Infostart.hu
eur:
387.49
usd:
330.51
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Nyitókép: Pixabay

London: vámháború helyett inkább tárgyalni kell Washingtonnal

Brit szakmai szervezetek megtorló ellenvámok bevezetése helyett tárgyalásokat szorgalmaztak az Egyesült Államokkal azután, hogy Donald Trump amerikai elnök ismertette az importra kivetett új "viszonossági vámokról" szóló rendeletét.

Az elnöki rendelet alapján az Egyesült Államok differenciált vámrendszert vezet be: az Európai Unióból érkező behozatalt például 20 százalékos, a kínai importot 34 százalékos, a Nagy-Britanniából vásárolt termékeket 10 százalékos amerikai vám terheli. Az importjárművek külön kezelt egységes vámtarifája 25 százalék.

A Brit Iparszövetség (CBI) az amerikai vámintézkedések ismertetése után, csütörtökön közzétett nyilatkozatában leszögezte: a brit üzleti szektor egyértelmű álláspontja az, hogy egy kereskedelmi háborúnak nem lennének nyertesei. A 150 ezer brit gazdasági szereplőt képviselő szakmai szervezet szerint Donald Trump bejelentéseit a brit üzleti vállalkozások mélységes aggodalommal fogadták, mivel

az amerikai vámintézkedéseknek világszerte jelentős hatásai lesznek.

A CBI szerint ugyanakkor a brit kormány részéről a higgadt, megfontolt reakció a helyes magatartás. Úgy vélik, hogy a megtorló jellegű vámpolitikai ellenlépések csak tovább fokoznák a beszállítói hálózatokban keletkezett felfordulást, visszafognák a beruházásokat és árfolyamkilengéseket szítanának. A brit autógyártók és autókereskedők szövetségének (SMMT) csütörtöki állásfoglalása büntető jellegűnek nevezte az importált autókra, köztük brit járművekre is kivetett 25 százalékos amerikai vámokat.

A szakmai szervezet hangsúlyozta, hogy ezeket a vámköltségeket a gyártók nem tudják beépíteni gazdálkodásukba, így az amerikai fogyasztóknak magasabb árakra, illetve a legendás brit autómárkák választékának csökkenésére kell felkészülniük, a brit autógyártók pedig termelésük felülvizsgálatára kényszerülhetnek a szűkülő kereslet miatt.

Az egyik tekintélyes londoni gazdaságpolitikai kutatóműhely, az Institute for Public Policy Research (IPPR) közvetlenül az amerikai vámintézkedések hivatalos bejelentése előtt bemutatott tanulmányában úgy fogalmazott, hogy teljesen destabilizálhatják a brit autóipart az amerikai importvámok. Az IPPR modellszámításokra alapuló forgatókönyve szerint ha az amerikai kormány tartósan érvényben tartja a 25 százalékos vámot az importált személyautókra, az 25 ezer állás megszűnésével járhat a brit járműipari ágazatban, tekintettel arra, hogy

a Nagy-Britanniában gyártott autók 12,5 százalékát az amerikai piac veszi fel.

A cég hangsúlyozta, hogy a brit autóipari konglomerátumok közül a Jaguar Land Rover (JLR) exportálja a legtöbb járművet az Egyesült Államokba, így ennek a cégnek különösen magas a kitettsége az amerikai vámokkal szemben, de a BMW tulajdonában lévő, Oxfordban működő Mini autógyár is jelentős mértékben függ az amerikai piactól.

Az IPPR adatai szerint Nagy-Britanniában jelenleg 2811 vállalat foglalkozik autó- és részegységgyártással. Ezek a cégek csaknem 133 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak, és összesített éves forgalmuk tavaly 70,3 milliárd font (33 750 milliárd forint) volt. Az elemzés kiemeli azt is, hogy a járműipar a legnagyobb brit áruexportőr: az ágazat adta 2024-ben a teljes brit árukivitel 13,9 százalékát.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×