Infostart.hu
eur:
355.25
usd:
305.04
bux:
0
2026. június 2. kedd Anita, Kármen
(B-j) Friedrich Merz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Keir Starmer brit miniszterelnök és Donald Tusk lengyel kormányfő csoportképhez áll fel az ukrajnai háborúról tartott csúcsértekezleten Kijevben 2025. május 10-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

A jövőben titkosak lesznek Németország ukrajnai fegyverszállításai

Teljes támogatásáról biztosította az új német kancellár Ukrajnát az úgynevezett tettrekészek koalíciójának hét végi kijevi találkozóján. Nem sokkal ezután bejelentette, hogy a jövőben titokban tartják a fegyverszállításokat.

A német kancellár a francia elnökkel, valamint a brit és a lengyel kormányfővel a házigazda Volodimir Zelenszkij ukrán vezetővel találkozott. Teljes támogatásáról biztosította Ukrajna elnökének indítványát egy hétfőn kezdődő, harmincnapos általános tűzszünetre. Vlagyimir Putyin isztambuli tárgyalási indítványával kapcsolatban viszont úgy vélekedett, hogy ez nem elegendő. Egyidejűleg bejelentette azt is, hogy

a jövőben kormánya nem osztja meg a nyilvánossággal az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokkal kapcsolatos információkat.

Az orosz agresszió 2022. februári megindítása óta Németország az Egyesült Államokat követően Ukrajna második legnagyobb fegyverszállítója. Az elmúlt években többek között harci járműveket, légelhárító rakétákat, kézifegyvereket és nagy mennyiségű lőszert szállított az ostromlott országnak. A korábbi Scholz-kormány egyedül a legkorszerűbbnek számító, 500 kilométer hatótávolságú Taurus cirkálórakéták szállítását utasította el azzal az indokkal, hogy egy ilyen lépéssel Németország közvetlenül belesodródhat a háborúba.

Ismert volt ugyanakkor az is, hogy Friedrich Merz az ellenzék vezetőjeként a választási kampányban kijelentette, hogy kész támogatni Ukrajnát akár robotrepülőgépekkel is. Ez azonban csak a szövetségesekkel együttműködve, illetve egyeztetve történhet. Nagy-Britannia és Franciaország már korábban is szállított robotrepülőgépeket Ukrajnának, azok azonban a Taurusoknál kisebb hatótávolsággal rendelkeznek.

A fegyverszállítások titokban tartása nem lenne rendkívüli. Közvetlenül a háború kitörése után Ukrajna katonai támogatásáról az akkori Scholz-kormány sem tájékoztatta a nyilvánosságot. Mindez azonban mindössze néhány hónapig tartott.

A kancellár nem adott választ arra a kérdésre, amely a Taurusok esetleges szállítására vonatkozott, de hangsúlyozta, hogy nem lesz semmilyen változás az Ukrajna támogatásával kapcsolatos német kötelezettségvállalásban.

A ZDF szerint kormányzati körök már a múlt hét második felében utaltak a titoktartás bevezetésére, amit azzal indokoltak, hogy a konkrét információk birtokában Oroszország stratégiai előnyökhöz jutna.

Bírálta a titoktartást Ukrajna korábbi, szókimondásáról elhíresült nagykövete. Andrij Melnyik, aki hamarosan országa ENSZ-nagykövete lesz, a Die Welt által ismertetett nyilatkozatában úgy vélte, hogy Merz nyilatkozata azokat a rossz emlékeket idézi fel, amikor a Scholz-kormány 2022 tavaszán titkolódzással igyekezett leplezni a katonai támogatás hiányát. A volt nagykövet felidézte, hogy Friedrich Merz akkoriban helyesnek tartotta a fegyverszállítások útvonalának titokban tartását, de hangsúlyozta, hogy a nyilvánosságot tájékoztatni kell arról, hogy mi valósul meg, és mi nem. Melnyik szerint

az új szövetségi kormány most annak a gyanúnak teszi ki magát, hogy nem tartja be ígéreteit.

Merz a titoktartásról Boris Pistorius védelmi miniszterrel egyeztetve döntött – értesült a lap.

Címlapról ajánljuk
Tálas Péter: Amerika újra nyomást akar gyakorolni Iránra, de nem valószínű a teljes győzelmi formula

Tálas Péter: Amerika újra nyomást akar gyakorolni Iránra, de nem valószínű a teljes győzelmi formula

Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter vasárnap kijelentette, hogy az Egyesült Államok akkor tekinti lezártnak az iráni konfliktust, ha szabaddá válik a Hormuzi-szoros és Irán kiadja a birtokában lévő magas fokon dúsított uránkészletet, valamint végleg lemond az atomfegyverről. Ennek kapcsán kérdezte az InfoRádió Tálas Pétert, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzőjét.
Repülnél a nyáron? Hatalmas változtatás jöhet egy brüsszeli vita miatt

Repülnél a nyáron? Hatalmas változtatás jöhet egy brüsszeli vita miatt

Keddig kell megállapodnia az Európai Unió Tanácsának és az Európai Parlamentnek a légi utasok kártalanítási jogainak reformjáról, különben az egész jogalkotási folyamat kudarcba fullad. A fő vitapont az, hogy a késések utáni kártalanítás küszöbét a jelenlegi három óráról emeljék-e négy, illetve hat órára, ahogy a Tanács szeretné, vagy maradjon a háromórás határ, amit a Parlament képvisel. Komoly nézeteltérés övezi a kézipoggyász-szabályozást is: a képviselők díjmentes nagyobb kézitáskát követelnek, míg a diszkont légitársaságok jegyáremelést vizionálnak. A légitársaságok érdekvédelmi szervezetei szerint a rossz megállapodásnál jobb, ha egyáltalán nem születik egyezség.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×