Továbbra is zajlanak az egyeztetések egy lehetséges 30 napos tűzszüneti javaslatról az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban. Vlagyimir Putyin csütörtökön közölte: jónak tartja a kezdeményezést, de jelezte azt is, hogy a tűzszünetnek tartósnak kell lennie, illetve az orosz elnök szerint meg kell szüntetni a válság kiváltó okait. Úgy véli, több olyan kérdés is van, amelyet tisztázni szükséges.

A Méltányosság Politikaelemző Központ vezető elemzője úgy fogalmazott az InfoRádióban, hogy az orosz államfő „köztes választ” adott, és nem tűnt túl lelkesnek, amikor értékelte a helyzetet. Ugyanakkor tulajdonképpen arra tett utalást, hogy bizonyos kikötésekkel elfogadná az amerikai kormányzat által kezdeményezett tűzszüneti javaslatot, csakhogy közben Rajnai Gergely szerint Vlagyimir Putyin olyan spekulációkba is bocsátkozott, miszerint például a tűzszünet különböző előnyöket biztosítana az ukránoknak.

Az elemző megjegyezte: az orosz elnök jól láthatóan nagyon ügyel arra, mit közvetít a nemzetközi közvélemény felé, illetve mit mond az orosz társadalomnak, utóbbi pedig fontosabb számára, hiszen az az érdeke, hogy fenntartsa a népszerűségét otthon. Hozzátette: Vlagyimir Putyin vélhetően azt a látszatot szeretné kelteni, hogy kézben tartja az eseményeket, és arra törekszik, hogy Oroszország szempontjából jó kimenetele legyen a háborúnak. Valószínűleg most mérlegeli az orosz államfő, hogyan tudja sikeresen kommunikálni azt, hogy egy esetleges tűzszünetből is jól jönnének ki.

Rajnai Gergely szerint a háttérben feltételezhetően sokkal intenzívebben tárgyal Moszkva és Washington, mint amit mi láthatunk. Azt gondolja, az amerikai vezetés nem erőltetné a tűzszüneti javaslatot, ha a színfalak mögött már nem született volna valamilyen előzetes megállapodás a felek között a kezdeményezésről, vagyis

az amerikaiak vélhetően többet tudnak arról, konkrétan milyen feltételekkel menne bele az egyezségbe Oroszország.

A hét elején az amerikai delegáció Szaúd-Arábiában tárgyalt az ukrán féllel, és bár azon a találkozón nem jelent meg Volodimir Zelenszkij, a tanácskozást követően bejelentette, hogy Ukrajna készen áll a békére és elfogadja a 30 napos tűzszünetre vonatkozó javaslatot. Most tehát az oroszok térfelén pattog a labda, Vlagyimir Putyin azonban egyelőre meglehetősen diplomatikus nyilatkozatokat tesz, és kerüli a konkrétumokat. Rajnai Gergely úgy látja, „most sokkal inkább az oroszok kezében van a döntési lehetőség”, de továbbra is több szempontból bonyolult a helyzet. Kiemelte: nagymértékben meghatározza a viszonyokat a személyes kapcsolatok alakulása, amivel arra utalt, hogy egyelőre úgy tűnik, Donald Trump jobb viszonyt tud ápolni Vlagyimir Putyinnal, mint Volodimir Zelenszkijjel. Mindemellett több nagyon komoly nemzetközi érdekfeszültséget kellene kezelni és a védelmi célokra szánt források megemelése is állandó vitatémává vált, főleg Európán belül. Az elemző szerint ezeket a kérdéseket külön-külön is nagyon nehéz rendezni, nemhogy egyszerre, ezért is volt „meglehetősen bátor” az a kijelentés Donald Trump részéről, amely szerint egy nap alatt meg fogja szüntetni a háborút.

Nagyon gyorsan változnak a helyzetek és a viszonyok, sok tényező határozza meg a felek aktuális álláspontját, éppen ezért Rajnai Gergely szerint egy tűzszüneti javaslattól sem lehet azt várni, hogy ha az egyik fél kezdeményezi, akkor a másik rögtön elfogadja. Jelen esetben ráadásul

az oroszok arra törekednek, hogy minél jobb pozícióban legyenek akkor, amikor esetleg befejeződnek a harcok, hiszen akkor a tárgyalásokon is előnyösebb helyzetbe kerülnének.

Az elemző kiemelte, hogy az ukránok már nem részesülnek akkora amerikai támogatásban, mint a Biden-adminisztráció idején, amit vélhetően kihasználnának az oroszok, hogy adott esetben területeket szerezzenek, amivel jóval kedvezőbb helyzetből ülhetnének tárgyalóasztalhoz.

Bár korábban – főleg német és francia kezdeményezéssel – az Európai Unió is jelentkezett egy béketervvel, a jelenlegi viszonyok közepette nem úgy tűnik, hogy osztanának lapot Európának az orosz–ukrán béketárgyalásokon. Rajnai Gergely úgy véli, az USA a saját kezébe vette az irányítást, és megpróbálja lezárni a háborút vagy legalább tűzszünetet érne el Ukrajnában. Megjegyezte, hogy a megvont amerikai segítség nagyon nehéz helyzetbe hozta az ukránokat a fronton, és ez a fejlemény arra kényszerítette őket, hogy diplomáciai téren is „visszavonulót fújjanak”, hiszen egyelőre Európa nem tud hatékonyan segíteni nekik.

„Úgy tűnik, Washington egy amerikai–orosz megállapodásban gondolkodik, amelyben az ukránoknak nem lesz sok szavuk, Európának meg szinte semmi”

– fejtegette a szakértő.

Rajnai Gergely felhívta a figyelmet arra is, hogy katonai szempontok alapján és a gazdasági helyzet alakulása miatt sincs jelentős szerepe az Európai Uniónak az Ukrajnában zajló háborúban, „egyszerűen nem tudja átvenni az amerikaiak helyét az Ukrajnát támogató szerepben”. Mindeközben megosztott az EU, hiszen a tagországok között nincs teljes egyetértés abban, hogy mekkora támogatást kell nyújtani Ukrajnának, így pedig nagy előrelépéseket nem lehet tenni, az unió befolyása nem jelentős. Az elemző hozzátette: az EU jelenleg nem tud kiállítani egy karakteres, erős személyiséget, aki az érdekeit képviselné, úgy mint például a Trump–Putyin vagy a Trump–Zelenszkij viszonyban.

A Méltányosság Politikaelemző Központ vezető elemzője úgy fogalmazott, ha lesznek béketárgyalások, valószínűleg jelen lesz egy ukrán delegáció is, ugyanakkor az nem teljesen egyértelmű, hogy mennyire lesz szabad kezük az egyeztetéseken. Hozzátette: a megszólalások és a nyilatkozatok alapján az amerikaiak a saját érdekeiket szeretnék érvényesíteni, mint ahogyan az orosz vezetés is, amely jól láthatóan szívesebben tárgyalna Donald Trumppal, mint Volodimir Zelenszkijjel. „Az ukrán delegáltak ugyan kapnak helyet a tárgyalóasztalnál a különböző egyeztetéseken, de az amerikaiak fenyegetései által olyan úton kénytelenek haladni, amerre nem szeretnének menni” – mondta Rajnai Gergely, aki szerint ennek ékes bizonyítéka volt a heves szócsatává fajuló Trump–Zelenszkij találkozó is.

Az elemző hozzátette: Donald Trump gyakorlatilag „kerek-perec kimondta, hogy az összes ütőkártya az az amerikaiak kezében van”, és ez a megszólalás partvonalra helyezte az ukránokat. Azóta az amerikai külügyi és hadügyi tárca is ennek szellemében nyilvánul meg, illetve a szaúd-arábiai találkozón is jól érzékelhető volt egyfajta hierarchia, amely alapján az szűrhető le, hogy Ukrajnának kevés beleszólása lesz a folyamatok alakulásába.