Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Füstfelhő az egyik legnagyobb varsói bevásárlóközpont, a Marywilska 44 felett 2024. május 12-én, miután kigyulladt a közel 1400 üzlethelyiségből álló épület. A létesítmény majdnem teljesen kiégett.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Leszek Szymanski

Donald Tusk: az orosz titkosszolgálat áll a varsói bevásárlóközpont tavalyi felgyújtása mögött

A lengyel miniszterelnök közölte: az elkövetők egy részét őrizetbe vették, a többi felelőst is azonosították, és továbbra is keresik őket. A történtek miatt bezáratják a krakkói orosz konzulátust.

Egy évvel a varsói Marywilska bevásárlóközpont leégése után Donald Tusk lengyel miniszterelnök közölte: az orosz titkosszolgálatok álltak a gyújtogatás mögött. A kormányfő tájékoztatása szerint a hatóságok több feltételezett elkövetőt már elfogtak, a többi gyanúsítottat keresik – írja a hvg.hu.

A tűz több mint 1400 üzletet semmisített meg. Az üzletek 80 százaléka teljesen megsemmisült. Az esetnek nem voltak sérültjei, a pláza ugyanis a Lengyelországban érvényes vasárnapi boltzár miatt nem volt nyitva 2024. május 12-én.

„Most már biztosan tudjuk, hogy a bevásárlóközpont leégését az orosz titkosszolgálat által megrendelt gyújtogatás okozta. Mindegyik elkövetőt el fogjuk kapni“ – írta X-oldalán Donald Tusk.

Az eset kapcsán vasárnap éjjel közös nyilatkozatot tett közzé Tomasz Siemoniak lengyel belügyminiszter és Adam Bodnar igazságügyi miniszter, főügyész is, akik úgy fogalmaztak: a nyomozást „rendkívüli eszközök” bevetésével folytatták, az ügyben Varsó együttműködik Litvániával, ahol az elkövetők egy része szintén szobatázsakciókat hajtott végre.

A litván főügyészség már márciusban közölte, hogy a Marywilska utcai vásárcsarnok felgyújtása hátterében az orosz katonai hírszerzés áll, az elkövetők pedig ukrán állampolgárok voltak. A litvániai nyomozók szerint a varsói tűzvész összefüggésben volt a vilniusi Ikea áruházban történt gyújtogatással.

Lengyelországban az utóbbi hónapokban több, jelentős károkat okozó tűzeset történt, amelyek ügyében jelenleg nyomozás zajlik. Lengyelország az incidensek miatt tavaly novemberben bezárta a nyugat-lengyelországi Poznanban működő orosz konzulátust.

Hétfő reggel Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter az X-en bejelentette: a Marywilska utcai vásárcsarnok felgyújtására vonatkozó bizonyítékok és az orosz titkosszolgálatok által ott elkövetett „megvetendő szabotázsakció" miatt úgy döntött, hogy

visszavonja a krakkói orosz konzulátus működésére vonatkozó engedélyt is.

A pusztító tűz után, 2024. augusztus 31-én ideiglenes piacot nyitottak a Marywilska bevásárlóközponthoz közel. A konténerekből kialakított bevásárlótér több mint 400 üzletnek és szolgáltatásnak ad otthont, beleértve ruházati, hobbi és keleti élelmiszerboltokat is.

Donald Tusk szerint nem ez volt az egyetlen támadás, amit Lengyelország ellen indított Oroszország az utóbbi időben. A lengyel miniszterelnök áprilisban közölte: kibertámadás érte pártja, a Polgári Platform informatikai rendszereit, és az akció elkövetésével akkor is az orosz titkosszolgálatot gyanúsították meg, Moszkva azonban tagadja a vádakat.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×