A közép- és kelet-európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított londoni pénzintézet kedden bemutatott idei második átfogó regionális előrejelzése - amely egybeesik az EBRD éves londoni közgyűlésének kezdetével - 2025 egészére 3 százalékos, 2026-ra 3,4 százalékos átlagos növekedéssel számol a bank működési területének gazdaságaiban.

Az EBRD változatlanul hagyta 2026-ra szóló prognózisát, az idei évre adott előrejelzés ugyanakkor 0,2 százalékponttal alacsonyabb a februárban kiadott idei első becslésénél.

A változtatást az EBRD mindenekelőtt a meredeken növekvő kereskedelmi és gazdaságpolitikai bizonytalanságokkal és az ebből eredő gyenge külső kereslettel indokolta.

A 49 oldalas regionális helyzetértékelés szerint az áprilisban érvénybe lépett amerikai vámemelések nyomán az EBRD működési területét érintő effektív amerikai importvámok a tavalyi 1,8 százalékos átlagról 10,5 százalékra emelkedtek az Egyesült Államok által a térségből importált termékkosár 2024-es összetétele alapján számolva.

A bank tevékenységi térségén belül az amerikai importvám-emelések Szlovákiát érintik a leghátrányosabban: az EBRD számításai szerint a megemelt amerikai vámok a szlovák hazai össztermék (GDP) 0,8 százalékával azonos mértékű negatív hatást gyakorolnak a szlovák gazdaság kibocsátására.

A bank becslése szerint az ugyanígy számolt GDP-arányos negatív hatás a magyar gazdaság esetében 0,4 százalék.

Az új EBRD-előrejelzés a kilenc közép-európai és balti EU-gazdaságban - Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Szlovéniában, Horvátországban, Lettországban, Litvániában és Észtországban - 2025-re 2,4, 2026-ra 2,7 százalékos átlagos gazdasági növekedéssel számol. Az idei prognózis 0,3, a jövő évre adott előrejelzés 0,1 százalékponttal alacsonyabb az erre a térségre vonatkozó előző EBRD-becslésnél.

A bank a közép-európai EU-térségen belül a Szlovákiára adott növekedési prognózisát vette vissza a legnagyobb mértékben:

az EBRD a szlovák gazdaságban az idén 1,4 százalékos, és jövőre is csak 1,8 százalékos növekedést tart lehetségesnek. A pénzintézet az idei szlovák növekedési várakozását 0,5, a jövő évit 0,4 százalékponttal csökkentette.

Magyarország: 2-ről 1,5 százalékra csökkentett növekedési előrejelzés

Az EBRD Magyarországgal kapcsolatban derűlátóbb: várakozása szerint a magyar hazai össztermék (GDP) a korábban várt 2 százalék helyett az idén 1,5 százalékkal, jövőre 2,7 százalékkal bővül. A 2025-re szóló magyar gazdasági növekedési prognózist a pénzintézet 0,5 százalékponttal, a 2026-ra szóló magyar növekedési várakozást 0,1 százalékponttal - a teljes közép- és kelet-európai EU-térség átlagával azonos mértékben - vette vissza, mindenekelőtt az autóimportra kivetett amerikai vámok miatt.

Az ok jellemzően az amerikai vámokkal sújtott autóipar lassú beindulásában keresendő.

Az EBRD közölte: várakozása szerint az elektromos autókat gyártó kínai BYD szegedi üzemében, illetve a debreceni BMW autógyárban és a CATL akkumulátorgyárban kezdődő termelés kedvező hatásai a szektort érintő amerikai vámok miatt valószínűleg csak 2026-ban jelentkeznek a magyar gazdaságban.

Szlovákiában és Magyarországon az autókra kivetett vámok önmagukban is jelentős részét teszik ki a termelési veszteségeknek – előbbi esetében 83, utóbbinál 41 százalékot.

A bank várakozása szerint az ukrán gazdaság az idén 3,3 százalékkal, jövőre 5 százalékkal növekedhet. Az ukrán hazai össztermék 2022-ben, a háború első évében az EBRD becslése szerint 28,8 százalékkal zuhant, de 2023-ban már 5,3 százalékkal, tavaly 2,9 százalékkal nőtt.

Az EBRD a háború kezdete óta 7 milliárd euró értékű finanszírozást folyósított ukrajnai programokra.

A bank kormányzótanácsa 2023 decemberében jóváhagyta az igazgatóság által az ukrajnai támogatási programok folytatására kért 4 milliárd euró tőkeemelést, amellyel az EBRD befizetett alaptőkéje 34 milliárd euróra emelkedett.