Infostart.hu
eur:
383.97
usd:
329.99
bux:
124570
2026. március 11. szerda Szilárd
J. D. Vance amerikai alelnök beszél a dzsaipuri Rajasthan Konferenciaközpontban 2025. április 22-én. Vance négynapos hivatalos látogatáson tartózkodik Indiában.
Nyitókép: MTI/AP/Manis Szvarup

J. D. Vance: Oroszország most túl sokat kér

Az Egyesült Államok nyitott a további közvetítésre Oroszország és Ukrajna között - nyilatkozta az amerikai alelnök szerdán, ugyanakkor megerősítette, hogy ha nincs előrelépés, az amerikai fél kiszállhat a békefolyamatból.

J.D. Vance Washingtonban a Müncheni Biztonsági Konferencia által rendezett pódiumbeszélgetés keretében kifejtette, hogy az amerikai megközelítést a "stratégiai realizmus" vezérli a háború lezárására tett erőfeszítések során.

Abszurdnak nevezte, hogy a hosszú ideje zajló háborúban a két fél még csak nem is beszél egymással arról, hogy mit akar elérni annak érdekében, hogy lezárja a konfliktust.

Az orosz állásponttal kapcsolatban az alelnök kifejtette: annak érdekében, hogy a háború lezárható legyen, meg kell érteni, hogy a másik fél honnan indul, és ez még csak azt sem jelenti, hogy egyet kellene érteni a háború igazolására hangoztatott orosz állásponttal.

Az amerikai közvetítéssel zajló alkufolyamat részleteiről Vance azt mondta, hogy az orosz fél nem érdektelen a háború lezárását tekintve. Jelen pillanatban azokat az elvárásokat és engedményeket, amelyeket Oroszország kér, az Egyesült Államok "túl soknak tartja", és egyben hangsúlyozta, hogy figyelembe kell venni az ukrán szükségleteket is annak érdekében, hogy rendezés sikeres legyen.

"A konkrét lépés, amit most szeretnénk látni, az az, hogy mindkét fél, oroszok és ukránok megállapodnak bizonyos alapvető irányelvekben, amelyek mentén leülnek és beszélnek egymással,

és ilyen párbeszédben az Egyesült Államok örömmel vesz részt" - fogalmazott az amerikai alelnök.

Megállapította, hogy a két fél elvárásai közötti szakadékot úgy nem lehet csökkenteni, ha nincs közvetlen tárgyalás. "Úgy lehetetlen a közvetítés, ha teljes mértékben hiányzik legalább bizonyos párbeszéd" - hangoztatta az amerikai alelnök.

Vance egyben elismerte, hogy miközben Ukrajna jelenleg késznek mutatkozik egy 30 napos tűzszünetet elfogadni, a pillanatnyi orosz álláspont az, hogy a harcok ilyen hosszúságú szüneteltetése "nem stratégiai érdeke".

Hozzátette ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok amennyire csak lehet próbál konstruktív közvetítőként részt vállalni, ugyanakkor ebben a szerepben

az teszi "frusztrálttá" mindkét fél irányában, hogy "olyan mértékű a gyűlölet, hogy egy egyórás megbeszélés első félórája mindig a történelmi sérelmek felemlegetéséről szól mindekét oldalon".

Az alelnök egyben azt a meggyőződését hangoztatta, hogy "a háború rossz az Egyesült Államok, rossz Európa, rossz Oroszország és rossz Ukrajna számára", Donald Trump amerikai elnök a háború befejezése mellett szóló humanista érveként azt emelte ki, hogy az emberek halálát, az öldöklést kell megállítani.

Címlapról ajánljuk
Exkluzív – Kiderült, miért nem kap a fél ország MVM-számlákat, de már nem kell sokat várni

Exkluzív – Kiderült, miért nem kap a fél ország MVM-számlákat, de már nem kell sokat várni

Az InfoRádiót több hallgató is arról értesítette, hogy januárban és februárban sem postán, sem applikáción keresztül nem kaptak gázszámlát az MVM-től. Az érintettek azt állítják, hogy tájékoztatást sem kaptak az okokról.

A Bayern lezárta az olaszok szezonbeli BL-szereplését, a visszavágó csak formalitás

A Bayern München formalitássá tette az Atalanta elleni hazai visszavágót (6–1), az Atletico Madrid jelentős előnyt szerzett a Tottenham ellen (5–2), a Newcastle döntetlent játszott a Barcelonával szemben (1–1).
inforadio
ARÉNA
2026.03.11. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Radikális fordulat érik a NATO egyik legerősebb országában – Elkészült a kockázatos mesterterv, váratlan fordulat lehet a vége

Radikális fordulat érik a NATO egyik legerősebb országában – Elkészült a kockázatos mesterterv, váratlan fordulat lehet a vége

Bár még több mint másfél év van hátra a következő lengyel parlamenti választásokig, a vezető ellenzéki erő, a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) szombaton megnevezte miniszterelnök-jelöltjét a keményvonalasként ismert volt oktatási miniszter, Przemysław Czarnek személyében. A PiS elnöke, Jarosław Kaczyński döntése a jelenlegi belpolitikai helyzetre adott stratégiai válasz, a párt támogatottsága ugyanis folyamatosan csökken, a szélsőjobboldali erőké viszont nő, Czarnek jelölésével pedig egyrészt szavazókat remélhetnek visszacsábítani, másrészt szabad vegyértékeket hoznak létre egy esetleges későbbi jobboldali koalíció számára. A stratégia azonban kockázatokat is hordoz, és akár Donald Tusk miniszterelnök kezére is játszhat, akinek a jelenlegi népszerűségi viszonyok mellett nem látszik esélye a 2027-es újrázásra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×