áll a Moszkvában vagy Washingtonban tanúsított hozzáállással". A szóvivő szerint Európa "teljes mértékben Ukrajna oldalán áll", ezért nem állíthatja, hogy elfogulatlanul és kiegyensúlyozottan viszonyul a tárgyalásokhoz.

Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes a TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, hogy Franciaország, Nagy-Britannia és Németország nem akarja az ukrajnai konfliktus leállítását, és annak elhúzására törekednek.

"Ha eltekintünk a politikai lépéseiket övező szólamoktól, akkor a legfőbb céljuk Oroszország legyőzése a harctéren, Oroszország nemzetközi elszigetelése, gazdaságának megfojtása és a rezsimváltás. Mind a négy területen teljes kudarcot vallottak. Ez azonban egyáltalán nem csillapítja a vágyukat, hogy elérjék céljukat" - nyilatkozott.

A diplomata hangot adott véleményének, miszerint a felrobbantott Északi Áramlat gázvezetékek története azt bizonyítja, hogy az európaiak tehetetlenek nemzeti érdekeik védelme ügyében. Meglátása értelmében Európa "csendben lenyelte ezt a szabotázst, ezt a terrorcselekményt, amely közvetlenül érinti nemcsak Németország, hanem az összes európai mély gazdasági érdekeket". Az orosz energiaforrásokról való lemondás Gruskov szerint sok EU-ország számára a gazdasági válság elmélyülését jelentené, csapást az EU gazdaságára és polgárainak jólétére.

"Legalább két ország már ma nyíltan kijelenti: mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ezek a tervek ne valósuljanak meg. Ez Magyarország és Szlovákia, amelyek rendkívül érdekeltek a zavartalan, kiszámítható, átlátható árazású szállításokban Oroszországból, és tisztában vannak azzal, hogy gazdasági jólétük közvetlenül függ az Oroszországgal való együttműködés mértékétől" - hangsúlyozta a miniszterhelyettes.

Andrej Kartapolov, az orosz parlamenti alsóház védelmi bizottságának elnöke újságíróknak kedden Moszkvában azt mondta, hogy a NATO-országok azért vizsgálják felül a szövetség katonai doktrínáját, mert vissza akarják állítani hadiiparukat, és egy jövőbeli háborúra készülnek. A képviselő válaszlépéseket helyezett kilátásba, és azt hangoztatta, hogy Oroszországnak olyan fegyverei vannak, mint senki másnak, amelyek képesek bármilyen feladatot megoldani egy fegyveres konfliktusban.

Peszkov egyébként kitért a Kelet-Ukrajna felett 2014-ben lelőtt malajziai Boeing utasszállító repülőgép ügyére is. Elfogultnak nevezte az ezzel kapcsolatban lefolytatott vizsgálat eredményeit. "Oroszország nem vett részt a szerencsétlenség kivizsgálásában. Ezért nem fogadjuk el az elfogult következtetéseket" - mondta.