Rohamléptekben halad a szavazatok feldolgozottsága, és jelen állás szerint alkotmányozó többségbe kerülhet a Tisza Párt. A kétharmadhoz a 199-ből 133 képviselő kell, és jelen állás szerint 138 lehet a Tiszának. Listán 53,6:37,8 az arány a Tisza javára, és a parlamentbe juthat a Mi Hazánk is, amely jelenleg 5,95 százalékon áll.
Hárompárti parlament lehet a következőkben, legalábbis az adatok 88,91 százalékos feldolgozottsága lapján.
A listás szavazatok feldolgozottsága 79,19 százalékon áll, az állás:
Tisza 53,60 százalék (2 364 928 szavazat)
Fidesz 37,78 százalék ( 1 667 006 szavazat)
Mi Hazánk 5,95 százalék (262 441 szavazat)
DK 1,19 százalék (52 309 szavazat)
Kutyapárt 0,82 százalék (36 093 szavazat)
Úgy tűnik, nemzetiségi lista nem juttat be képviselőt a parlamentbe.
Az egyéni választókerületekben 90,64 százalékos feldolgozottságnál
a 106 egyéni körzetből 94-ben áll nyerésre a Tisza jelöltje, és csupán 12-ben a Fidesz jelöltje.
A háromnegyed tízes adatban még csak 11 egyéni választókerülete volt a Fidesz-KDNP-nek, most 12 van, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 06. számú egyéni választókerülete billent át a mostani kormánypártoknak.
Íme a térkép az egyéni körzetekkel, kék a Tisza, narancs a Fidesz:
Egyéni kerületek állása 90 százalékos feldolgozottságnál
Budapest összes egyéni körzetében a Tisza áll nyerésre.
Új trend kezd kialakulni a Z-generáció, de az idősebbek nyaralási szokásaiban is – mondta el az InfoRádióban Bereczki Enikő generációkutató. A szakember szerint sokan ma már az új készségek tanulását részesítik előnyben a nyári vakáció során, nem pedig a csendes pihenést, ennek azonban lehetnek negatív következményei.
A köztársasági elnök alkotmányos feladata a nemzet egységének kifejezése, megválasztása azonban szükségképpen politikai döntés. Magyarországon a parlamenti államfőválasztás sokáig koalíciós alkukhoz és részleges konszenzuskényszerhez kötődött, 2010 után azonban egyre inkább a mindenkori kormánytöbbség személyzeti döntésévé vált. A közvetlen választás első látásra demokratikusabb megoldásnak tűnhet, de önmagában nem garantál pártpolitikán felül álló államfőt, könnyen újabb országos pártpolitikai erőpróbává alakíthatja a tisztség betöltését. Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen intézményi megoldások segíthetik elő, hogy az államfő megválasztása ne pusztán pártpolitikai döntésként, hanem szélesebb legitimációt teremtő alkotmányos eljárásként működjön.
15 °C
