A bíborosok első fogadalmukat már letették a titoktartásról, a konklávé szolgálattevői pedig már "a kiátkozás terhe mellett" tett esküjükön is túl vannak a vatikáni Szent Pál-kápolnában, a 267. pápát - Szent Péter 266. utódját - megválasztó bíborosi testület ugyanennek még előtte vannak, de ami késik, nem múlik.

A nap folyamán "elsötétül" a mobilszolgáltatás a Vatikánnak azon a területén, ahol a választás közvetlen eseményei zajlanak.

A nap érdemi eseményei közül az első a beköltözés utolsó lehetősége a választó bíborosoknak a lakhelyül szolgáló Szent Márta-házba - itt lakott Ferenc pápa is, ezt az egyszerű, de modern épületet II. János Pál pápa építtette -, majd délelőtt 10 órakor a 91 éves Giovanni Battista Re bíboros, kollégiumi dékánja mond szentmisét a pápaválasztás sikeréért és a leendő pápáért (ő mondta Ferenc pápa gyászmiséjét is, életkora miatt viszont már nem választható, nem is választó).

Délután a választó bíborosok átvonulnak a Szent Pál-kápolnába, ahol összegyűlve a Mindenszentek litániáját imádkozzák, ami már a Sixtus-kápolnába, a választás helyszínére kíséri őket. Odaérve teszik le ők is az esküt, és bezárulnak - jelképesen és valóságosan is - a kápolna kapui, ahonnan a választás ideje alatt csak kopogással és csak különösen indokolt esetben lehet kijutni.

Amint - felszólításra - mindenki távozott a helyszínről, aki nem választ, meg is kezdődik az első választási forduló, amelyet követően szerda este 7 óra körül felszáll az első füst a frissen szerelt kéményből. Amennyiben - a papírforma szerint - nincs egyből pápa kétharmados többséggel, fekete füst száll fel.

Ezt követően majd nyugovóra térnek a bíborosok, másnap délelőtt pedig újabb szavazás következik, amely ha szintén sikertelen, azonnal jön a harmadik szavazás is, ezt követően jön a második füstölés. A szavazás menete délután a délelőttihez hasonló - ismert, Ferenc pápát és XVI. Benedek pápát is a második napon sikerült megválasztani, de mint megírtuk, most rendkívül sok helyről érkeztek bíborosok Rómába - a papírforma szerint 133-an -, elsöprő többségüket (108 fő) pedig az utóbbi években Ferenc pápa kreálta, tehát csak korlátozottan értelmes kiindulni abból, amilyen hosszú az előző két konklávé volt; még akkor is, ha a XX. század eleje óta jellemzően rövid konklávék vannak. (Itt jegyezzük meg, egy Svédországból érkezett bíboros, Anders Arborelius épp amellett érvel, hogy miért valószínűsít hosszú konklávét.)

A rend kedvéért márpedig leírjuk, mi történhet a konklávé további napjain: csütörtök után pénteken és szombaton is minden ugyanúgy zajolhat majd, vasárnap viszont csendes elvonulás, szünet következhet a szavazásban. Ezt követően még hétszer 3 szavazási forduló jöhet, de a 9. nap után már csak arra a két jelöltre lehet szavazni, akinek addig, a legutolsó fordulóban a legnagyobb volt a támogatottsága - az érintettek pedig nem szavazhatnak.

Fontos: az egész konklávé folyamán csak a kétharmados többség érvényes, ez 133 voksoló esetén 89 fő.

Az új pápa abban a pillanatban trónol, hogy kijelenti, elfogadja a szavazás eredményét.